– A Vasvári Pál utca ügye csupán egy a sok közül. Tévedek, ha azt mondom, hogy a Mazsihisz és az EMIH konfliktusa leginkább a pénzről, az állami támogatások elosztásáról szól?
– Erről nem tudok és nem is akarok nyilatkozni. Nem az én asztalom. A Mazsihiszen belül az én felelősségem a vallási kérdésekben való megnyilatkozás.
– Véleménye csak van.
– Természetesen, de a magánvéleményem kifejtésének nem a sajtó a színtere.
– Az anyagiakat nem lehet megkerülni. Az úgynevezett ingatlanjáradékként kapott összeg egy részét például a Mazsihisz kormányzati nyomásra kénytelen volt átengedni az EMIH-nek.
– Valóban, a járadékunkból évente százmilliós tételeket adunk át – ahogyan a kérdésében fogalmazott: kormányzati nyomásra – az EMIH-nek és az ortodoxiának.
Az én szememben mégis a vallási elvek, szokásjogok és a hitélet gyakorlásának különbözőségei az érdekesek.
A nem zsidók számára ezek marginálisnak tűnhetnek. A zsidóságon belül azonban sokféle árnyalat, irányzat, mozgalom létezik. A látszólag kis eltérések is komoly vitát, nézetkülönbséget eredményeznek. A mi neológ irányzatunk jelentősen eltér attól, amit az EMIH képvisel. Nekem, neológ főrabbinak a neológ irányvonal megmaradása és megerősödése a fontos.
– Mivel magyarázza az elmúlt másfél-két év belső botrányait a Mazsihiszben? Mára mérgesedtek el a konfliktusok, netán kívülről is besegítettek kicsit?
– Mint mindenhol, nálunk is vannak konfliktusok. Ezeket igyekszünk kezelni, ebből kifolyólag nagyobb botrányok nincsenek is.
– Mi van a nagy nehezen leváltott hitközségi vezetővel, Schwezoff Dáviddal, aki korábban transzvesztita előadóként és katolikus kántorként is ténykedett?
– Közismert, hogy regnálása idején a szóban forgó személy – finoman szólva is hamis vádakra hivatkozva – kirúgott az állásomból. Személyes érintettség okán nem kívánok beszélni róla.
|
Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság |
– Schwezoff végül megkapta az állítólag 15 milliós végkielégítését?
– Tudtommal még nem.
– Meg fogja kapni?
– Mindkét félnek vannak érvei, de én rabbi vagyok, nem próféta.
– Érdekes beszélgetést folytatunk: én kérdezek, ön pedig rendre kitér a válasz elől...
– Nézze, vannak témák, amelyeket nem szívesen fejtenék ki.
– Eredetileg úgy volt, hogy közzéteszik a Mazsihisz gazdasági átvilágításáról szóló jelentést, amit aztán mégis titkosítottak. Ön olvasta?
– Bizonyos részleteit olvastam. Nem vagyok gazdasági szakember: a dokumentumban foglaltakkal sem vitatkozni, sem egyetérteni nem tudok. Elgondolkodtató megállapításokkal is találkoztam. Részleteket nem mondhatok, mert a Mazsihisz a mai napig nem oldotta fel a jelentés titkos minősítését.
|
Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság |
– Osztja azok véleményét, akik az átvilágítás eredményét összefüggésbe hozták azzal, hogy tavaly tavasszal lemondott Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója?
– A jelentés elkészülte és Zoltai Gusztáv távozása között hónapok teltek el. Lehet, hogy van ok és okozati összefüggés, de ez egyáltalán nem nyilvánvaló. Abból, amit olvastam, kiderült, hogy a gazdasági ügyeket lehetett volna jobban és hatékonyabban is csinálni. Az viszont nem derült ki, hogy törvénytelenségek, bűncselekmények történtek volna.
– A hitközségben árulónak kiáltották ki Zoltait, amikor Lázár János miniszter tanácsadójává szegődött. Ehhez képest Heisler András, a Mazsihisz elnöke a minap a kormánypárti Magyar Időkben konszenzusra törekvő politikusként méltatta Lázárt. Ha így van, akkor Zoltai jó ügyet szolgál. Nem kellene bocsánatot kérniük tőle?
– Első pillanattól kezdve erős túlzásnak tartottam, hogy árulónak bélyegzik.
Tényleg megütközést keltett, hogy tanácsadói szerepet vállalt abban a kormányban, amellyel – például a Szabadság téri német megszállási emlékmű miatt – egészen addig élesen szembeállt. Ugyanakkor Zoltai Gusztávtól nem lehet elvenni, hogy az elmúlt huszonöt évben mindig a hitközség és a magyarországi zsidóság érdekeit nézte. Tanácsadóként sem fordult szembe ezzel a huszonöt évvel. Nem fogok beállni azok sorába, akik kígyót-békát kiabálnak rá. Lázár János pedig – módom volt vele személyesen is találkozni – tényleg kompromisszumra kész, együttműködő, a Mazsihisz vezetőit partnernek tekintő miniszteri attitűdöt képvisel, mint elődei és reményeim szerint utódai is. Heisler Andrásnak igaza volt.
– Tehát mindenkinek igaza van.
– Önnek is igaza van.
– Ezek szerint jó a kormány és a Mazsihisz kapcsolata.
– Azt mondhatom: igen. A mindenkori magyar kormánynak komoly felelőssége, hogy jó viszonyt ápoljon a magyarországi zsidósággal és annak legmarkánsabb képviselőjével, a Mazsihisszel. Ahogyan a Mazsihisznek is elemi érdeke és kötelessége, hogy jó legyen a kapcsolata a mindenkori kormánnyal. Ez nem politikai szimpátia kérdése.
– Sportrajongó?
– Nem túlzottan. Miért kérdezi?
– Budapest rendezi 2019-ben a zsidó sportolók seregszemléjét, az európai Maccabi Játékokat. Az eseményt közösen szervezi a budapesti Maccabi sportklub, az MTK és a Mazsihisz.
– Két helyszín versengett, Bázel és Budapest. Nem tudom pontosan, hogy részünkről kik voltak a húzónevek, de
együttvéve sem lehettek olyan ismertek, mint Roger Federer, a világhírű teniszező, aki a svájci pályázat mellett kampányolt. Ennek dacára Budapest győzött.
Nagyon örülök neki. A magyar társadalomban él egy olyan kép a zsidókról, hogy „görbe hátú, szemüveges szobatudósok, vékonydongájú filoszok”. Erre Magyarországra jönnek zsidó sportolók ezrei, és sutba hajítják ezt a toposzt. Megmutatják, hogy a zsidók ugyanúgy jeleskednek különféle sportágakban is, mint mások.
– A Mazsihisz biztonsági főnöke azt mondta, hogy jelenleg nem a szélsőjobb, hanem az iszlám terrorizmus a legfőbb veszélyforrás. Nem tart attól, hogy a Maccabi Játékok megrendezése komoly biztonsági kockázattal jár?
Schweitzer József után, máshogyan
Az „országos főrabbi” tisztségének nincsenek régi hagyományai, elsőként 1994-ben, Schweitzer Józsefet választották meg erre a posztra. Nyugállományba vonulása után a rabbikar – az iránta érzett tiszteletből – nem kívánt még életében utódot állítani. Frölich Róbertet idén nyáron, Schweitzer József halálát követően választották országos főrabbivá. „Némi túlzással az a feladatköröm, amivel e funkciót feltöltjük” – jellemezte saját helyzetét Frölich Róbert. Elmondása szerint Schweitzer József főként a protokolláris jelenlétet és a keresztény-zsidó párbeszédet tartotta fontosnak. Frölich Róbert programjának három pillére van: a neológ identitás új meghatározása, a vidéki hitközségekkel való intenzívebb törődés, valamint nyitás a fiatalok és középkorúak felé
– Kétségtelen, hogy a terrorizmus soha nem látott mértékben fenyegeti Európát. Abban bízom, hogy néhány éven belül sikerül valamilyen megoldást találni. Örök optimista vagyok.
– Orbán Viktor kormányfőtől kértek védelmet a Mazsihisz vezetői. Mire számítanak?
– A kormány még az év elején ígért pénzügyi támogatást a biztonsági rendszerünk fejlesztésére.
Az ön által említett kérés nem a jelenlegi helyzetre, hanem egy, a kormányfőhöz már korábban intézett levélre utal,
amelyben erről a támogatásról érdeklődött a Mazsihisz.
– Visszatérve a Maccabi Játékokhoz: a kormány mintegy kétmilliárd forinttal támogatja a rendezvényt...
– Az olimpiák is mind veszteségesek. Anyagi értelemben valószínűleg a Maccabi Játékok sem hoz nyereséget, az erkölcsi siker azonban hatalmas lehet. Bizonyíthatjuk a világnak, hogy ez nem egy antiszemita ország, ahol üldözik a zsidókat: Budapesten virágzik a zsidó kultúra és közösségi élet.
|
Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság |
– Pontosan ugyanezt nyilatkozta Heisler András is, aki szerint jelentős részben a sajtó felelőssége, hogy külföldön rossz a hírünk.
– Így van.
– Úgy rémlik, hogy nem a sajtó, hanem a Mazsihisz bojkottálta a holokauszt hetvenedik évfordulójára meghirdetett kormányzati emlékévet.
– Igaz, de a bojkottnak megvolt az oka és eredménye egyaránt. Ezekről a sajtó nem mindig tudósított, vagy nem mindig objektíven, és az újságolvasó közönség sem mindig figyelt a részletekre.
Ám a rend kedvéért árnyalom kicsit, amit elnök úr mondott: újságíróknak és újságolvasóknak egyaránt közös a felelősségünk.