Az MSZP a keleti országrészben teljesített jobban: a legjobb eredményt Csongrádban (16,71 százalék) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (14,55 százalék) érte el. Az országosan megszerzett 10,92 százaléknál valamivel jobban szerepelt Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyében, míg a Dunántúlon csak Baranyában, Tolnában és Komárom-Esztergomban gyűjtött legalább 11 százalékot.
Még árnyaltabb a kép a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban. Szegeden – ahol Botka László választmányi elnök a polgármester, a város korábbi képviselője, Ujhelyi István pedig második volt az EP-listán – 24 százalékot értek el. Ezt még csak megközelíteni sem tudták a többi nagyvárosban, de Salgótarjánban, Nyíregyházán és Tatabányán 15-17 százalék közötti eredménnyel azért másodikak lettek. Szombathelyen és Veszprémben is második az MSZP, ám mindössze 12 százaléknyi szavazattal, vagyis inkább a Jobbik gyengesége miatt.
Ugyanakkor Debrecenben, Győrben, Kaposváron, Kecskeméten, Nagykanizsán, Pécsen és Székesfehérváron a Gyurcsány Ferenc vezette párt több szavazatot szerzett a szocialistáknál. Igaz, helyenként csak néhány százzal vagy pár tucattal.
Az eddig elsősorban Budapesten és a nagyvárosokban erős MSZP támogatottsága kiegyenlítetté vált. Méghozzá úgy, hogy a fővárosi kerületekben és a megyei jogú városokban meggyengültek a szocialisták (szavazóik jelentős része átpártolt a másik két baloldali párthoz), és átlagosan csak 12,1 százalékot szereztek, míg a városokban 10,73 százalékot, a községekben pedig 9,16-ot. Ez a korábbiakhoz képest szinte elenyésző különbség az MSZP nagyvárosi és falusi eredményei között.
A Demokratikus Koalíció népszerűsége is kiegyenlített: csak Fejér és Pest megyében végzett a Fidesz és a Jobbik mögött, az összes többi megyében negyedik lett a szocialista párt mögött. Egyébként – csakúgy, mint a fővárosban – a hagyományosan baloldali országrészekben érte el a legjobb eredményt, Baranya és Komárom megyében 10 százalék fölöttit, míg 7 százaléknál rosszabbat csak Szabolcsban könyvelhettek el Gyurcsányék.
A DK a megyeszékhelyek közül Pécsen (11,94 százalék), a megyei jogú városok közül Dunaújvárosban (13,62 százalék) szerepelt a legjobban. Figyelemre méltó, hogy egyetlen megyeközpontban sem zárt 9 százaléknál rosszabb eredménnyel, miközben az MSZP népszerűsége Debrecenben alig érte el a 8 százalékot. A DK a budapesti kerületekben és a nagyvárosokban 11,96 százalékot, a kisebb városokban 9,31 százalékot szerzett, de még a községekben is bőven a parlamenti küszöb feletti volt az eredménye (6,64 százalék).
Az Együtt–PM sehol sem tudta megközelíteni 13 százalékos budapesti eredményét, Bajnai Gordon pártja így elsősorban a fővárosban számíthat jó önkormányzati alkupozíciókra. A fővárosban a DK-tól mindössze 130 szavazattal lemaradó Együtt szavazóinak 40 százaléka Budapesten lakik. A párt minden megyében és megyeszékhelyen ötödik lett, tehát sehol sem előzte meg az MSZP-t vagy a DK-t, de mindenhol jobban szerepelt az LMP-nél, amely a megyei jogú városok közül is csak Hódmezővásárhelyen verte meg a Bajnai-szövetséget. Az Együtt tíz megyében nem érte el az ötszázalékos küszöböt, de négy százaléknál rosszabb eredménye csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt. A legjobb teljesítményt Baranyában és Pest megyében mutatta, itt meghaladta a 7 százalékot, a megyeszékhelyek közül pedig Pécsen örülhettek a leginkább (9,94 százalék).
Az adatokból az látszik, hogy az Együtt vidéki támogatottsága egyelőre igen csekély: a megyei jogúnál kisebb városokban 5,6 százalékot, a községekben pedig csak 3,66 százalékot szerzett. Ám még ez utóbbi is jobb falusi szereplés, mint amit az LMP elkönyvelhetett.
