Indoklásában rámutatott, hogy a történelmi és a büntetőjogi felelősség között érdemi, lényeges különbségek vannak, az elsőfokú bíróságnak azt kell mérlegelnie, hogy adott történelmi tények büntetőjogi szempontból is relevánsak-e. Kifogásolta továbbá, hogy a törvényszék kizárólag közvetett bizonyítékokra alapozta ítéletét, egyetlen közvetlen bizonyítékot sem sikerült értékelnie.
Problémásnak ítélték Kahler Frigyes történész-jogász szakértői kirendelését, miután ő korábban tagja volt a múlt rendszer bűneit vizsgáló szakértői bizottságnak, s így korábban már állást foglalt Biszku felelősségéről.
És azt is, hogy a törvényszék nem derítette fel, hogy a magyar karhatalmi erők tevékenységét milyen módon befolyásolta a szovjet katonai vezetés, noha ennek a salgótarjáni sortűz megítélése szempontjából jelentősége van.
Rég nem látott sürgősséggel kezdte meg októberben a törvényszék a megismételt eljárást. A 94 éves Biszku súlyosbodó betegsége sürgeti a bíróságot. Októberben már meg is kezdődött a megismételt eljárás.
|
| Fotó: Veres Viktor / Népszabadság |
Közben Polt Péter a büntetőeljárásról szóló törvény adta felhatalmazásával élve – miszerint a legfőbb ügyész a bíróság törvénysértő és jogerős határozata ellen a Kúriánál a törvényesség érdekében jogorvoslatot jelenthet be – megtámadta a Kúria előtt az első ítéletet hatályon kívül helyező döntést. Ugyanezt tette az úgynevezett kémperben (amelyben kémkedéssel vádolják a titkosszolgálatok volt vezetőit), a tescós rablóként elhíresült Süveges Péter, illetve Portok Tamás és társaik ügyében, valamint egy debreceni adócsalási ügyben is.
A legfőbb ügyész ezzel a lépésével valójában annak a gyakorlatnak szeretne véget vetni, amelyben a másodfokú bíróságok a legkisebb hiba, hiányosság esetén is hajlamosak új eljárást elrendelni,
ahelyett, hogy maguk végeznék el a bizonyítási eljárás hátralévő részét. Jelentősen felgyorsulhatnak a büntetőperek, ha a Kúria Polt mellett teszi le a voksát.
Biszku esetében Polt azt vitatja, hogy az elsőfokú döntés felülvizsgálatra alkalmatlan lett volna. Rámutatott, hogy a másodfokú bíróság a megismételt eljárás lefolytatására előírt bizonyítást maga is felvehette volna. Lehetősége lett volna továbbá a helyes ténybeli következtetések alapján a tényállás helyesbítésére, mint ahogy az indokolás kiegészítésére is. Megjegyezte, hogy a tábla által előírt bizonyítás egy része nyilvánvalóan szükségtelen, hiszen a salgótarjáni sortűzzel összefüggésben a védő által kihallgatásra javasolt tanúk – miként azt az indítvány maga is tartalmazta – már nem élnek.
|
| Fotó: Veres Viktor / Népszabadság |
Nos tény, hogy a megismételt eljárás második tárgyalási napja is szakértők bennfentes történelem-előadásaivá silányult. Miután a bíróság elutasította Magyar Gábor indítványát Zinner Tibor kizárására, aki a védő szerint egy előadásában erősen félreérthető állításokat tett, egy hosszú kérdezz-felelek után az ügyész indítványozta a másik szakértő, Horváth Miklós kizárását.
Ezt azzal indokolta, hogy ő korábban hivatásos tisztként, politikai munkatársként dolgozott a HM egyik háttérintézményében. Úgy vélte, Horváth előélete kérdésessé teheti, hogy tőle az ügyben elvárható-e elfogulatlan szakvélemény. Horváth felháborodottan közölte, hogy
áll minden vizsgálat elé, anno történészi munkát csak politikai státuszon végezhettek. Eddig egyetlen bíróság sem kérdőjelezte meg a szakvéleményei elfogulatlanságát.
Amúgy pedig az iratai között úgyse találnak semmit, mert a rendszerváltozáskor lehetőséget kaptak, hogy kiemeljék a személyi anyagukból azokat a dokumentumokat, amelyeket valamiért nem akartak már megtartani.
A bíró felszólította az ügyészt, hogy írásban terjessze elő a kizárási indítványt, aztán majd dönt róla.
Majd folytatódott volna a pártállam működését bemutató történelemóra, ha Biszku fel nem kiált, hogy már nem tud tovább koncentrálni az eseményekre. Mivel nem járult hozzá, hogy a távollétében folytatódjon a per – csak azt sürgette, hogy „most már olyasmikről essen szó, amihez neki is volt valaha köze” – a bíró a tárgyalást berekesztette. A per hétfőn folytatódik.
