aki azt mondja, hogy a kerítés gátat vet a menekültáradatnak,az vagy hazudik vagy bolond.
Schiffer András (LMP) a „vasfüggöny" kapcsán arra figyelmeztetett, hogy aki felmászik a kerítésre, az már Magyarország területére lép, és kérhet menedékjogot. Szelényi Zsuzsa (Együtt) a „halál-élet kerítésének" nevezte a tervezett határzárat. A bevándorlók száma csak a kerítés felállítása után mérséklődik hetedére, később már ez nem lesz így - állította.
Az MSZP-s Harangozó Tamás kifejezetten „jesztőnek nevezte, hogy a menekülteknek a jövőben közterületen is lehet majd szálláshelyet kijelölni, ez értelmezése szerint azt jelenti, hogy „akár menekült gyerekeket is az utcára taszíthatnak". A szocialisták szerint a közmunka most lehetőség, de később kötelező lehet.
Szabó Tímea a szavazás előtt bejelentette, a Párbeszéd Magyarországért azt kéri Áder János köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá a megszavazott törvényeket, mert azok alapjogot sértenek. A hatékony jogorvoslat hiánya, hogy ha valakinek első fokon elutasítják a menekültkérelmét, fellebbezése ellenére akár azonnal kitoloncolhatják, mert a törvény alapján nincs halasztó hatálya a másodfokú döntésnek. Ez pedig sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, és strasbourgi perek ezreit hozza majd magával - vélekedett. Ezen kívül a menedékkérőktől nem lehet önkényesen elvenni a pénzüket és nem lehet azt mondani, hogy „menjenek el közmunkára, ha nekik úgy tetszik".
Még a szavazás előtti vitában Rogán Antal azt mondta: a voksoláskor feketén-fehéren kiderül, hogy aki nemmel nemmel szavaz, az bevándorláspárti, aki igennel, az pedig meg akarja védeni Magyarország és Európa határait a bevándorlástól. A Fidesz-frakcióvezető azt mondta, kimondta, nem támogatnak olyan javaslatokat, melyek bevándorláspártiak. És nemet mondanak minden olyan javaslatra is, mely több pénzt biztosítana a bevándorlásra. Kósa Lajos, a Fidesz másik vezérszónoka ezúttal is megismételte, hogy a törvénytelen bevándorlók „biztosan nem nincstelenek" hiszen az embercsempészeknek 3 ezer- 6 ezer dollárt fizetnek.
Az MSZP-s Harangozó Tamás szerint viszont a kormánypártok félévig semmit sem csináltak, csak kommunikáltak, és ezt jól jellemzi, hogy a Kósa Lajos nevével fémjelzett módosító-javaslatokkal a szavazás előtt 28 paragrafust írtak át a belügyminiszter által beterjesztett 55-ből. Az MSZP egyik módosító-indítványáról sem szavazott a Ház; sem arról, hogy a bevándorlási hivatalhoz rendeljék a kerítésre szánt 22 milliárdot, sem a másikról, amelyik a büntető törvénykönyv módosítását, az embercsempészek számára „biztos börtönt" célzott meg. Bárándy Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy minden vészkorszak bűnbakkereséssel kezdődött, most a migránsok a bűnbakok, „remélem, a zsidók nem kerülnek sorra" - hangoztatta. Az MSZP-s képviselő igazi náci beszédnek nevezte azt a Facebook-bejegyzést, hogy „megyünk bevándorlókat verni". Szerinte ez a kormánypártok hangulatkeltésének köszönhető.
Sszerintük a segítő kéz nem jár az illegális migránsoknak, Novák Előd tételmondata úgy hangzott: Magyarország a magyaroké. Schiffer András nem vitatta, hogy a déli határon krízishelyzet van, de szerinte a kerítéssel a kormány a segítő kezet tagadja meg azoktól, akik a halál torkából keresnek menedéket.
Sürgősen kitoloncolhatnak
Az Alapjogokért Központ szerint a menekültügyi szabályozás hétfőn elfogadott módosításai alapvetően alkalmasak arra, hogy a vonatkozó kérelmekkel összefüggő eljárásokat hatékonyabbá és gyorsabbá tegyék, azonban a törvénycsomag új rendelkezéseit csak a tervezett "déli határzárral" együtt érdemes értelmezni. Az Alapjogokért Központ elemzésében kiemelte: a fizikai határzár az eddigieknél bizonyosan nagyobb mértékben terelheti az illegális bevándorlókat a legális határátlépőpontokhoz, a hatóságok pedig a regisztrált kérelmeket a módosított szabályok értelmében már szélesebb körben minősíthetik elfogadhatatlannak vagy folytathatnak le gyorsított eljárást - például arra hivatkozva, hogy a kérelmező biztonságos országból érkezett, így érdemi vizsgálat lefolytatása nem is indokolt.
Az elemzés szerint az elfogadott törvénycsomag egyik legfontosabb újítása, hogy leegyszerűsíti a menekültügyi eljárásokat. Az eddigi két szakaszt egybevonja, és az újonnan bevezetett, gyorsított eljárásokban a kérelmeket már 15 napon belül kell majd elbírálni.
Az eljárások hatékonyabbá és gyorsabbá tételét szolgálhatja, hogy bővülnek a menekültügyi őrizetben tartás lehetőségei is: a jogalkalmazás egyértelműsítését szolgálja az a rendelkezés, amelynek alapján a kérelmező a jövőben már a bírósági eljárás végéig őrizetben maradhat, de az is, hogy a hatóság az eddigieknél többször indítványozhatja a kérelmező őrizetben tartását. Ezentúl a bíróság az őrizet helyén hallgatja majd meg a kérelmezőt. Kitértek arra: szintén gyorsíthatja az eljárásokat, hogy az eddigiektől eltérően egyes esetekben a kérelmet elutasító hatósági döntéssel szemben benyújtott jogorvoslatnak a kiutasítás végrehajtására nem lesz halasztó hatálya. A módosítások így összességükben érdemben gyorsíthatják a menekültügyi kérelmek elbírálását, azok egyben viszont a jogalkalmazóra, így elsősorban a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalra (BÁH) is nagyobb terhet rónak majd. Ezek alapján szükségesnek mutatkozhat a hatóság személyzeti és fizikai infrastruktúrájának bővítése - mutatott rá a központ. Egyúttal bár üdvözlendőnek tartják, hogy a vonatkozó EU-s irányelvvel jóformán szó szerint megegyező módon pontosították a menekültügyi kérelmek elfogadhatatlanságára vezető okok felsorolását, szerintük az "első menedék országának elvét" nem kellőképpen fejti ki az új magyar szabályozás. Pedig ilyen esetben nemcsak akkor lenne elfogadhatatlannak minősíthető egy kérelem, ha a kérelmezőt egy másik ország már elismerte korábban menekültként, hanem akkor is, ha a kérelmező az adott országban egyébként elegendő védelmet élvez - írták az elemzésben. (MTI)
