|
Baán László miniszteri biztos
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Akkor mégis szerepet játszottak az esztétikai szempontok?
Csak megismételni tudom: kormányülésen ilyen nem hangzott el. Amikor eldőlt, hogy a színházat visszaépítjük a sarokra, akkor bizonyossá vált, hogy három múzeum már nem fér el az Ötvenhatosok terén. A Néprajzira esett a választás.
De a színházról csak most döntött a kormány, a két kockát pedig már hónapokkal ezelőtt törölték a programból.
A kormány az elmúlt fél év során több olvasatban tárgyalt a Liget projektről, de tényleges határozat csak most született.
A Néprajzi Múzeumra új pályázatot hirdetnek?
Még az idén meghívásos nemzetközi tendert hirdetünk. A pályázatra várhatóan 12-14 nagy építészirodát hívunk meg, köztük több magyar tervezői csapatot is.
Az első körben nyertes franciákat is meghívják?
Több irodával is tárgyalunk, velük is.
A Néprajzi Múzeum a Városligeti fasor torkolatába, a fotó- és az építészeti múzeum korábban idetervezett két kockaépülete helyére kerül. Ettől a tervtől is elvárják a kapujelleget?
Semmiképpen nem torlaszolhatja el keresztben a Városliget egykori történeti tengelyét, amelyre a ligetbe szánt két új épület, a Magyar Zene Háza és az Új Nemzeti Galéria is felfűződik. A pályázati kiírásba nagyon világosan belefoglaljuk, hogy ezt itt, a liget egykori kapujánál vizuálisan nyitva kell tartani. Új elem lesz egy üzletekből és éttermekből álló vonzó, életteli tér, amely a múzeumi nyitva tartástól függetlenül, igazi városi találkozóhelyként működik majd. Ez az új funkció 1500 négyzetméterrel növeli meg az épület alapterületét.
Mi billentette a mérleg nyelvét végül a japán SANAA terve felé az Új Nemzeti Galéria esetében?
A nemzetközi zsűri döntése szerint mindkét pályamű egyformán kiemelkedő építészeti minőséget képvisel. Hónapokig tartó, több ütemben lezajló közbeszerzési eljárás során döntöttünk a japán terv mellett. Az összes elemet figyelembe véve ez volt a kedvezőbb ajánlat. Beleértve a megvalósítási és fenntarthatósági költségeket is.
A Ludwig Múzeum kiejtésével csökken az Új Nemzeti Galéria mérete?
Igen, mintegy 20 százalékkal csökken az alapterület. Az új épület kisebb lesz az összehasonlításokban gyakran emlegetett Művészetek Palotájánál, ráadásul a kiállítóterek jó része a térszint alatt helyezkedik el. Egyetlen eleme sem haladja meg az építési szabályzatban előírt 25 méteres párkánymagasságot.
Milyen összetételű gyűjtemény kap helyet az új galériában?
Az Európában bevett gyakorlat szerint, amelyet alapításától kezdve egészen 1957-ig a Szépművészeti is követett, nem nemzeti alapon, hanem művészeti korszakhatárnál, 1800 körül bontjuk ketté a gyűjteményt. A korábban keletkezett alkotások, a „régi" mesterek művei a Szépművészeti Múzeumba, a későbbiek az Új Nemzeti Galériába kerülnek.
Az Új Nemzeti Galéria épülete a korábbi várakozásokkal ellentétben nem lesz ikonikus épület, amelynek látására özönlenének a népek a világ minden tájáról.
Karakterességét, építészeti kvalitását tekintve ikonikus épületet ígér a világ egyik leghíresebb építészirodája, a SANAA terve a maga játékos, talányos és találkozásra invitáló megformálásával, amely harmonikusan illeszkedik az őt körülölelő zöld környezetbe. A bilbaói Guggenheim Múzeumon kívül nemigen van olyan kortárs múzeumépület a világon, amelynek puszta látására özönlenének az emberek. A turisztikai vonzerőt éppen ezért soha nem az egyik vagy másik új múzeumépülettől vártuk. Mi a teljes ligetnek – az állatkerttől a fürdőkomplexumon, a műjégpályán, a cirkuszon át a múzeumokig terjedő – egész Európában egyedülálló intézményi gazdagságával, a park, valamint a történeti és új épületek együttesével szeretnénk csábítani, amely a városokba irányuló családi turizmus terén válhat kontinensünk egyik piacvezető márkájává.
|
| Az új Nemzeti Galéria látványterve |
A múlt heti kormányrendelet értelmében a Vajdahunyad vára is megszépül. Költöznie kell a Mezőgazdasági Múzeumnak?
Az épület már rég megérett a felújításra. A múzeum kiköltöztetése viszont csak akkor kerülhetne napirendre, ha a kormány döntést hozna egy vadonatúj mezőgazdasági múzeum felépítéséről, ám ez 2020 előtt aligha várható. Estók János, a múzeum új főigazgatója felkészült partner az intézmény működésének a Liget projekt családbarát fókuszához illeszkedő újragondolásában.
Felmerült, hogy a restaurálást követően hungarikumkiállítás nyílik itt, illetve a terület egy részét gasztronómiai célokra hasznosítják. Sőt azt is rebesgetik, hogy a vendéglátó-ipari egységeket a kormányfő lánya, a svájci tanulmányait addigra befejező Orbán Ráhel vezeti majd.
Ebből a szóbeszédből is látszik, hogy a képzeletnek semmi sem szab határt, maga a valóság a legkevésbé.
A cirkusz már körbetáncolta a ligetet, de a helykeresés még mindig nem zárult le. Mikor találhat otthonra?
A kormány döntött egy új cirkuszművészeti központ létrehozásáról, de nem kötötte határidőhöz a megvalósítást, hisz a konkrét helyszínről még nincs végleges döntés. De amíg nem épül fel az új cirkusz, a jelenlegi otthonát nem kell elhagynia. Ahogy azt Lázár János miniszter úr már közölte, tárgyalások folynak a négyhektáros Dürer-kert tulajdonosával. De ez csak egy opció.
A másik a Nyugati pályaudvar mögötti Liget 2. lenne?
Ilyen tervről egyelőre nincs kormánydöntés.
A Vár kiürítésének tervével sincs összefüggésben a Liget projekt? Valójában nem az a valódi cél?
Ez nemhogy tartalmilag, de logikailag sem állja meg a helyét. A Nemzeti Galériának a palotából való kiköltözése számos helyre történhetne, ehhez semmiféle Liget projektre nem lenne szükség.
Több épület átadási határideje is kitolódott menet közben.
A projekt két ütemben valósul meg. Az első ütem 2018 tavaszán zárul, ekkorra fejeződik be a Szabolcs utcai új Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ és a Magyar Zene Háza építése, valamint a Szépművészeti és a Közlekedési Múzeum rekonstrukciója. A többi épületet 2019 nyarán adjuk át.
Az Olof Palme házat milyen tartalommal töltik meg? A legújabb kormányrendelet szerint előbb még meg kell szerezni a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületétől.
Igen, ötszázmilliót különítettek el erre. Az épület eredetileg Műcsarnoknak készült 1885-ben, de kicsinek bizonyult, ezért épült meg rá tíz évre a jelenlegi Műcsarnok. Török András várostörténész azzal a javaslattal állt elő, hogy egy étterem-kávézó legyen benne, és rendezzünk be ott egy emléktárlatot az ezredéves kiállításnak, amely a fénykorát élő ország önreprezentációjának a csúcspontja volt 1896-ban. Én ezt jó ötletnek tartom.
Lázár János bejelentette, hogy elhelyezési ötletpályázatot írnak ki egy új Csontváry-múzeumra, és elég hangsúlyozottan emlegette ezzel kapcsolatban a ligetet. Lehet, hogy még ezt is ide fogják betolni?
Az egy tévesen elterjedt mítosz, hogy Csontváry ide álmodta volna meg a saját múzeumát. Az ötletpályázatot örömmel támogatom, de kizártnak tartom, hogy ezen az derüljön ki, hogy a Városliget a legalkalmasabb helyszín erre.
A tájépítészeti pályázat kiírása szintén csúszik. Legutóbb decemberre ígérték, de a tenderhirdetéshez szükséges kutatási dokumentáció még nincs kész. Sőt, az elkészítés menedzselésére is csak most keres csapatot a Városliget Zrt. Hogyan lesz így pályázat az idén?
Találtunk egy olyan megoldást, amely megnyugtatóan kezelni tudja ezt a kérdést.
S mit tartalmaz majd a pályázati kiírás?
Nyílt kiírás lesz, magyar nyelven, ahol külföldi tervezők konzorciális partnerként tudnak csatlakozni magyar indulókhoz. A Magyar Tájépítészek Szövetségével és a Magyar Építész Kamara táj- és kertépítészi tagozatával egyébként megállapodást kötöttünk a pályázat feltételrendszeréről. A szervezetek a lebonyolításban is részt vesznek. A zsűritagok többsége tájépítész lesz, társelnöke pedig Mőcsényi Mihály professzor, a hazai tájépítészeti szakma doyenje. Nem tartunk bojkottól.
Mikor hirdethetnek eredményt?
Jövő nyárra ez a pályázat is lezárul.
A bemutatás, raktározás és restaurálás múzeumi szentháromságának szétbontása jelentős biztonsági és sérülési kockázatot vet fel a műtárgyak folyamatos mozgatása miatt.
A Szabolcs utcai klinikák helyén megépülő központ éppen azokat az intézményeket szolgálja ki, amelyek a ligetben kapnak helyet. Köztudott, hogy ezen gyűjtemények túlnyomó része raktárakban pihen, a restaurálás főként ezeket érinti, így a műtárgymozgatás java az épületen belül zajlik majd. A múzeumépületek kiállítóterei és a raktárak közötti műtárgymozgás elenyészően kis forgalmat jelent, ami a mai szállítmányozási technológiákkal semmivel sem kockázatosabb, mint ha ez az épületen belül történne.
Az eredeti terv szerint lezárnák a Városligetet az autóforgalom elől. Hol tart a megvalósítás?
A Budapesti Közlekedési Központtól kértünk erre javaslatot, de még nincs végleges koncepció.
Kitűztek határidőt erre?
Ilyen határidő egyelőre nincs, de a tájépítészeti pályázatnak része lesz a Kós Károly sétány lezárásának tervezése. Az időbeli ütemezését még nem tudjuk, de a végcél ez.
Ha nincs kényszerítő erő, előállhat, hogy elkészülnek az új múzeumépületek, de az út kiváltása nem valósul meg?
Meg fog valósulni, biztos vagyok benne. Érzékelem az erre irányuló kormányzati szándékot.
A december elején kihirdetett kormányrendeletben egyetlen parkolóházat nevesítettek, a Hermina garázst hétszáz parkolóhellyel. Ez elég kevés.
Három nagy mélygarázs lesz. A most nevesített Hermina az egykori Vidám Park felső csücskébe kerül, az Új Nemzeti Galériát és a Közlekedési Múzeumot kiszolgáló mélygarázs a Hermina út mentén épül meg, a harmadik pedig az Ötvenhatosok tere alatt. Ez összesen kétezer térszint alatti parkolóhelyet jelent. Körülbelül ennyi autó parkol ma is szanaszét a ligetben, ráadásul ingyen.
Fölmerült a Hősök tere kövezetének fölszedése is. Itt növelnék a zöldterületet?
A teret 1938-ban az Eucharisztikus Világkongresszusra kövezték le teljesen. Eredetileg itt egy nagy sétatér volt, majd az 1920-as években a Millenniumi emlékmű elkészültekor részben leburkolták. A tér világörökségi terület, átalakítása nemzetközi egyeztetést igényel, ezért a jelenlegi parkpályázatnak ez nem is lesz témája.
Az Ötvenhatosok terén viszont felszedik a követ.
Egy a Hősök terétől a Városligeti Színházig húzódó promenádot képzeltünk oda, szélein fasorokkal. Idekívánkozik, hogy a liget egyharmada le van betonozva, mi ennek rovására növeljük a zöldfelületet a jelenlegi 60 százalékról 65 százalékra.
A meglévő hatezer fából mennyit vágnak ki?
Ez még nem tudható pontosan, de a teljes faállomány legfeljebb két-három százaléka, úgy kétszáz fa lehet érintett.
Ennyit csak a Nemzeti Galéria helyén ki kell vágni.
A pontos szám majd csak a végleges tervek elkészülte után lesz látható, de ennyi szóba se jöhet. Azt se felejtsük el, hogy a liget fái meglehetősen rossz állapotban vannak. A táj- és kertépítész szakemberek pontosan tudják, hogy számos fának a visszavágása vagy kivágása szükséges. Így például sok az özönfaj, amelyeket már rég el kellett volna távolítani. A kivágott fákat valós biológiai értéken fogjuk visszapótolni a liget területén.
A legelső kalkulációkban még 50 milliárd szerepelt összköltségként, ez később felkúszott 200 milliárdra, a most megjelent kormányhatározatban viszont 160 milliárd szerepel a 2016 és 2019 közötti időszakra. Melyik a helyes szám?
A kétszáz. A legelső adat még arra az elképzelésre vonatkozott, amelyben csak az Ötvenhatosok terére építendő múzeumkomplexum szerepelt. Aztán egy-másfél éves előkészítő munka után világossá vált, hogy az egész ligetben kell gondolkodnunk, mert csak akkor érhető el a projektre fordított állami pénzek megtérülése. A kezdeti elképzelésekhez képest jelentősen kibővült program érthetően többe is kerül. A kétszázmilliárdos költségvetés ismeretében immár tizenöt éves megtérüléssel számolunk.
Akkor miért szerepel a legújabb kormányrendeletben 156+3,5 milliárd?
Az csak a 2016 és 2019 közötti támogatási összegekre vonatkozik, így nincs benne az ez idei 15 milliárd forint és az állatkert 25 milliárd forintos Pannon parkja.
Szép nagy összeg. Az unió nem fogja támogatni, akkor honnan lesz rá pénz?
Állami forrásból. Jövőre 38 milliárdot terveztek a költségvetésben a projektre, a következő években körülbelül negyven-negyvenmilliárdos támogatás prognosztizálható.
Kiszámolta már valaki, mennyibe kerül majd az épületek és a park fenntartása?
A KPMG tízmilliárd forint éves ráfordítással számol. Ezt is belekalkulálták a megtérülésbe.
Mi van, ha 2018 után az új kormány nem ad több pénzt a projektre?
Nem látom egy olyan politikai konstellációnak a realitását, amelyben ez előfordulhatna.
A Liget projekt vesztesei
A Magyar Építészeti Múzeum a Liget projekt eddigi legnagyobb vesztese. Bár az elején úgy tűnt, a nyertese lesz. Neki szánták a másik megépítendő kockaépületet az Ötvenhatosok terén, a fotómúzeum mellett. De ez a kocka is töröltetett a projektből, így ugrott a múzeum új otthona. Csakhogy közben a régi helyéről, az óbudai Mókus utcából kiköltöztették, és addigi otthonát odaadták egy zeneiskolának. A munkatársak nagy részét kirúgták, a múzeum tárgyait pedig betelepítették ideiglenesen a gyűjtemény fenntartójának, a Forster Központnak a székházába. Pontosabban a székház aulájába, ahol ketrecekbe zsúfolva, afféle látványraktárként várja sorsa jobbra fordulását. Hogy lesz-e fordulat?
Az illetékesek rébuszokban beszélnek: eszerint felmerültek részmegoldások, de a kormány nem átmeneti megoldást szeretne. A magyar művészet egyik világsikerű ága a fotóművészet, amelynek múzeuma indokoltan került volna a Liget projektbe. Benne is volt. Mivel azonban a számára tervezett felvonulási téri épület kocka alakja végül nem nyerte el a döntéshozók tetszését, kikerült a ligeti tervekből.
A Magyar Fotográfiai Múzeum tehát még egy ideig Kecskeméten marad. Anyaga egy magánalapítvány tulajdona, így a budapesti múzeum megépítésében az állam csak együttműködő partner lett volna. Tartalmát tekintve két állandó kiállítás, technikatörténeti kiállítás, két ideiglenes kiállítóterem, projektterem, könyvtár és levéltár kapott volna helyet az épületben. Az építés költségeit az OTP vállalta, amely évek óta a múzeum elkötelezett mecénása, és ezt a vállalását továbbra is fenntartja, de a múzeumépületnek még nem találtak új helyszínt. Egyeztetések azonban folynak róla.
