galéria megtekintése

Számháborúznak a megfagyott hajléktalanokkal

Az írás a Népszabadság
2014. 12. 30. számában
jelent meg.


Czene Gábor
Népszabadság

A Magyar Szociális Fórum szerint december közepéig huszonöten fagytak meg Magyarországon. Vecsei Miklós, a „máltaiak” alelnöke ellenben azt állítja, hogy nem létezik pontos kimutatás. Számháborúban pedig nem akar részt venni.

A Város Mindenkié csoport karácsony előtt sátrakat állított a Kossuth téren: így tiltakozott az ellen, hogy az utcán élés elzárással büntethető szabálysértés. A demonstráción az egyik hajléktalan aktivista többször elmondta, hogy – az akkoriban enyhe időjárás ellenére is –már huszonöten fagytak meg Magyarországon.

Forgács Simonnak, az Iparművészeti Egyetem vizuális komunikáció-videó szakos hallgatójának diplomamunkája 2010-ből. A statisztikák esetlegesek
Forgács Simonnak, az Iparművészeti Egyetem vizuális komunikáció-videó szakos hallgatójának diplomamunkája 2010-ből. A statisztikák esetlegesek
Teknős Miklós / Népszabadság

Kiderült, hogy a bejelentés a Magyar Szociális Fórum közlésén alapult. A szervezet szerint november végéig tízen, november vége és december közepe között tizenöten fagytak meg, többségükben a szabad ég alatt. A legfiatalabb áldozat 36, a legidősebb 73 éves volt.

 

Az adat teljesen megbízható állami forrásból származik – mondta kérdésünkre Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum alapítója, szervezője. Ennél bővebbet nem árult el. Az elmúlt négy évre visszatekintve –folytatta – mintegy 1200-1300 ember fagyott meg. A tragédiák száma csökkenő tendenciát mutat, de Simó ettől még igaznak tartja a megállapítást:Magyarországon továbbra is tömeges méreteket ölt a fagyhalál.

Teljes kapacitás a Vöröskeresztnél

Teljes kihasználtsággal működnek a Magyar Vöröskereszt hajléktalanszállói, nappali melegedői, éjjeli menedékhelyei és átmeneti szállásai – közölte a szervezet hétfőn.

Ahol szükséges és lehetséges, időszakos férőhelyeket alakítottak ki, a fővárosban három nappali melegedőt éjszakára is megnyitottak. A vöröskeresztes népkonyhákon naponta több száz ember kap meleg ételt. A szervezet az ország több pontján teajáratot és utcai gondozószolgálatot működtet. (MTI)

Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke azonban kétkedéssel fogadja a huszonöt halálesetre vonatkozó adatot. A statisztikák szerinte meglehetősen esetlegesek: egzakt, pontos kimutatás nem is létezik. „A mentősökön múlik, hogy mit neveznek meg a halál okaként. Gyakran szívmegállást vagy valamilyen betegséget jelölnek meg, de ugyanilyen erővel a kihűlés is bekerülhetne a hivatalos papírokba. Az utcán élő emberek keringése a téli időszakban elképesztően leromlik, a hidegben eltöltött hetek és hónapok döntő szerepet játszanak a tragédiákban” – hangsúlyozza Vecsei Miklós.

Nem is beszélve arról: ha egy hajléktalan kórházban veszíti életét, eleve nem sorolják azok közé, akik fagyhalált haltak. Még akkor sem, ha a kórházba szállítását követően csak néhány óra telt el a halál beálltáig.

A közterületen élők állapota télen elképesztően leromlik
A közterületen élők állapota télen elképesztően leromlik
Teknős Miklós / Népszabadság

„Számháború folyik a halálra fagyott áldozatokról, én már évekkel ezelőtt úgy döntöttem, hogy ebben nem kívánok részt venni” – mondja Vecsei Miklós. Annyi biztos – teszi hozzá –, hogy a máltaiak gondozottjai közül csak a főváros budai részén már ketten meghaltak kihűlés miatt.

A szeretetszolgálat alelnöke évtizedek óta foglalkozik hajléktalanok ellátásával. Bármilyen morbid, nem a fagyhalálokat tartja különlegesnek. Számára inkább az a felfoghatatlan, hogyan képes valaki akár mínusz tíz vagy húsz fokban is az utcán túlélni a telet.

Simó Endre elmondása szerint a kórházba szállítás közben vagy után bekövetkezett halálesetek nem szerepelnek a Magyar Szociális Fórum mostani kimutatásában. Erről is lesz adat – ígéri –, de várhatóan csak valamikor január elején.

Nagyságrendileg eltérnek a becslések

A hajléktalanok számáról egészen eltérő becsléseket lehet olvasni, a tízezertől egészen a százezerig. A nagyságrendi különbség nem pusztán a nyilvántartási nehézségekből fakad, hanem abból is, hogy nem teljesen egyértelmű, egyáltalán kit nevezünk hajléktalannak. A Fedél Nélkül honlapja idézi Breitner Péter, Gurály Zoltán és Győri Péter okfejtését: nem lehet egykönnyen meghatározni, hogy kinek, mikor és meddig ugyanolyan – vagy hasonlóan – viszontagságos az élethelyzete, mint az utcán élő embereknek.

Hajléktalannak tekintsük-e azt az embert, akinek a lakásában nincs víz, gáz vagy villany, esetleg még az ajtó és az ablak is hiányzik? Nincs utcán, mégis csaknem ugyanúgy veszélyben van, mint ha közterületen élne.

Viszont az biztos, hogy minden hajléktalan embernek valamilyen segítségre van szüksége a lakásproblémája megoldásához. Tehát a segítség, a támogatás szükségessége az az egységes szempont, amely alapján egészen különböző helyzetben lévő embereket hajléktalannak nevezünk.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.