Mucsi Erika az ítélkezés során nem magánszemélyként, hanem hivatalos minőségében nyilatkozott, ezért nem ellene, hanem a bíróság ellen lehet pert indítani – hangsúlyozta Magyar György ügyvéd. Egy ilyen eljárás az alapügytől teljesen függetlenül folyhatna, mert abban a sértett közösség tagjai félként nem szerepelhetnek. Emiatt rendes jogorvoslati eljárásban nem kaphatnak elégtételt, bár az egyesület feloszlatását célzó perben hozott döntés még nem jogerős, és másodfokon legalább az indokolást szinte bizonyosan módosítani fogják.
Magyar György hozzátette azonban, hogy a Ptk. szerint a jogsértés megtörténtétől számított harminc napon belül kell a keresetet benyújtani. Gyulán az ítélet március 24-én született, ezért úgy véli, a potenciális felperesek kifuthattak a határidőből. Jogértelmezés kérdése lehet ugyanakkor – fogalmazott –, hogy a harminc napot a verdikt szóbeli kihirdetésétől, illetve az írásba foglalt végleges szöveg kézbesítésétől kell-e számítani. Miután a rasszista megnyilvánulásoktól sem mentes ítéletről alig néhány napja számolt be a sajtó, az ügyvéd szerint felvetődhet az is, hogy roma közösséget ért sérelem ténylegesen akkor következett be. Magyar György tehát úgy látja, hogy senki nem mehet biztosra, de egy próbát megérne a per kezdeményezése.
Nagyobb sikerrel kecsegtető lépésnek tartaná az ügyvéd, ha – akár ismeretlen tettes ellen – feljelentést tennének egyesülési joggal visszaélés, közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése miatt. Felvetődhet az is, hogy egy feloszlatott egyesület, a Magyar Gárda újjáélesztéséről lehet szó a Szebb Jövőért esetében. Aki annak vezetésében részt vesz, illetve a közbiztonság fenntartására irányuló tevékenységet szervez, bűncselekményt követ el. A tagokat ugyanezért szabálysértési eljárásban lehet felelősségre vonni.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a Ptk. előkészítése során határozottan támadta azt a rendelkezést, amely lehetővé tette, hogy egy sértett közösség bármely tagja konkrét érintettség nélkül is sérelemdíjat követelhessen. Ezt a szólásszabadság indokolatlan korlátozásának tekintették, és tartanak attól, hogy a kollektív jogvédelem ilyen lehetősége a szubjektív sérelemérzet alapján történő perlés veszélyének tenné ki ezt az alapjogot – mondta kérdésünkre Hegyi Szabolcs, a TASZ jogásza.
A gyulai esetről azonban a szervezet másként vélekedik, hiszen egy bíró kapcsán – aki az állam képviseletében jár el – nem lehet szólásszabadságról beszélni. Amikor ítéletet hirdet, nincs lehetősége saját véleményének kifejtésére, ezért a szólásszabadság korlátozása sem vetődhet fel. Így a Ptk.-nak a TASZ álláspontja szerint általában valószínűleg alapjogot korlátozó rendelkezését egy hivatalos személy – tehát gyakorlatilag az állam – kisebbségeket sértő megnyilvánulása miatt akár alkalmazni is lehetne.
Hegyi Szabolcs úgy véli, talán szerencsés is lenne, ha a bíróságnak első alkalommal nem magánszemélyek vagy politikusok indokolatlanul bántó kijelentései miatt kellene eljárnia. Ebben az ügyben az egyébként vitatott szabályt ráadásul úgy alkalmazhatnák, hogy azzal nem sértenék meg a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos jogát – emelte ki a jogvédő. A szervezet ezért vizsgálja a lehetőségét annak, hogy milyen további lépéseket lehet tenni, de döntés még nem született. Miután a határidő valóban sürget – és Hegyi szerint valószínűleg még nem járt le –, néhány napon belül kiderül, hogy a TASZ kíván-e élni valamilyen formában a Ptk. biztosította lehetőséggel.
