galéria megtekintése

Szulejmán mentheti meg Zrínyi városát

7 komment


Ungár Tamás

– Szigetvárról évek óta menekülnek az emberek. Nekem is külföldön dolgozik az egyik unokám. Mennek innen, mert itt nincs munkahely. Sokan betérnek hozzám elbúcsúzni, meg nálam vásárolnak az útra magyar zászlót. Jó lenne, ha Szulejmán beindítaná az idegenforgalmat.

Korábban máshol keresték Szulejmán türbéjét
Korábban máshol keresték Szulejmán türbéjét
Pap Norbert / AFP

Keresztúri Mária beszél így, aki 1964 óta áll egyszemélyes méteráruboltjának pultja mögött Szigetvár centrumában. A 66 esztendős asszonyt arról faggattam, hogy mit hozhatnak a tízezer lelkes baranyai városnak az idén megtalált török építészeti emlékek, indukálhat-e az itt élők egy részének megélhetést biztosító turistaforgalmat Szulejmán türbéjének a maradványa. Tucatnyi helybélit kérdeztem erről, de optimizmust nem tapasztaltam.

 

Vass Péter, a város független polgármestere szerint viszont ­évente több tízezer török turistát Szigetvárra csalhat a szultán helyreállított emlékhelye, de csak akkor, ha más attrakciók is társulnak a türbéhez. Szükség lenne például a várbeli dzsámi és a minaret felújítására is.

Amúgy a rendszerváltás óta gazdaságilag folyamatosan zsugorodó Szigetvár vezetői és lakói már korábban is bíztak abban, hogy török turisták célba veszik a várost. 1994-ben a település határában megépítették a Magyar–Török Barátsági Parkot, amelyben szobor idézi meg Szulejmánt, aki 1566-ban Szigetvár ostroma közben halt meg. Később a török pénzből épült parkban a várat haláláig védő Zrínyi Miklós is szobrot kapott. Az elmúlt két évtizedben a hazánkon átutazó törökök közül sokan megálltak a parknál, ám alig páran költötték itt a pénzüket. Ahhoz, hogy Szigetváron tartsák a turistákat, látnivalók és szállodák kellenének.

Mindehhez alapot teremthet a szultán sátrának és halálának helyét megjelölő türbe feltárása. A 2013-ban kezdődött Szulejmán-projekt három helyen kereste az uralkodó síremlékét, amit aztán egy korábban nem feltételezett helyen, a szőlőhegyen találtak meg. Pap Norbert történész, geográfus, a Pécsi Tudományegyetem docense a projekt vezetőjeként elmondta, hogy a meglelt nyolcszor nyolc méteres központi helyiséggel és előcsarnokkal bíró építmény a szultán türbéjének alapja lehetett. Erről vall az épület helye, mekkai irányú tájolása és a faragott kövek ornamentikája. A megtalált romokat visszatemették, a feltárás azonban a következő években folytatódik. A munkákat eddig a magyar állam 200 ezer, a török 120 ezer euróval finanszírozta. A törökök ezután is jelentős összeggel kívánják támogatni a feltárást és az emlékek bemutathatóvá tételét.

Pap Norbert biztos abban, hogy jelentős turistatömeget vonzhat Törökországból egy olyan interaktív múzeum, amelyet stílusos szórakozóhelyek és fogadók tesznek ­teljessé. Az Oszmán Birodalom méretében, erejében, befolyásában és tekintélyében Szulejmán idején volt zenitjén. Rajta kívül egy szultánnak van még török földön kívül emlékhelye: a koszovói Rigómezőn elesett I. Muradnak. Pap Norbert hangsúlyozza, hogy oda évente húszezren látogatnak el, pedig Murad történelmi súlya nem mérhető Szulejmánéhoz, és a koszovói emlékhely közelében nincs infrastruktúra. A projektvezető szerint a Szulejmán-film is javítja Szigetvár esélyeit, hisz a sorozatot Európában és a Közel-Keleten 200 millióan követik figyelemmel.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.