Hangsúlyozta, hogy a holokauszt hetvenedik évfordulóján a kormánynak az volna a felelőssége, hogy olyan emlékezetpolitikát folytasson, amely egységesíti a nemzetet. Ehhez képest Orbán Viktor miniszterelnöknek sikerült megosztani a magyar társadalmat. A sajtótájékoztatót megelőzően a szövetség két aktivistája az Október 6. utca és a Szabadság tér találkozásánál az utcanév táblára a „Hazugság tér” feliratot ragasztotta rá.
 |
Nem hagyják abba a tiltakozást
M. Schmidt János |
A két aktivistát később igazoltatták a rendőrök. Karácsony kijelentése a társadalom megosztásáról adatokkal is alátámasztható. Bármi volt is a kormány célja a német megszállás Szabadság téri emlékművével, egyelőre csak a társadalom végletes megosztása könyvelhető el eredményként – tanúsítja a Medián felmérése.
Ugyanannyian tartják a tervezett szobrot méltó megemlékezésnek, mint ahányan a történelemhamisítás eszközének. A felnőtt magyar népességnek csak 70 százaléka tud bármit is válaszolni arra a kérdésre, hogy „milyen események történtek hetven évvel ezelőtt, 1944 tavaszán és nyarán” – derül ki a Tett és Védelem Alapítvány megbízásából április végén készült reprezentatív felmérésből, amelyre a Szombat folyóirat honlapja hívta fel a figyelmet.
Ha nem fejből kell válaszolni, lényegesen többen mutatkoznak tájékozottnak. Konkrét rákérdezésre az emberek 92 százaléka mondta, hallott arról, hogy 1944 tavaszán a német haderő megszállta Magyarországot, 96 százalék pedig arról, hogy „1944 nyarán sok százezer zsidó származású magyar állampolgárt Auschwitzba deportáltak és ott megöltek”.
A Medián szerint az egyik legmeglepőbb eredmény a Jobbik-szavazók változatos reakciója. Szemben minden más párt szavazótáborával, jó egyharmaduk a holokauszt relativizálására hajlik, egyharmaduk viszont elfogadja a magyar hatóságok felelősségét.
A másik érdekesség, hogy a véleménymegoszlás tekintetében az MSZP hívei a kormánypárti szavazókhoz állnak a legközelebb, míg a két kisebb baloldali párt (Együtt–PM, DK) támogatói körében a legalacsonyabb azok aránya, akik a magyar holokausztért kizárólag a német megszállókat teszik felelőssé. A tervezett német megszállási emlékműről viszonylag sokan értesültek: a megkérdezettek háromnegyede azt állítja, hogy hallott erről a kormányzati szándékról.
A tervezett emlékmű gondolata nagyon élesen megosztja a magyar társadalmat: szinte pontosan ugyanannyian helyeslik, mint ahányan ellenzik. Ebben a tekintetben világos a kormánypárti-ellenzéki, és különösen a jobboldali-baloldali törésvonal. De még a fideszesek 28 és a jobbikosok 39 százaléka is osztja azt az álláspontot, amely történelemhamisítást ír az emlékmű kitervelőinek számlájára. Hasonlóan megoszlanak a vélemények a Mazsihisz és más szervezetek kritikus fellépésével kapcsolatban – áll a Medián felmérésében. Az emberek harmada helyesli és hatékony eszköznek tartja a fellépést, több mint négytizedük viszont aggályosnak tartja azt.
Még azok esetében is közel fele-fele arányban oszlanak meg a pozitív és a negatív válaszok, akik egyébként élesen kritizálják az emlékművet, bár közöttük a határozott fellépést pártolók vannak enyhe többségben. A Szabadság téri tüntetők amúgy az időjárás miatt pénteken szünetet tartottak, de hétfőn kora este fél hattól folytatják a tiltakozást.
