Soha nem lesz menedék az aluljáró
Éppen csak megcibálta a fővárosi hajléktalanrendeletet a Kúria, amely szeptember elején kelt határozatában a budapesti szabályozás egyetlen pontját találta törvénysértőnek. Ráadásul nem is a legvitatottabbat, hanem az életvitelszerű közterületen tartózkodást tiltó rendelet egyes számú mellékletének 8. pontját.
Ez a „Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról" szóló rendelet hatálya alá eső védettnek minősülő területekre terjed ki. Idetartozik a Budai Vár, az óbudai Fő tér és környéke, a Római part, csaknem a teljes Belváros (beleértve a Bazilika környékét), az Operaház környező utcái, a Városliget, a Normafa, a Margitsziget és a Népliget. A Kúria döntése értelmében ezeken a területeken nem tilos a hajléktalan-lét.
|
| Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság |
A határozat indoklásában a testület felhívja a figyelmet, hogy a „helyi önkormányzatok a jog kriminális eszközeinek segítségével kényszeríthetik a hajléktalan embert meghatározott közterületek elhagyására", de csak azokról, ahol a „kifejezetten védendő értékek léte igazolható". Azaz nem rekeszthetőek ki a települések egészéről, illetve összefüggő településrészekről.
Másrészt a Kúria kifejti, hogy a rendeletnek pontosan körül kell határolnia a tiltott területet, az önkormányzatok nem „relativizálhatják a tilalmazott közterület kiterjedését". A fenti indoklás ellenére a Kúria nem semmisítette meg ugyanezen melléklet 4. pontját, amely 34 fővárosi aluljáróból űzte ki a hajléktalanokat.
A Fővárosi Közgyűlés tavaly decemberi rendeletének normakontrollját egyébként az alapvető jogok biztosának indítványára végezte el a testület, mivel az ombudsman úgy találta, hogy a rendelet első számú mellékletének 4. és 8. pontja, valamint a 2. melléklet több rendelkezése is törvényellenes. A biztos szerint ezekben érdemi indok nélkül magát a kitiltást tették a rendelet legitim fő céljává.
|
| Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság |
A Kúria viszont a „szabályozás fejlődéstörténetét vizsgálva" arra jutott, hogy a törvényalkotó elsődlegesen a helyi közösségek szintjén kívánta kezelni a hajléktalansággal kapcsolatos különböző helyzeteket. Bár az ombudsman által kifogásolt 2. számú melléklet felülvizsgálatát az Alkotmánybíróság hatáskörébe utalta. Ez a kerületi önkormányzatok által kijelölt tiltott zónákat tartalmazza. Mint emlékezhetünk, a huszonhárom kerületből tíz kérte további tiltott területek kijelölését. Jellemzően a peremkerületek, hiszen a város belsejét szinte teljes egészében lefedi a belügyminisztériumi, illetve a fővárosi rendelet.
A Kúria döntése tehát nem változtat azon a tényen, miszerint a köztéri hajléktalanság továbbra is tiltott Budapest jelentős részén, s közmunkával, illetve pénzbírsággal, végső soron elzárással büntethető. A Város Mindenkié csoport szerint a rendelet kihirdetése óta közel 200 esetben indítottak eljárást hajléktalanok ellen. A 9000 fővárosi hajléktalan összesen 7000 ágyon osztozhat a szállókon. A fővárosi önkormányzat a Népszabadság kérdésére válaszolva annyit közölt, hogy egyelőre nem kapták meg írásban a Kúria határozatát. Amint megkapják, tanulmányozzák majd.
