Igen sokba fog kerülni az is, hogy Magyarország nem vette komolyan a fogva tartottak elhelyezésére vonatkozó nemzetközi ajánlásokat, valamint a strasbourgi gyakorlatot sem. Ha a börtönökben egy főre három négyzetméter mozgástérnél kisebb hely jut, az a bíróság következetes gyakorlata szerint biztosan, három és négy négyzetméter között pedig nagy valószínűséggel egyezménysértő. Néhány ügyben már született döntés, s – az embertelennek minősülő fogva tartás ténylegese körülményeitől és időtartamától függően – néhány ezertől több mint húszezer euróig terjedő kártérítést, valamint pár száz és néhány ezer euró közé eső eljárási költséget ítéltek meg. A szokásos „tarifa" minden rács mögött töltött év után háromezerre tehető.
|
A gyakorlatot sem vesszük komolyan
Szabó Miklós / Népszabadság |
Talán ezernél is több ilyen panasz vár még elbírálásra, és ha az állam az érintettekkel nem tud kiegyezni, az emberi jogi bíróság ezeket az ügyeket végig fogja vinni. A kabinetnek tehát nemigen van más választása, mint az önkéntes fizetés, különben Strasbourg dönt. Kiindulási alapként pedig csak az eddigi ítéletek szolgálhatnak, így ez az ezer körüli fogva tartott legalább két-hárommilliárd forintra számíthat. Ugyanakkor az államnak olyan jogorvoslati rendszert kell létrehoznia, amely a túlzsúfolt börtönökben élők számára a strasbourgi gyakorlatnak megfelelő mértékű kártérítést garantál.
Ebből az következik, hogy itthon kártérítési perek ezrei indulhatnak, és a végösszeg tízmilliárdos nagyságrendű lehet. Akkor sem jobb a helyzet, ha a kormány az emberi jogi bíróság ítéletéből fakadó e kötelezettségének nem tenne eleget, mert abban az esetben az érintettek ezrei – a 18 ezer fogva tartott nagyobb része – változatlanul Strasbourgban remélhetnek majd elégtételt.
|
Sorukra várnak az egykori játékterem-üzemeltetők
Kurucz Árpád / Népszabadság/archív |
Másik sötét ló a korábban játéktermeket, nyerőgépeket üzemeltető vállalkozók ügye. Őket nemzetbiztonsági kockázati tényezővé nyilvánították, és szinte egyik napról a másikra bezáratták a játéktermeket, s le kellett szerelni a szórakozóhelyekre telepített gépeket is. Ezeknek a a vállalkozóknak egy része – hatékony hazai jogorvoslati lehetőség híján – ugyancsak az emberi jogi bírósághoz fordult.
Az eljárás a végéhez közeledik: a kormány ismertette a beadványokkal kapcsolatos álláspontját, s arra az érintettek is reagálhattak. Így már csak a bíróságon múlik, hogy mikor születik meg a verdikt. Amennyiben az a panaszosok számára kedvező lesz,
megint csak milliárdos nagyságrendű kártérítést fizethet az állam, hiszen összességében nyolcvanmilliárdos piacot tettek egyetlen tollvonással tönkre.
Nem jártak jobban a trafikosok sem, és egy ilyen ügyben született is ítélet, bár azt a kormány megtámadta, és a strasbourgi Nagykamara elé vinné. A boltjától megfosztott soproni dohányárusnak 15 ezer eurót ítéltek meg, s további hatezer euró perköltséget is, vagyis nagyjából hatmillió forint a tét. Információnk szerint túl sok hasonló beadvány nem érkezett a bírósághoz, de összességében ezek is elérhetik a százmilliós nagyságrendet.
|
Az ügyek összességében elérhetik a százmilliós nagyságrendet
Korponai Tamás / Népszabadság |
A volt főbíró, Baka András viszont önmagában ennél többet – 240 milliót – követel vagyoni és nem vagyoni kártérítés címén, mert nem tölthette ki a hivatali idejét. Első körben neki adtak igazat, ám az összegről a strasbourgi fórum nem döntött, hanem a felekre bízta, hogy egyezzenek meg.
A kormány azonban tárgyalni sem volt hajlandó.
Így ez az ügy – némi meglepetésre, mert a fellebbezést csak az esetek töredékében fogadják el, amire Magyarország esetében eddig mindössze kétszer volt példa – a Nagykamara elé került, és június közepén várható döntés.
