„A helyi áldozatok neveinek felolvasása az ország összes érintett településén” – eredetileg ez is bekerült az április 16-i programok közé. Annyi nagy biztonsággal kijelenthető, hogy az összes érintett településen nem történt meg a felolvasás. Ahogyan hírül adtuk, Olaszliszkán sem épül meg a „közép-európai siratófal”. Nem rendezték meg azt a konferenciát sem, amelyet a Tom Lantos Intézet és a komáromi múzeum közreműködésével augusztus 2-án, a pharrajimos (roma holokauszt) emléknapján a komáromi Csillagerődben tartottak volna.
|
Áder János beszédet mond az újonnan átadott csepeli Roma Történeti Kulturális, Oktatási és Holokauszt Központ udvarán
Bruzák Noémi / MTI |
A Csillagerőd 1944 októberétől decemberéig deportáltak gyűjtőhelyéül szolgált, ahonnan elsősorban cigányokat hurcoltak külföldi koncentrációs táborokba. (Szemben Balog Zoltán humánminiszter – utóbb általa is pontatlannak minősített – állításával, miszerint Magyarországról nem deportáltak romákat.) A komáromi múzeumtól és a Monostori Erőd Nonprofit Kft.-től egyaránt azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a Csillagerőd felújítása uniós támogatással várhatóan jövőre kezdődik meg. Ehhez képest a kormány idén augusztus 2-án akarta átadni az addigra már helyreállított Csillagerődöt.
A pharrajimos emléknapján Áder János államfő Csepelen, egy új romaközpont avatóünnepségén mondott beszédet. Csakhogy az emlékév honlapjának eseménynaptárában még e sorok írásakor is az szerepelt, hogy aznap az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) Dohány utcai székhelyén emlékművet állítanak a roma holokauszt áldozatainak, az államfő ezen a rendezvényen vesz részt. Úgy látszik, az emlékműből semmi nem lett. Már csak azért sem, mert ugyanezen a napon Farkas Flórián, az ORÖ fideszes elnöke a Vas megyei Bükön tartott megemlékezésen szólalt fel. Az MTI által nyilvánosságra hozott közleményében Farkas utalást sem tett a Dohány utcába szánt roma emlékműre.
Farkas Flóriánnak, amikor átvette az ORÖ irányítását, első intézkedése volt, hogy a Dohány utcai székház faláról levetette a roma holokauszt, illetve a romagyilkosság áldozatainak emléktábláját – jegyezte meg januári cikkében a RomNet. Ennek fényében különösképpen érdekes lehet, mi történt a Dohány utcába tervezett emlékművel.
Ezzel kapcsolatos kérdéseinket kedden küldtük el az ORÖ-nek. A Miniszterelnökség titkárságára múlt hét pénteken írtunk. Próbáltuk megtudni, hogy a tervezett programok, rendezvények közül melyek maradnak el vagy szenvednek késedelmet, és miért. Mindeddig egyik helyről sem kaptunk választ.
Káosz és leépülés a Páva utcában
Súlyos anyagi, személyi és vezetési válságban van a Holokauszt Emlékközpont a Magyar Narancs cikke szerint.
Május óta, mióta mind az intézményvezetőnek, mind a helyettesének lejárt a mandátuma, akárcsak az emlékközpontot működtető közalapítvány kuratóriumi tagjainak, nincs az intézménynek vezetése. Szita Szabolcs, az előző igazgató távozását követően (aki röviddel megbízatása lejárta előtt magától ment) senkinek nem volt aláírási joga, a dolgozók emiatt két hónapig fizetést sem kaptak. A Magyar Narancs információi szerint ugyanakkor valaki felvett két személyt, akiket az intézmény dolgozói Lázár János embereinek tartanak. Egyikük, Kassai Ildikó a Papcsák Ferenc vezette zuglói önkormányzatnál dolgozott, neve felbukkant a Várnai László helyi képviselő által feltárt, a ciklus elején kötött furcsa szerződések ügyében is. Másikuk Kiskőrös volt jegyzője. A dolgozók szerint ők ketten lényegében átvették az intézmény vezetését, bár senki sem tudott arról, hogy volna kulturális intézményvezetői gyakorlatuk. Eközben a régi munkatársak közül sokan gondolkoznak az önkéntes távozáson. (V. Gy.)
