Bár a hatóság és a földművelésügyi miniszter álláspontjából kiderült, hogy kirívó, de egyedi „bűncselekménynek” tartják a tiszafüredi esetet, a Nébihtől kapott tájékoztatás alapján úgy tűnik, sok minden árnyalja a képet. A hazai közétkeztetési cégek működését szigorú előírások szabályozzák, a társaságokat pedig az esetek többségében „rajtaütésszerűen” ellenőrzik az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóságok. „A vizsgálatok kiterjednek a fellelhető, tárolt és kezelt, továbbá előállított élelmiszerekre, azok származására, nyomon követésére, a létesítményben zajló tevékenységekre, az adott ételkészítési eljárásra, technológiára, a személyzetre, annak egészségügyi kivizsgáltságára.”
Kiderült viszont az is, hogy bár a vizsgálatok szigorúak, nem túl gyakoriak. A Nébih azt írta lapunknak: „A létesítmények ellenőrzési gyakorisága a teljes élelmiszerláncban egy kockázatalapú rendszerrel kezelt tervezésre épül, (...) ennek alapján van olyan létesítmény, amely gyakrabban, van, amely ritkábban kerül vizsgálatra. Emellett soron kívüli ellenőrzések zajlanak panaszbejelentés vagy élelmiszer-eredetű megbetegedés gyanúja esetén.” Újabb kérdésünk nyomán aztán kiderült: a napi 600 adagnál többet előállító konyhák évente egy vizsgálatra számíthatnak, a kisebb cégeknél pedig egy-két év az ellenőrzés gyakorisága.
A vizsgálatok már csak azért is túlságosan ritkának tűnnek, mert épp a Nébih ír arról: azt tapasztalják, hogy egyre több cégnek okoz nehézséget az előírások betartása, a szükséges karbantartási-fejlesztési feladatok elvégzése. Meglepő az is: a Nébih nem tudott arra a kérdésünkre válaszolni, hogy az ellenőrzések során tapasztaltak szerint melyek a leggyakoribb visszaélések, mulasztások. Mint írták, erre vonatkozóan nem gyűjtenek adatokat. Bár összegzésük nincs, azt tudni vélik, hogy „a közétkeztetésben nem jellemző az ismeretlen, nem nyomon követhető áruk felhasználása”. Arról sem tudtak pontos adatokat közölni, miként alakult a közétkeztetési cégekre kirótt bírságok összege. Csak azt tudni: az étkeztető-vendéglátó szektorban tavaly 787 bírságoló határozattal bő 91 millió forintot szabtak ki, és öt esetben függesztették fel „étkeztetést végző létesítmény” működését.
A tényekhez tartozik viszont az is, hogy 2008 óta lassan, de folyamatosan csökken az élelmiszer okozta fertőzéses esetek száma. Míg hat évvel ezelőtt 67 esetben 1811-en betegedtek meg, addig 2012-ben 31 fertőzés során 773-an lettek rosszul. Tavaly 26 alkalommal derült ki, hogy élelmiszer okozott fertőzést: a közétkeztetésben kimutatott 15 esetben összesen 702-en betegedtek meg.
Gőgös Zoltán, az MSZP agrárpolitikusa szerint a közétkeztetés szigorúan ellenőrzött szektornak számít, de azért lenne tennivaló. Mint mondta, az illetékes hatóságok átszervezése nem tett jót a szakmának, nincs elég szakember, ebből adódóan a szükségesnél talán kevesebb a vizsgálat. Gőgös szólt arról is: óriási hiba lenne a szőnyeg alá söpörni a tiszafüredi esetet, az ugyanis, hogy a feketén vett hús simán a konyhára kerülhetett, egyértelműen rendszerhibára utal.
Egy másik, közelmúltban történt lépfenefertőzés kapcsán azt említette: „Sok mindent elhiszek, de azt nem, hogy az illegálisan levágott marha húsát egy nap alatt egymaga megette a gazda.” Gőgös Zoltán a kiskapuk kapcsán azt említette: a tisztességtelen étterem-tulajdonosoknál bevett fogás, hogy a legálisan vásárolt hús számláját heteken át használják, de közben a készleteket többször is feketén vett áruval töltik fel. Az agrárpolitikus szerint ehhez hasonló módszerrel a kisebb közétkeztetési cégek is próbálkoznak, hiszen az ÁNTSZ és a Nébih vizsgálatai során nem derül fény a beszállított és az eladott húsmennyiség közötti különbségre, az adóhatóság pedig nem ellenőrzi célzottan, rendszeresen ezeket a cégeket.
A szocialista politikus szerint megoldás lehetne az áfacsökkentés: ezzel elejét lehetne venni az ellenőrizetlen hús feketepiacának. Gőgös véleménye nyomán megkerestük a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), és megkérdeztük, ellenőrzik-e célzottan, rendszeresen a közétkeztetési cégeket. Részben kitérő választ adva azt írták közleményükben: „A hivatal valamennyi szakterülete fellép az élelmiszerek feketekereskedelme ellen, s ez közvetve a közétkeztetésre is hatással van. Tudni kell azonban, hogy a NAV csak az adófizetéssel összefüggő szabálytalanságokkal és visszaélésekkel kapcsolatban rendelkezik hatáskörrel.”
Az adóhatóság megemlítette: minden rendelkezésére álló eszközt felhasználnak az áfacsalások leleplezésére, a pénzügyi nyomozók nem egy esetben élnek a titkos információszerzés különböző módszereivel, mintavásárlással, megfigyeléssel is. A NAV példaként megemlített egy idei „fogást”: két és fél milliárd forint erejéig zárolták az egyik hipermarket beszállítójának bankszámláját, lefoglaltak mintegy 15 ezer számlát, s különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt indítottak nyomozást.
Egyre tisztul a piac
– Nem szabad messzemenő következtetéseket levonni a Tiszafüreden történtekből, az ugyanis szinte bizonyosan elszigetelt eset – fogalmazott érdeklődésünkre Böröcz Lajos, a közétkeztetési cégek érdekvédelmével is foglalkozó Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára. Hozzátette, afelől szemernyi kétségük sincs, hogy a piac jelentős részét uraló tíz-tizenöt nagyobb cégnél a legkisebb mulasztásnak is minimális az esélye, hiszen szigorú minőségbiztosítási rendszerek alapján működnek. Ráadásul – emelte ki – nem csak lehetőség nincs trükközésre, értelme sem lenne ennek, hiszen ezeknek a cégeknek a szakma sajátosságai miatt létkérdés a makulátlan hírnév, a megbízhatóság.
Böröcz Lajos ugyan rendkívül óvatosan fogalmazva, de kitért arra is: a kisebb cégeknél olykor-olykor előfordulhatnak mulasztások. Ennek szerinte elsősorban az az oka, hogy ez egy „árversenyből élő ágazat”, óriási a harc a piacon, nehéz új szerződésekhez jutni. A szakember ugyanakkor biztos abban, hogy ha lenne esetleg olyan cég, amelyik trükközne, az hamar lebukna: szerinte ugyanis a szabályozás szigorú, a hatóságok pedig változó gyakorisággal, de folyamatosan ellenőriznek, és vizsgálataik rendkívül alaposak.
A tiszafüredi eset nyomán megkerestünk közétkeztetéssel foglalkozó cégeket is, ám a legtöbb esetben a társaságok vezetői jelezték, nem szeretnének szerepelni a cikkben. Többen pedig – „az ügy kényességére való tekintettel” – csak névtelenséget kérve válaszoltak kérdéseinkre.
Az egyik szakember úgy fogalmazott: a „riasztó és durva” tiszafüredi eset az egész szakmában kiverte a biztosítékot, hiszen a közvéleményben most az a téves vélemény alakulhat ki, hogy a közétkeztetők így működnek. Ráadásul épp azután történt ilyen eset, hogy a piac jelentős tisztuláson esett át – hívták fel a többen is a figyelmet, s jelezték: az elmúlt bő tíz évben sokkal szigorúbbá váltak a szabályok, a cégekre beruházások sorát kényszerítették, így mára jobbára azok maradtak a piacon, amelyek hosszú távra terveznek, felelősséggel végzik munkájukat.
Mások arra hívták fel a figyelmet: előfordul, hogy a közétkeztetők is kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. Mint mondták, akadnak olyan beszállítók, amelyek minden szükséges engedéllyel rendelkeznek, az általuk kínált hús minősége mégis kifogásolható.
Tiszafüred: újabb két marha pusztult el
Lépfenéhez hasonló tünetekkel hullott el két szarvasmarha a fertőzött állományhoz közel eső két szarvasmarhatelepen – tájékoztatott szerdán a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A járványügyi nyomozás kiderítette, hogy az állományok között a kapcsolódási pont a tiszafüredi lezárt legelőhöz közel eső feketeréti nádas, melyen az érintett állományok áthaladtak. A laboratóriumi vizsgálatok még folyamatban vannak, a hatóságok a legelő állományokat helyi zárlat alá helyezték. Az érintett állományokból az utóbbi hetekben nem történt kiszállítás – közölte a hatóság.
Tálalókonyhák, főzőkonyhák
A Nébih múlt év végi összesítése szerint 3498 közétkeztetést végző főzőkonyha működik Magyarországon, ezek közül 522 számít nagyobbnak, azaz napi 600 adagot meghaladó kapacitásúnak. A főzőkonyhákról ellátott – jobbára az oktatási és gondozóintézmények, önkormányzatok által üzemeltetett – tálalókonyhák száma 6163. Bár több ezer közétkezési vállalat létezik, a piac jelentős részét a nagy cégek uralják. Felmérések szerint a tíz legnagyobb társaság látja el a teljes közétkeztetésben részt vevők negyedét, a gyermek-közétkeztetésben részt vevők harmadát. (Munkatársunktól)
