Az esemény házigazdája és főszónoka, Orosz Mihály Zoltán polgármester „II. világháborús tiszti gyakorlóruhára emlékeztető uniformisban és zöld rohamsisakban” jelent meg. Meglátva az újságírót és a jogvédőt (korábban már mindkettőjükkel volt konfliktusa) emelt hangon szitkozódni kezdett. Távozásukat követelte, majd – mivel Tódor és Szőllősi nem látott okot rá, hogy elhagyja a helyszínt – a polgármester tegeződő stílusban felhívta a rendőröket. Kérte, hogy az általa nemkívánatosnak nyilvánított személyeket vigyék el onnan.
|
Orosz Mihály Zoltán
Konyhás István |
Két rendőr érkezett. Nem kísérelték meg tisztázni, mi a probléma, hanem a polgármester köszöntése után a békésen üldögélő újságírót és jogvédőt szólították fel arra, hogy „igazoltatás céljából” kövessék őket. Odakint újabb rendőrök tűntek fel. Tódor többször próbálta megtudni a rendőröktől, miért nem annak a „betiltott, félkatonai szervezetnek” a tagjait távolítják el, akik az iskolában „Szálasit éltetik”.
Ahogyan azt is, hogyan minősülhet önkormányzati rendezvénynek „egy illegális újhungarista összejövetel”. Választ nem kapott, helyette igazoltatták. Az eljárás miatt az újságíró bejelentést tett a rendőrségen és a Független Rendészeti Panasztestületnél. A rendőrségen felfüggesztették az ügy kivizsgálását, mondván, megvárják a panasztestület állásfoglalását. Csaknem napra pontosan egy évvel az incidens után megszületett a panasztestület döntése, amely – hangsúlyozva: „alapjogot súlyosan sértő intézkedésre került sor” – keményen elmarasztalja a rendőrséget. A panaszos beadványát, valamint az esetről készült videofelvételeket és rendőrségi beszámolókat tanulmányozva a testület arra a következtetésre jutott, hogy a rendőrség „teljes mértékben indokolatlan, és ekként jogsértő” módon intézkedett.
Hiszen a rendőrökben még a minimális gyanúja sem merülhetett fel annak, hogy a panaszos a közbiztonságot és a közrendet sértené vagy veszélyeztetné. Továbbá: a „célhoz kötöttség szempontját vizsgálva” megállapítható, hogy a panaszos igazoltatására a rendőrök nem rendelkeztek megfelelő jogalappal, ezért sérült az újságíró személyes adatok védelméhez fűződő joga. A panasztestület szerint a jogsértés súlyosságát fokozza, hogy a rendőrök rögzítették a panaszos adatait. A törvény értelmében ennek csak akkor van helye, ha további intézkedéshez, eljáráshoz szükséges, vagy ezt egyéb körülmények indokolják. Jelen esetben azonban semmi nem alapozta meg az adatrögzítést.
Szintén különösen aggályos, hogy az adatokat a rendőrök nem igazoltatólapra vezették, hanem egy füzetlapra. Így az adatok kikerülnek a törvényi kontroll alól, fennáll a lehetősége, hogy a jogszabályi garanciák részben vagy egyáltalán nem érvényesülnek. A panasztestület már magát az igazoltatást is jogszerűtlennek minősítette, így ezt csupán a jogsértést tovább súlyosbító körülményként vette figyelembe. A rendőrség álláspontjával szemben a panasztestület úgy ítélte meg, hogy az újságíró (és a jogvédő) nem önként hagyta el a helyszínt, hanem a rendőrök felszólítására.
A kialakult helyzet alapján nyilvánvaló: a panaszos és társa csak akkor térhetett volna vissza a rendezvényre, ha a rendőrök velük visszamennek, tudatosítják a polgármesterben, hogy jogszerűen nem távolíttathat el jogsértő magatartást nem tanúsító személyeket egy nyilvános önkormányzati rendezvényről. Azt azonban maguk a rendőrök sem állítják, hogy ezt felajánlották volna.
A rendőrök ezen intézkedése az újságíró szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához fűződő alapvető jogát sértette. A rendőri fellépés a panaszost meggátolta abban, hogy egy nyilvános politikai rendezvényen részt vehessen, és arról tájékoztasson. Mivel ennek a beavatkozásnak semmiféle jogszerű alapja nem volt, a véleménynyilvánításhoz fűződő jog is sérült. A panasztestület az országos rendőrfőkapitánynak is elküldte állásfoglalását. Érpatakon amúgy a tavalyi „becsület napja” nem az első, de nem is az utolsó volt a sorban.
Megrendezték idén is, immáron negyedszer. Orosz Mihály Zoltán meghívója szerint ki kell törni abból az ostromgyűrűből, amit többek között a háttérhatalmak szélsőségesen hazug liberálisai és hazaáruló politikusai hoztak létre. A cél: megsemmisíteni a nemzetet. A polgármesterrel fotózkodott Zagyva Gy. Gyula jobbikos parlamenti képviselő és például Tyirityán Zsolt, a Betyársereg magát nemzetiszocialistának (nácinak) valló vezetője is.
