A közgyűlési vita végén Tarlós István ígéretet tett a tervek bemutatására, korábban pedig azt ígérte, hogy szabadtéri „tárlatot” rendeznek a parton a tervekből. Egyszóval a kész terveket majd megmutatják, aztán tessék alkalmazkodni. Ha minden az ütemterv szerint zajlik, akkor erre 2019 januárjáig lesz ideje mindenkinek. Az építkezés alatt feltehetően szakaszonként zárják majd le a partot.
Egyelőre viszont – a pultoslányhoz hasonlóan – a hekkes, a fagyis, a büfés, a lángosos, a csónakházas és a vattacukros sem tudott semmit. „Jövőre kinyithattok még? – Fogalmam sincs” – ez a párbeszéd majdnem mindenkivel lezajlott, így pedig érthetően nem lelkesednek a gátért. Az alkalmazottakat kevésbé érdekli a dolog, de egy büfésnek, aki a Római nyári forgalmából él, ennél alacsonyabb az ingerküszöbe: „Ha itt elkezdik kivágni a fákat, akkor tönkre fogok menni, és én is levágok valamit a polgármester urakról!”
„Szinte mindennap kijövünk ide a gyerekekkel” – mutat egy a közeli Pók utcai lakótelepen lakó fiatal apuka két kavicsokat gyűjtögető kisfiú felé. „Rohad a part és sok a szemét, rendbe rakhatnák. De a fakivágás tönkre fogja vágni az egészet” – folytatta az apa, aki, bármi lesz, továbbra is ki fog járni, mert a közelben nem tud jobb helyet. Mint ahogy a napozók, a kenuzók és a kutyasétáltatók is ragaszkodnak a Rómaihoz. Jó kérdés, hogy ez így is marad-e, azonban, mivel kevesek kivételével senki nem tudja, pár éven belül hogyan fog kinézni a partszakasz, véleményt sem tud senki mondani.
Elvész a természetes környezet
Később! Ezt válaszolta a fővárosi önkormányzat a Népszabadság azon kérdésére, hogy mikor döntenek a római-parti mobil gát nyomvonaláról, illetve mikor írják ki a kivitelezői pályázatot. Holott az áprilisi közgyűlésen már elhangzott, hogy a védmű tervezői – az Országos Vízügyi Főigazgatóság Tudományos Tanácsának ajánlására – a parti nyomvonalat javasolják. Ezt tartja a legjobb verziónak Bús Balázs, az érintett Óbuda-Békásmegyer polgármestere is, aki a közgyűlési vitában, illetve azóta több helyen hangsúlyozta: ezt a változatot támogatnák. Tarlós István főpolgármester szerint 1500 fa kivágása nem túl nagy áldozat az egész csillaghegyi öblözet megvédéséért cserébe. A fővárosi önkormányzat a tízmilliárdos uniós támogatáshoz további 2,7 milliárdot tenne hozzá.
A part menti nyomvonalnak azonban a kezdetektől nagyon sok ellenzője van. Köztük sokan éppen a megvédeni kívánt területen élnek és úgy vélik, hogy a Római-part éppen azt veszítené el, amiért ott kerestek otthont maguknak: a természeti környezetet. Mások viszont ugyanolyan hévvel kampányolnak a védmű odahelyezése mellett, mondván, hogy a part elhanyagolt, balkáni, ennél sokkal jobb lenne egy rendezett sétány.
A két tábor közötti ellentét – a parti, de nem a mederben, hanem a kerítés mentén futó gátban – talán feloldható lenne. A közkedvelt parti környezet és a fák is megmaradnának, miközben a hullámtérbe régen és újonnan épült házak is védetté válnának a mögöttes területtel együtt. Ez ugyan erősítheti a beépítési szándékot, de Bús Balázs azt is bejelentette, hogy a jelenlegi hullámtér a gátépítés után sem válik építési övezetté, az ott lévő ingatlanok üdülőstátusza sem változik, így vennék elejét az építési láznak. A part védői szerint ez már csak azért is méltányos megoldás lehetne, mivel így a gáttal bevédett – így jelentős értéknövekedést elkönyvelő – ingatlanok tulajdonosai is hozzájárulnának valamivel a közpénzből épülő beruházáshoz. Tarlós István főpolgármester ezzel szemben úgy véli, hogy az ingatlantulajdonosokkal évekig kell majd huzakodni a telkekből lecsípett sávok miatt. Csakhogy a római gát kiemelt beruházás, ahol a kisajátítás is sokkal egyszerűbb, mint normál ügymenet esetén.
A Maradjanak a fák a Rómain Facebook-csoport szavazást indított a három lehetséges változatról. Öt nap alatt 1155-en töltötték ki a kérdőívet. A zömében III. kerületi, illetve budapesti, 26–45 év közötti, diplomás válaszadó több mint a fele a 2. változatot – a kerítés mentit – támogatná. A válaszadók harmada helyi, kerületi népszavazást vagy legalább egy reprezentatív közvélemény-kutatást várna az ügyben. A városvezetés egyelőre nem tervez ilyet.
Gáttörténelem
2002: Elfogadják a főváros árvízvédelmi koncepcióját.
2003: Sikertelen uniós pályázat.
2004: Együttműködési megállapodás a kerület és a főváros között a tanulmányterv készítéséről.
2005: Elkészül a tanulmányterv: a part menti nyomvonalat javasolja a Királyok útja ellenében.
2006: Lakossági fórumokat tartanak.
2007: A Fővárosi Közgyűlés dönt egy új uniós pályázat benyújtásáról, de ez nem történt meg.
2009: A fővárosi önkormányzat új javaslatot dolgoz ki: nyári gát épülne a part mentén.
2011: Újabb fővárosi határozat a gátépítésről, a nyomvonal a Pók utcától a Mátyás király útig a kerítések vonalában, utána partfeltöltéssel Pünkösdfürdőig, a fővédvonal a földgát marad.
2012: Óbuda változtatási tilalmat rendel el, a főváros támogatási szerződést köt a Belügyminisztériummal a védmű megvalósításáról, megrendelik a gát terveit, lezárul a környezeti hatásvizsgálati eljárás.
2013: Rekordárhullám a Dunán, az Országgyűlés a fővárosi önkormányzat vagyonkezelésébe adja a Duna-parti közterületeket.
2014: Az Országos Vízügyi Főigazgatóság nem adja ki a vízjogi engedélyt az elkészült gáttervekre.
2015: A főváros felbontja a gát tervezői szerződését, Óbuda megszünteti a változtatási tilalmat.
2016: A főváros új tervezői szerződést köt, támogatási szerződést köt az állammal, és megkezdi a parti éttermek felmérését.