galéria megtekintése

Vita a civil mozgalmak jövőjéről: süketek pártbeszéde

Az írás a Népszabadság
2015. 01. 07. számában
jelent meg.

Munkatársunktól
Népszabadság

Elemzők szerint sok minden áll a kormányellenes tiltakozások további erősödésének útjában.

Nehezen jósolható meg az utcai tiltakozások, a születőfélben lévő közösségek jövője, de az biztosnak tűnik, hogy sok minden áll a kormányellenes tiltakozások további erősödésének útjában – mondta lapunknak Lánczi Tamás a demonstrációk és az eseményeket szervezők helyzetéről. A Századvég Alapítvány vezető elemzője mindenekelőtt azt rögzítette: a tüntetések szervezői, szónokai tapasztalatlanok, a vélemények kiforratlanok és feltűnően különbözőek, ráadásul a megmozdulások céljaikban is széttartóak. Mindezt terheli, hogy egyre világosabban látszik: sokféle törésvonal szabdalja a tüntetői köröket. Az elmúlt hetekben aztán már több konfliktus is bonyolította a helyzetet – utalt Lánczi Tamás a szervezők és az ellenzék közötti vitákra, például arra, hogy „megpróbálták Gyurcsány Ferencet elküldeni”. Az elemző felhívta a figyelmet arra: az ellenzék, pontosabban politikusaik eddig is ott voltak a tüntetéseken, a vita csak akkor robbant ki, amikor szorosabbra próbálták fűzni a kapcsolatot. A tüntetések „kifutására” vonatkozó kérdésünkre úgy fogalmazott: ami most történik, az nagyban hasonlít a 2010 és 2012 között történtekre, s nem kizárt, hogy a párhuzam később is megmarad. Ez esetben pedig csak a mostani demonstrációk egy-két meghatározó szereplője kapaszkodik meg, marad a politikai életben.

Amikor belovagoltak... A netadó elleni első tiltakozás
Amikor belovagoltak... A netadó elleni első tiltakozás
M. Schmidt János / Népszabadság

Az akkori eseménysorozathoz való hasonlóságot megemlítette Böcskei Balázs is. Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért igazgatója rámutatott: a politikai-civil tiltakozás dinamikáját és a szereplők közötti együttműködés „kultúráját” illetően ez a tél nagyon hasonlít 2011–2012 hasonló időszakához.

 

Mint mondta, egyik oldalon vannak a számos tekintetben NER-kompatibilis, más vonatkozásban viszont erős kormánykritikát, néha aktivitást felmutató baloldali-liberális pártok. A másik oldalon pedig a civil szervezők, akiknek a NER-en túlmutató politikai cselekvései semmivel sem konkrétabbak, mint az általuk bírált pártok lépései. Az elemző szerint a MostMi is egy talán jobban sikerülő Milla távlatát mutatja fel, de Várady Zsolt tulajdonképpeni kiválásával inkább csak a kérdőjelek szaporodtak. Kérdéses, hogy az alapvetően értelmiség vezette budapesti mozgalmak hogyan lépnek majd ki az online térből az offline-ba, hogyan tudják a kívánatosnak tartott társadalmi párbeszéd intézményesítését megvalósítani.

A süketek párbeszéde mögött a már évek óta ismert helyzet áll fenn: míg a pártok az Orbán-kormány és -rendszer megdöntésére keresik a választ, hol kormány-, hol rendszerellenzékként viselkednek, addig az új civilek és mozgalmaik egy része rendszerkritikus vagy -ellenes, és a 25 év gazdaság- és társadalompolitikai korrekcióját is el kívánja végezni. Amennyiben a jövőben az antiorbánizmus lesz a meghatározó narratíva, úgy a rendszerkritikus civilek légüres térbe kerülhetnek. Ha a 25 év bírálata válna a nyelvi, politikai fősodorrá, az is az intézményesedés magasabb fokát eredményezheti. Böcskei úgy fogalmazott: a létező pártok talán már érzékelik, hogy az április hatodikai táboruk nemcsak egy későbbi győzelemhez, hanem mindenféle vitában történő hivatkozási alapnak is kevésnek bizonyul.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.