galéria megtekintése

Panama-botrány: „Lesznek még további magyar sztorik”

2 komment


Kőműves Anita

A történelem legnagyobb offshore-szivárogtatásában részt vett Pethő András, a Direkt36 magyar oknyomozó portál egyik alapítója is. Egy éven át, teljes titokban dolgozott, csakúgy, mint 189 másik újságíró világszerte. Lapunknak adott interjújában beszélt a munka nehézségei­ről, s arról, hogy még várhatók magyar vonatkozású történetek.

A globalizáció és a multinacionális vállalatok korában egyre több, határokon átívelő sztori bukkan fel a sajtóban, amelyet egyetlen ország újságírói nem tudnak felgöngyölíteni. Az ilyen együttműködések elősegítésére alapították 1997-ben az International Consortium of International Journalists (ICIJ – Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma) nevű szervezetet.

A Mossack Fonseca panamavárosi irodája. Csökken a forgalom
A Mossack Fonseca panamavárosi irodája. Csökken a forgalom
Alejandro Bolivar / MTI/EPA

Jelenleg 65 ország több mint 190 újságíróját tömöríti a washingtoni székhelyű, sokszorosan díjnyertes szervezet. Olyan hatalmas együttműködésre, mint a Panama-iratok esetében, még az ICIJ történetében sem volt példa: több mint négyszáz újságíró dolgozott a világ legnagyobb kiszivárogtatásán.

 

Magyarországról Pethő András, a Direkt36 oknyomozó portál egyik alapítója vett részt a munkában. „Az ICIJ nem szervezetekkel, hanem egyes újságírókkal szerződik le, akik általában saját tagjai” – mondta lapunknak Pethő, akit tavaly nyáron kerestek meg először azzal, hogy vegyen részt a projektben. Már korábban is dolgozott velük a luxemburgi, illetve svájci adóelkerülési ügyeket feltáró úgynevezett LuxLeaks és a SwissLeaks projekteken.

A Panama-iratokban felbukkanó offshore cégek létrehozása és tulajdonlása önmagában teljesen legális. Ám Pethő hangsúlyozza: ezeket általában két dologra használják, magánszemélyek adójának csökkentésére, illetve arra, hogy bizonyos üzletekben névtelenek maradhassanak. Titkos üzletekre, vagyon elrejtésére is könnyedén lehet használni őket. „Egy ilyen méretű kiszivárogtatás után biztosan mindenki elgondolkodik, továbbra is anonimitást biztosít-e egy offshore cég.”

A Panama-ügyben tavaly nyáron kezdtek el érkezni az iratok, amelyeket egy központi adatbázisba töltött fel az ICIJ.

Pethő András
Pethő András
Facebook

„Folyamatosan néztük, mi bukkan fel” – mesélte Pethő, aki szerint a munka legnehezebb része az volt, amikor mint tűt a szénakazalban kellett keresni a sztorikat, azaz egyesével végigolvasni sok ezer dokumentumot. (Összehasonlításképp: a SwissLeaks és LuxLeaks projektek alkalmával 3,3-4 gigabyte méretű anyag szivárgott ki, a Panama-iratoknál 2,6 terabyte; 1 terabyte=1024 gigabyte.)

Pethő szerint a témán dolgozó újságírók profizmusát mutatja, hogy annak ellenére, hogy több mint négyszázan dolgoztak rajta hónapokon át, nem szivárgott ki a sztori. „Mindenkinek a lelkére kötötték, hogy ne beszéljen róla, ha lehet, akkor a munkahelyén sem, legfeljebb egy szerkesztőt avasson be” – mondta Pethő. Persze olyan országokban, ahol sok volt a feldolgozandó anyag, egész csapatok dolgoztak. Magyarországon erre nem volt szükség, itthon „nincsenek a Putyin-féle leleplezéshez hasonló ügyek”.

Lesznek még további magyar sztorik, és az anyag olyan hatalmas, hogy akár még most nem ismert sztorikra is bukkanhat munka közben, ám úgy véli, „bombasztikus dologra” már nem kell számítani.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.