galéria megtekintése

Sokba fájhat a viharos nyár a magyar autósoknak

2 komment

L. K.

Minden eddiginél több gépkocsit rongáltak meg idén a nyári viharok, és akár több százmilliós kárt okozhattak a járművekben – összegezte az autós káresemények tapasztalatait egy biztosítási szakértő. Akinek nincs casco-biztosítása, saját zsebből fedezheti a javítási költségeket.

Az autójukkal mostohábban bánnak a magyarok, mint az ingatlanokkal, ugyanis míg az utóbbiak csaknem nyolcvan százalékát, a forgalomban lévő autóknak viszont alig több mint harmadát biztosították – állítja Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója. Meglepő, de különösen a luxusautókon spórolnak az emberek, mert ebben a kategóriában legfeljebb minden hatodik-hetedik járműre kötöttek a kötelezőn kívül casco-biztosítást is.

Fotó: Donka Ferenc / MTI

A kocsijukat a legtöbben a vagyontárgyaik között az első helyen említik, ennek ellenére sokan azt sem tudják Németh Péter szerint, hogy a közterületeken álló járművekben bekövetkezett rongálódásokért, illetve egy hirtelen viharban kialakult tömeges karambol során keletkezett károkért mikor ki köteles helytállni.

 

Ismét nyilvánvalóvá vált tehát, hogy az autósok többségének fogalma sincs arról, ki fizeti ki a javíttatás költségeit, ha a tomboló viharban kidőlt fa egy kocsit zúz össze, esetleg egy lerepülő tetőcserép vagy egy szélben felkapott kuka találja el a szélvédőt. Németh hangsúlyozza: az ilyen eseteknek ha van is felelőse, általában soha nem kerül elő, így a kár a tulajdonos nyakán marad. Ha pedig nincs casco, a károsult csak magára számíthat.

A biztosítási szakma némi értetlenkedéssel tapasztalja – fogalmaz a szakértő –, hogy miközben Magyarországon is egyre gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási jelenségek, az autósok jóval több mint fele úgy gondolja, neki nem éri meg havonta néhány ezer forintért cascót kötni.

Kétségtelenül van egy olyan réteg, amely éppen csak elő tudja teremteni az üzemeltetés és a kötelező biztosítás költségét. Nekik nem futja külön biztosításra, ezért kénytelenek kockáztatni, tehát legfeljebb a szerencséjükben bízhatnak. Másfelől éppen ők azok, akiknek a legnagyobb gondot jelenti a sérült jármű megjavíttatása – figyelmeztet a szakértő.

Egészen érthetetlen viszont a luxusautók tulajdonosainak az óvatlansága – véli Németh. Szerinte megmagyarázhatatlan, hogy akinek tízmilliós kocsira telik, miért a biztosításon spórol, hiszen a kocsi kisebb sérülése esetén is a casco éves díjának többszörösét kell kifizetni.

Kérdésünkre a szakértő elmondta: becslése szerint szinte bizonyosan százmilliós nagyságrendűre tehető az a kár, amit biztosítás híján a járműtulajdonosoknak kell fedezniük. Elképzelhető persze, hogy az ingatlan gazdájának felelősségbiztosítása alapján megtérítik a javítási költséget például akkor, ha a gépkocsi az épületekről lehulló cserepek miatt rongálódik meg. Efféle biztosítást viszont nem kötelező kötni, s ha ilyen nincs, marad a kétes kimenetelű, gyakran elhúzódó és drága per.

Hasonlóan bizonytalan a helyzet a szakértő szerint a letört ágak, kidőlt fák okozta károk esetében is. Elvileg ilyenkor is lehet felelőst találni, de ha az orkánerejű szél egy egészséges, gondozott fát tép ki tövestől, nemigen lesz olyan bíróság, amely bárkit kártérítés fizetésére kötelezne.

Marad tehát a teljes körű casco, amely Németh szerint a körülményektől függetlenül fedezetet nyújt a viharkárokra is, legyen szó kidőlő fák, lezuhanó épületrészek vagy a jég okozta rongálódásról. A biztosítás középkategóriás autónál kijön évi hatvan-hetvenezer forintból, s tízmilliós kocsinál sem kerül százezernél sokkal többe. Így döntse el mindenki – tette hozzá –, megéri-e ennyiért akár a totálkárt is kockáztatni.

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.