galéria megtekintése

Sokat eszik, nem mozog, de jól érzi magát a magyar

4 komment

Danó Anna

A testi jólét megőrzéséért folytatott küzdelemben a többség már korán, a harmincas évei elején elveszti a testsúly fölötti kontrollt, s vele az egészségét is – derül ki a KSH legfrissebb lakossági egészségfelméréséből.

A magyarok a harmincas éveikben veszítik el a küzdelmet a testsúlyukkal szemben. Nem sokkal a harmadik iksz után minden öt férfiból kettő már elhízott, a nők ekkor még némileg jobbak, mert öt nőből csak egy kövér vagy túlsúlyos.

Az életen át tartó hízás elleni küzdelemben a férfiak végig rosszabbul szerepelnek,

a hatvanas éveik után tízből heten már csatát vesztenek. A nők csaknem fele megőrzi normál súlyát – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal minap nyilvánosságra hozott egészségfelméréséből.

 

A második alkalommal végzett felmérés alapja az unió tagállamaiban kötelezően bevezetett kérdőív, amelynek segítségével összehasonlítható adatok nyerhetők az emberek egészségi állapotáról, az egészségügyi ellátórendszer igénybevételéről.

A felmérésben egyebek mellett vizsgálták, hogy ki hogyan érzi magát a saját bőrében, milyen betegségek nehezítik a mindennapjait, szed-e rendszeresen orvosságot, vannak-e rossz fogai, mit tesz az egészsége megőrzésére, elégedett-e az egészségügyi ellátással.

A kutatás megállapításaiból kiderül, hogy a lakosság nagy többsége összességében elégedett egészségi állapotával, vagy legalábbis kielégítőnek tartja azt. Pedig az egészség megőrzéséért folytatott küzdelemben már korán, a harmincas éveink elején elvesztjük a testsúly fölötti kontrollt, s jelentkeznek az elhízással összefüggésbe hozható krónikus megbetegedések (például a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint).

A magyarok több mint felének (55 százaléknak) van krónikus betegsége. Csaknem harmadának van vérnyomásproblémája, melyre 95 százalékuk gyógyszert is szed. A megkérdezettek nyolcada derék- vagy hátfájástól szenved. Kiemelkedő az ízületi kopás (17 százalék) és az anyagcsere-betegségek (például cukorbetegség: 8 százalék) gyakorisága. A mentális betegségek is nagy terhet jelentenek, például a krónikus depresszió a lakosság 4 százalékát érinti.

A lakosság majdnem fele elégedett a fogai állapotával, bár 60 százalék azoknak az aránya, akiknek van hiányzó foguk fogpótlás nélkül, és a felnőtt lakosság csaknem harmadának van kezeletlen szuvas, lyukas foga.

A betegség nem mindig jelent korlátozottságot a mindennapi életben, de a lakosság 9,2 százaléka súlyosan, míg 20 százaléka mérsékelten korlátozottnak vallotta magát.

Látási nehézségekkel küzd a felnőtt népesség fele, a hallásproblémák előfordulása 7-8 százalék körüli.  A férfiak 6,4, a nők csaknem tíz százaléka pedig nem képes sík terepen, segédeszköz nélkül 500 métert megtenni gyalog. A 65 évesek és annál idősebbek körében gyakran már az önellátással kapcsolatos tevékenységek is gondot okoznak.

Miközben az előző felmérés (2009) óta egyre többen vannak tisztában – legalábbis elméletben – a mozgás, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a megelőzés, a szűrővizsgálatok fontosságával,

a tettek már nem követik ezt az elméletet.

Legalábbis ezt bizonyítja, hogy az adatok szerint a lakosság csaknem harmada (29 százalék) dohányzik, 5,4 százaléka önbevallás alapján is nagyivónak minősíthető, 67 százaléka napi tíz percet sem sportol. A legsportosabbak, akik a hét minden napján mozognak, a felnőtt népesség mindössze 4,5 százaléka. Az izomerősítést, állóképességet fejlesztő gyakorlatokat naponta a lakosság 3,2 százaléka végez, szemben ezt a mozgást teljesen hanyagoló 76 százalékkal szemben.

A dohányzás tekintetében az előző egészségfelmérés óta csak az alkalmi dohányosok aránya esett vissza, a rendszeresen dohányzóké lényegében nem változott.

A kutatás megállapítja:

bár sokan hajlamosak genetikai okokkal magyarázni a túlsúlyt, a testtömeg-gyarapodás alapvetően az életmódra – a nem megfelelő táplálkozásra, illetve a mozgáshiányra – vezethető vissza.

A lakosság csaknem fele munkaidejét is többnyire ülve vagy állva tölti.

A túlsúly, az elhízás önmagában is betegségnek számít. A kórral összefüggésbe hozható betegségek kezelésére az egészségbiztosító évente a teljes költségvetésének 15-17 százalékát, azaz 207 milliárd forintot költ évente. Az érintettek ezt még további 22 milliárddal ki is egészítik. De ez nem az ételre fordított pénz, csak az ártalomelhárítás ára. 

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.