Juhász Péter a dolgok jelen állása szerint tehát már hiába állítja, hogy Belváros-Lipótváros önkormányzata Rogánék idején „maffiamódszerekkel játszotta ki az ingatlanokat haveroknak” vagy az Egyesült Államokból kitiltott korrupt, kormányközeli figuráknak, illetve hogy Rogán a nemrég gyilkosságra felbujtásért elítélt Portik Tamással is üzletelt, továbbá hazudott, amikor kijelentette, hogy sosem találkoztak egymással. Feljelentéskiegészítést követően (még csak nem is csípőből, hanem némi vizsgálódást követően) a Központi Nyomozó Főügyészség elutasította a Rogán ellen hivatali vesztegetés gyanújával tett feljelentést.
Hazugságnak minősítették a belvárosban is számos szórakozóhelyet üzemeltető diszkópápa, Vizoviczki László bizalmasának (az ellene folyó per negyedrendű vádlottjának), D. Róbertnének az állítását is, hogy négymillió forint kenőpénzt kellett fizetniük azért, hogy az egyik szórakozóhelyük időben megnyithassa a teraszát. Mivel korábban (értsd: a főnöke, Vizoviczki László és az ellene folyó nyomozás alatt, valamint a bíróság előtt) sem beszélt soha arról, hogy a főnöke bárkit is megvesztegetett volna, ezért – az ügyészség számára legalábbis – nyilvánvaló, hogy nem mondott igazat a tévéseknek.
Rogán ügyvédei D. Róbertnét természetesen még az interjú megjelenése napján feljelentették az ügyészségen, de mivel a hatóság szerint a hazug állítás nem hatóság előtt és nem is hivatalos eljárásban hangzott el, az ügyészség továbbküldte a feljelentést a bíróságra. Magánvádas eljárásban kell majd elégtételt venniük D. Róbertnén.
Más a helyzet Portik Tamással. A 90-es években az olajosalvilág egyik vezéralakjaként elhíresült vállalkozó, akit az elmúlt években több, még szintén a 90-es években elkövetett gyilkosság felbujtójaként részben jogerősen elítélt a bíróság, a Rogán kontra Juhász perben tanúként (tehát eskü alatt, azaz igazmondási kötelezettség mellett) állította, hogy egyszer személyesen vitt 10 millió forintnak megfelelő összegű eurót Rogánnak. Ellene hamis vád miatt indult eljárás a Budapesti Nyomozó Ügyészségen, miután a Központi Nyomozó Főügyészség bejelentette: nem nyomoz Rogán ellen a hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette gyanújával, mivel az szerintük meg sem történt.
Rogán tagadta Portik állításait, és több nyilatkozatában emlékeztetett a Portik–Laborc-találkozóra, amikor is – még a szocialisták kormányzása alatt – Portik az akkori titkosszolgálat főnökével, Laborc Sándorral egyebek között arról beszélgetett, hogy kész volna kompromittáló információkat szolgáltatni akkori ellenzéki politikusokról. Rogán szerint ez valósult most meg.
Még tart a Rogán kontra Juhász személyiségi jogi per. Hamarosan hamis vád bűntettével gyanúsítják meg Portik Tamást.
Szinte kizárt, hogy a végén ne emeljenek ellene vádat.
És persze előbb-utóbb bíróság előtt kell majd megvédenie az N1TV-nek adott interjúját D. Róbertnének is.
|
M. Schmidt János / Népszabadság/archív |
Csak Rogán Antal és ügyvédei tudják, számoltak-e Juhász Péter beperelésekor azzal, hogy
a per újabb pereket indít, és valamennyi arról szól majd, hogy akkor kért és kapott-e kenőpénzt Rogán bárkitől bármiért,
és hogy valóban törvényesen zajlott-e az önkormányzati ingatlanok elidegenítése. Miután Rogán alaptalannak tartja a fenti vádakat, logikus, hogy perelt. Mi mást is tehetett volna.
Ahogy a hatóságok számára sem volt választás: feljelentéseket kaptak Rogán ellen, továbbá lényegében az ő védelmében Portik ellen, tették, amit tenniük kellett, és ezzel akarva-akaratlanul is Rogán pozícióját erősítették a Juhász ellen indított személyiségi jogi perében. Más kérdés, hogy a mai Magyarországon hányan hiszik el, hogy a hatóságok tényleg csak a dolgukat végezték, s eszük ágában sem volt Rogánt tisztára mosni.
Merthogy a hatóságok sokat tettek azért, hogy a hazai valóságot ismerni vélők kételkedhessenek elfogulatlanságukat illetően.
Kezdjük Portik Tamással. Nem tudta pontosan megmondani, hogy mikor, hol adta át a pénzt, azt sem, hogy milyen címletekben volt a tízmilliónyi euró. Nem tudott leírást adni a helyiségről, ahol állítása szerint találkozott Rogánnal (aki szerint ilyen találkozó soha nem is történt). Honnan tudja mindezt az ügyészség? Portik tanúvallomásából, amit a Rogán kontra Juhász perben tett.
Őt magát a nyomozó ügyészség nem hallgatta ki. Nem szembesítette Rogánnal. Nem végzett helyszíni bizonyítási kísérletet, ahol kiderülhetett volna, hogy Portik tényleg csak kitalálta az egészet, avagy csak rosszul emlékezett az utca nevére, ahol az a bizonyos iroda volt, ahol a pénzt állítása szerint Rogánnak átadta. Nem szembesítették Portikot akkori élettársával sem, noha állítólag ő kérte meg, hogy postázza a pénzt a polgármesternek.
Egy másik eljárás anyagából, azaz papírból döntötték el, hogy komolytalanok az állításai.
Nem is tehettek mást. Sem Portikot, sem Rogánt nem hallgathatták meg, amíg el nem rendelik a nyomozást (Rogán ellen). Ezt azonban Portik személyére és a korábbi vallomásában fellelhető ellentmondásokra tekintettel nem vállalta fel az ügyészség. Inkább maradjon a laikus közönségben némi kétely, semmint hogy egy szavahihetetlen bűnöző vádjai alapján meghurcoljanak egy minisztert.
Beérte a rendőrség egy igazságügyi szakértővel, amikor az ingatlanok Juhász által is vitatott piaci értékét kellett megállapítani. Szerinte Rogán idején Belváros-Lipótváros önkormányzata a reális árnál drágábban adta el a bérlőknek a bérleményeiket. Ez már csak azért is érdekes, mert az a Károly körúti ingatlan, amelyet Portik vallomása szerint az általa postázott kenőpénznek (is) köszönhetően sikerült a bérlőnek megvásárolnia, alig egy évvel később közel dupla áron cserélt újra gazdát. De ezzel a rendőrség már nem foglalkozott.
Portikról az ő múltjával könnyű elhinni, hogy nem szavahihető. Bár volt idő, és voltak ügyek, amikor a hatóságok még hittek neki. Hiszen a Prisztás-gyilkosságért és az Aranykéz utcai robbantásért döntően azért ítélték el, mert egykori bűntársai azt vallották: korábban maga Portik mondta nekik, hogy ő rendelte meg a szóban forgó gyilkosságokat. Akkor fel sem vetődött a nyomozókban, hogy Portik hazudott volna bűntársainak. Csak akkor vált hazuggá, amikor önmagát is bűncselekménnyel vádolva Rogán megvesztegetéséről beszélt.
Ettől persze még igaz lehet, hogy Rogánról tényleg hazudott.
D. Róbertnét ellenben azért tartja hazugnak az ügyészség, mert egyszer azt vallotta: nem tud arról, hogy főnöke, Vizoviczki László bárkit is megvesztegetett volna. Máskor pedig nem is beszélt semmiféle korrupcióról.
Sok éve létezik már a rendőrségen az úgynevezett döglött ügyek osztálya, ahol olyan felderítetlen ügyekkel foglalkoznak, amelyeket a nyomozás törvényes határidején belül nem sikerült megoldaniuk. Ez az egység, mint azt vezetői számos ügy kapcsán nyilvánosan elmondták, annak is köszönheti sikereit, hogy idővel a bűncselekmények elkövetőinek kapcsolata, érdekeltsége megváltozik, a barátokból esetleg riválisok vagy ellenségek lesznek, és valamelyikük megtöri a sokéves hallgatást.
 |
Fegyőrök vezetik elő Vizoviczki Lászlót
Czeglédi Zsolt / MTI |
Érdekes módon az ügyészséget itt és most nem érdekelte, miért változtatta meg D. Róbertné korábbi vallomását.
Sok apróság, amely gyorsan tisztázható lett volna. De valakik valamiért nem tartották fontosnak, hogy tisztázzák ezeket. Miközben ez senkinek sem jó. Rogán így csak a hívei előtt tisztázhatja magát, már ha megnyeri a pert, mindenki más elkönyveli, hogy kimosták a bajból, aminek aligha fog örülni. Jó, álmatlan éjszakái sem lesznek tőle.
A megválaszolatlan kérdések és a megmaradt kételyek azonban felvetik a kérdést: más ügyekben miért nem ilyen gyorsak a hatóságok? És valakinek a szavahihetősége vajon tényleg azon múlik, hogy az állítása kire vonatkozik?
