Helyére a kormány három jelöltet nevezett meg. Az igazságügyi tárca a kiválasztási eljárásról csupán annyit közölt, hogy Trócsányi László miniszter a hivatásrendekkel és a tudományos élet képviselőivel konzultált. Hogy pontosan kikkel, azt a jogvédő szervezeteknek sem árulták el, ám nehéz azt feltételezni, hogy a jelölteket a szakma ajánlotta volna, hiszen a háromból kettő Trócsányi minisztériumának dolgozik.
Füzi-Rozsnyai Krisztina, az ELTE egyetemi docense a közigazgatási perrendtartás kodifikációs munkálatait vezeti miniszteri biztosként. E munka eredményeként jöhet létre a közigazgatási felsőbíróság, amelynek felállítását a tervezett formában egyik ellenzéki párt sem támogatja, és élesen bírálta az Országos Bírósági Hivatal is. Tallódi Zoltán, főosztályvezető-helyettes az Igazságügyi Minisztériumban, hosszú ideje képviseli a kormányt az emberi jogi bíróság előtt. Jártassága tagadhatatlan, de forrásaink szerint kizárt, hogy valaki a kormány képviselőjéből az állami alapjogsértésekkel szemben föllépő strasbourgi bíróság tagja legyen. Schanda Balázs egyetemi tanárnak az alkotmány- és az egyházjog a szakterülete, korábban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánja volt, egy évtizedig az Alkotmánybíróság munkatársaként dolgozott. Nézetei közismerten konzervatívak, kormányzati megbízása nincs, ám részt vett az egyházügyi törvény eredeti, KDNP-s verziójának megalkotásában, a közelmúltban pedig kormánypárti alkotmánybíró-jelöltként emlegették.
|
Bírók az emberi jogi bíróságon
Vincent Kessler / Reuters |
A kabinet eredetileg egy olyan névsort futtatott meg Strasbourgban, amelyen Füzi-Rozsnyai helyett a miniszteri kabinet egyik fiatal tagja szerepelt. A Népszabadság értesülése szerint erre informálisan az a válasz érkezett, hogy
a felsoroltak közül csak Schanda vehető komolyan, így értelmét veszti a többes jelölés, ezért a magyar lista elfogadhatatlan.
A kormány erre kapta elő Füzi-Rozsnyai nevét, aki végül akár be is futhat. A strasbourgi ügyeket ismerő forrásunk szerint életrajza legalább olyan meggyőző, mint Schandáé – ráadásul vele ellentétben bírósági tapasztalata is van: tanácsadóként dolgozott a Kúrián –, nő, ami előnyt jelent a szavazáskor, a javára írhatják, hogy a kormány nem őt, hanem Schandát favorizálja.
Forrásunk szerint Füzi-Rozsnyai politikailag nem elkötelezett, a közigazgatási bíráskodás szakértője. Ellene szól miniszteri biztosi megbízatása,
„nála jobb jelöltet azonban a Fidesz-kormánytól nem lehet kapni"
– mondta forrásunk, aki most úgy számol: nagyjából 30 százalék esély van arra, hogy az Európa Tanács közgyűlése a jelölési folyamat átláthatatlansága, a pályázat hiánya miatt visszadobja a magyar listát. Ebben az esetben a procedúrát elölről kell kezdeni. 45 százalék esélyt ad Füzi-Rozsnyai megválasztására, és 25-öt arra, hogy a kormány első szándékának megfelelően Schanda lesz a befutó.
Szuper AB
Amióta a kormánypártok többségében hozzájuk kötődő jogászokkal töltötték fel az Alkotmánybíróságot, a strasbourgi emberi jogi bíróság kisegítő ítélethozatali fórum helyett az alapjogvédelem legfontosabb garanciájává, afféle szuper-alkotmánybírósággá vált – mondja Tordai Csaba alkotmányjogász, az Átlátszó ügyvédje. – Az utóbbi években mind kevésbé lehetett az alapjogsérelmeket belföldön orvosolni, így megsokszorozódtak a magyar állam elleni panaszok és elmarasztalások Strasbourgban. Ez nem jó az ország megítélése szempontjából, és nem jó a károsultaknak sem: több mint öt éve húzódnak például különadós ügyek. Tordai lapunknak elmondta: a magyar bíró formálisan csak egy a sok közül, ha viszont nagy a respektje a testületben – mint Sajó Andrásnak, akit a bíróság elnökhelyettesévé választottak –, akkor a befolyása meghatározó lehet magyar ügyekben. De ez fordítva is igaz: ha valaki kevésbé alkalmasan, ám kormányzati hátszéllel kerül a bíróságra, az súlytalanná válhat.
