A választások előtt sem a Fidesz, sem Orbán Viktor nem folytatott negatív kampányt a Jobbik ellen, de miután Orbán Viktor egy április 5-én megjelent Magyar Nemzet-interjúban mint ellenfelet jelölte meg a szélsőjobboldali pártot, ennek eredményeként már a jobboldalon is tudatosulni látszik: a két párt nem szövetségese, hanem ellenfele egymásnak.
Lendvai Ildikó szocialista politikus azonban éppen a parlamenti alakuló ülés előkészítése után, a bizottsági helyek elosztása kapcsán nyilatkozott úgy: a Fidesz és a Jobbik közötti összjáték közjogilag is megpecsételődött azzal, hogy a kormánypárt aktív közreműködésével a Jobbik vezetheti a parlamenti kulturális bizottságot, így a szélsőséges párt szélsőséges ideológiája teljes mértékben eluralja a hazai szellemi életet.
– A Jobbik lesz a Fidesz-kormány választott „konstruktív” ellenzéke – mondta Lendvai Ildikó a 168 Órának. A szocialista politikus szerint a két párt szellemi gyökerei közösek, ezért is fontos számukra annyira a szimbolikus politizálás. Károlyi Mihály szobrának eltávolítása a Kossuth térről, vagy a Horthy-restauráció eredetileg a Jobbik programja volt. A jobbikosok indítottak támadást Alföldi Róbert Nemzeti Színháza ellen, és „kárpótlásul” megkapták az Új Színházat. A szélsőjobboldali lobbinak „köszönhető”, hogy Wass Albert, Nyirő József bekerülhetett a tantervbe. A Jobbik koncepciójában szerepelt az iskolák államosítása, a szegregált oktatás, a tankönyvek „központosítása”. Ezért is elképesztő, hogy ezek után a Fidesz létrehozott egy olyan felduzzasztott parlamenti bizottságot, amelyben minden humán, szellemi területet összevont. És az egészet a Jobbikhoz rendelte.
Gulyás Gergely, a Fidesz jogi szakpolitikusa az ATV Szabad szemmel című műsorában korrigálta Lendvai Ildikót annyiban, hogy az emberi jogi, civil és vallásügyi területek nem tartoznak a kulturális bizottsághoz annak statútuma szerint. Viszont a média, a tudomány és az oktatás a kulturális bizottság része lesz.
A fideszesek tagadják a koreográfiát, a „be nem avatkozás” politikáját alkalmazták, és elmondásuk szerint „outsiderekként” követték, hogyan kényszerült az MSZP és az LMP osztozkodni a Jobbikkal a parlamenti bizottsági helyekről. Mint megtudtuk, a Fidesz-vezetés azt az elvet követte, hogy a Jobbik ne kerüljön a rendészeti, illetve a nemzetbiztonsági bizottságok „közelébe”, azaz az elnöki székébe, ne ássa alá a kormány népszerűségét azzal, hogy a Jobbikhoz köti a rend, a közbiztonság megteremtését.
A fideszes „távoltartás” eredményeképpen MSZP-s képviselő vezetheti a nemzetbiztonsági bizottságot, mely mellé a szocialisták a költségvetési bizottság vezetését választották, mivel ez szintén „szuperbizottság” lesz, valamennyi költségvetési javaslatot kontrollálhat. Az más kérdés, hogy a Fidesz–KDNP-többség uralni fogja a bizottságot, míg a szocialista elnök neve kötelezően szerepel a plénum elé beterjesztett költségvetési módosító indítványokon, akkor is, ha azokat a kormányoldal szavazta meg a bizottságban. A Fidesz részéről Gulyás Gergely azt is jelezte, a szkinhedmúlt nem elfogadható egy parlamenti alelnök esetében, és érzékeltette, ha a Jobbik Sneider Tamást ajánlja ennek ellenére is, akkor a Fidesz nem szavazza meg őt.
A kormány és a Fidesz a következő frontokon harcol a jobbikos szavazók megnyeréséért: munkahelyteremtés, közbiztonság erősítése, devizahitelesek megmentése, és a Horthy-korszak emlékezetének ébrentartása (például Szabadság téri emlékmű ügyével). Mindenesetre Kövér László a szocialisták kormányzását is minősítve még 2010-ben egy szűk körű fórumon azt fogalmazta meg: „A Horthy-rendszert jobbnak tartom, mint az elmúlt nyolc évet, pedig az nem volt a demokrácia mintapéldánya”.
A választások előtt Lázár János miniszterelnökségi államtitkár a halálbüntetés lehetőségét is felvillantotta, nyilvánvalóan a jobbikos szavazatok megszerzése érdekében. Lapunkat a miniszterelnökhöz közeli források arról tájékoztatták, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárnak a Jobbik erősödésének a megakadályozására is ki kell terjesztenie akciórádiuszát. Azt a fideszesek is tudják, hogy valódi igények vannak a társadalomban, de mivel semmiféle felelősség nem terheli a Jobbikot, megtehetik, hogy leegyszerűsített, féligazságokat tartalmazó válaszokat adjanak bonyolult problémákra, hiszen a Jobbik szociálisan populista párt – fogalmazták meg korábban a Nézőpont Intézet részéről is. A Jobbikot az elemzők „maffiaszerűen felépített, új, minden eddiginél hatékonyabb hálózatnak” nevezték, viszont – ahogyan ezt a Fidesz is belátta – nem lehet rábizonyítani semmiféle korrupciót. A kormányoldalon kiállnak a családi adózás mellett, hogy – megfogalmazásuk szerint – azokat segítsék, „akik a gyerekekért élnek, és nem a gyerekekből”. Másrészt megakadályozzák, hogy „spekulánsok kezébe kerüljön” a termőföld, ha Brüsszel nem járulna hozzá a moratórium meghosszabbításához – ígérik.
Az orbáni tézis a Jobbik erősödése kapcsán az, hogy „a kétharmad a védvonal”. Aki ma tart a Jobbiktól, az a Fidesz–KDNP kétharmadtól várhat védelmet, csak így lehet távol tartani a Jobbikot a kormányzati hatalomtól és Európától.
Mindenesetre, amikor munkatársunk azt kérdezte ismert fideszes politikusoktól, hogy kezet fognak-e jobbikosokkal, az a válasz hangzott el: „Inkább Vona Gáborral fogok kezet, mintsem Gyurcsánnyal vagy Kovács Lászlóval”. A parlamentben a fideszesek eddig szinte minden kérdésről Balczó Zoltán közvetítésével tárgyaltak a Jobbikkal. Kérdés, ha a parlamenti alelnök Brüsszelbe megy, ki lesz a szalonképes tárgyalópartner?
