"Strasbourg-gyanús" a tanácselnökök pályáztatása?

Ha ezeknek az embereknek a státusa bizonytalanná válik, az már a függetlenség lényegét érinti, mert annak a bírói posztról való elmozdíthatatlanság mellett része az egzisztenciális biztonság, a kiszámítható jövedelem, meg az is, hogy a színvonalas munkát elismerő, s határozatlan időre adott tanácselnöki megbízást ne vonhassák vissza – jelentette ki Fleck Zoltán. Úgy véli. ha ezt mégis megteszik, az ügy legalábbis „Strasbourg-gyanús" – szerzett jogot nem illik elvenni senkitől –, és a kontinentális jogrendszerben a bíróságokon nemigen van ilyen gyakorlatra példa.

A javaslat elfogadása egyébként Fleck Zoltán szerint valóban erősítené a bírák egy részénél ma is tapasztalható igazodási kényszert. A szakértő nem kizárólag a politikai befolyástól félti az igazságszolgáltatást, hanem attól is, hogy a folyamatos bizonytalanságban tartott tanácselnökök hajlamosabbak lesznek igazodni a Kúriához vagy az ítélőtáblákhoz. És persze jobban figyelnek majd a kinevezésre jogosult vezető véleményére is – tette hozzá.

Az érintett bírák még sarkosabban fogalmaznak. Úgy gondolják, ha a szakmai teljesítményük alapján kapott kinevezést visszavonhatják, annak akár áldatlan versengés lehet a következménye. Vagyis: a tanácselnökök és a beosztott bírák egymást túllicitálva igyekeznek majd kiszolgálni az aktuális szakmai, esetleg politikai igényeket, hiszen tevékenységük megítélésén múlik, ki nyeri el legközelebb a címet. Az ugyanakkor határozottan visszautasítják, hogy a pályázati rendszerre egyes tanácselnökök alkalmatlansága, esetleg elkényelmesedése miatt van szükség.

Ezzel kapcsolatban Fleck leszögezte: ha a hatalom úgy látja, hogy gondok vannak a rendszerrel, ilyen módon akkor sem avatkozhat be, mert legalábbis a politikai befolyásolás szándékának látszatát kelti. A tanácselnökök pályáztatásával különben azért sem ért egyet, mert a bírói karriernek ez a poszt az egész korábbi életutat elismerő állomása, és ha valakinek vissza kellene lépnie, az körülbelül olyan, mint ha egy kúriai vagy ítélőtáblai bírót helyeznének át egy járásbíróságra.

Három-öt évvel ezelőtt, amikor a jogállami intézményrendszer még működött, lényegesen nagyobb felháborodást váltott volna ki egy ilyen ötlet – kommentálta a tervezetet Bárándy Péter országgyűlési képviselő. A szocialisták szakpolitikusa úgy véli, mára kialakult egy keleti mintájú autokratikus rendszer, így csak némi szomorúsággal konstatálja, hogy annak további megerősítése zajlik. Ma, a jogállam romjain már nem azon kell gondolkozni, miként tudnánk egyes intézményeket megóvni, hanem azon, hogyan lehet majd az egész jelenlegi struktúrát gyökerestől kiirtani, s visszatérni Magyarország nem túl régi demokratikus hagyományaihoz – fogalmazott a képviselő.

A tervezett rendelkezés kétségkívül a bírák „igazodását" hivatott elősegíteni – mondta Bárándy. A javaslat részletei egyelőre nem ismertek, de annyi kiderült, hogy – amint ilyenkor szokták – a kormány a szakmai munka színvonalának javítására hivatkozik. Úgy véli azonban, hogy egészen másról lehet szó. Az ellenzék, de még inkább a nemzetközi intézmények határozott kiállásának, és elsősorban a bírák állhatatosságának köszönhető – fogalmazott –, hogy az elmúlt négy évben talán egyedül a bíróságokat nem sikerült „bedarálnia" a kormánynak. A politikus úgy látja, ez irányú tervüket még nem adták fel, így a javaslat ellen a leghatározottabban tiltakozni kell.