Soha annyi kispárt nem indult még hazai parlamenti választáson, mint ahány az idén. A Fidesz–KDNP, a Jobbik, az LMP és a baloldali Összefogás öt tagja – az MSZP, az Együtt, a PM, a DK és a Liberálisok – mellett további 27 politikai formáció esélyes még az országos listára. Ez utóbbiak közül 13-an már teljesítették a küszöbfeltételt –vagyis van legalább 27 nyilvántartásba vett jelöltjük –, de az csak csütörtök délután válik véglegessé, hogy a többi 14-ből hányan ugorják meg a szintet. Annyi azonban bizonyos: a szavazólap két méternél bizonyosan nem lesz rövidebb.
A helyzet első pillantásra a Fidesz számára kedvez, hiszen saját stabil szavazótáborát a bőséges kínálat talán nem zavarja majd meg. Másfelől viszont igen nehéz kiszámítani, hogy a semmiből feltűnt szervezeteket mely választói rétegek támogatják. Ebben a sokszínű mezőnyben nem kizárt ugyanis, hogy a többségében teljesen ismeretlen pártok bárkitől rabolhatnak majd szavazatokat. Lehetséges persze az is, hogy a semmiből előkerült politikai szervezetek –miként azt a korábbi választások tapasztalatai mutatják – az országos listán a voksok legfeljebb pár tizedszázalékát szerzik meg. Néhányan várhatóan tényleg csak a szavazók töredékét képesek megszólítani, mert esetleg még saját honlapjuk sincs, vagy ha van is, az üzenetükkel eleve csak szűk rétegeket tudnak elérni. Semmit nem tudni például a listaállításra esélyes Rend, Szabadság, Jólét Pártról, amelynek elnöke korábban hirdetések útján keresett aktivistákat. A Magyar Gazdaság Pártnak van ugyan programja, de kérdéses, mire elég, hogy a párt magát a horgászok és természetbarátok szerveződéseként definiálja, s ingyen horgászjegyet adna a nyugdíjasoknak. A Határon Túli Magyarok Pártjáról is csak annyi derül ki, hogy azt az itthoni kisebbségek és a határon túli magyarság érdekeinek képviseletére alapították.
Azt sem tudni, hogy a Magyar Demokratikus Unió felkelti-e az érdeklődést azzal, hogy a parlamentben a fiskális, a gazdaságépítő és fenntartó politikát, a társadalmi érdekérvényesítő és az Európai Unió érdekeit támogató politikát folytatnának. Esélyeiket az sem javítja, hogy elnökük ellen lapértesülések szerint tavaly ősszel nyomozást rendeltek el, mert eltűnt a választáson való részvételre hivatkozással felvett harmincmilliós kölcsönnel.
