Miután a nyomozás során kihallgatott emberek tisztázták Havránek Ferencet, megerősítve, hogy ők valóban az aláírásukkal támogatták az Európai Baloldal jelöltjeként, ellene megszüntették a nyomozást, T. Ernő ellen azonban vádat emeltek.
Összesen nyolc olyan aláírást talált a vádhatóság, ahol felmerült, hogy azok a MIÉP–Kisgazdapárt aláírási ívén hamisak. A vádlott a bíróság előtt lehetőséget kapott, hogy felolvassa előre leírt írásos vallomását. Ebben az szerepelt, hogy mintegy 15-20 aktivista segített neki, nem is mindet ismeri. Azért ő írta alá az összes ajánlóív átvételét, mert segítői féltették az állásukat, illetve az önkormányzattól kapott kedvezményeiket. T. Ernő vallomásának e szakasza szerint a választási bizottság először elfogadta az általa beadott íveket, utóbb ezt a döntését megváltoztatta.
Ha a választási bizottságnak nem feladata az aláírások valódiságát ellenőrizni, akkor hogyan született mégis a döntés, hogy nem fogadják el azokat? – tette fel a kérdést. A bíróság viszont felszólította a vádlottat, hogy névvel és idézési címmel jelölje meg, kik azok, akik neki gyűjtöttek aláírást. Figyelmeztették a vádlottat, hogy mást hamisan bűncselekménnyel nem vádolhat – érzékeltették viszont, hogy ha nem ő hamisította a 8 aláírást, akkor a segítői közül lehetett valaki.
A bíróság elnöke megpendítette, hogy írásszakértőt jelölnek ki, annak a költségét is a vagyon és jövedelem nélküli vádlott viseli pervesztés esetén. Ügyvédjével való konzultáció után T. Ernő visszavonta vallomását. Közölte: a korábbiakkal ellentétben bűnösnek érzi magát. Bírói noszogatásra hozzátette: ismeretlenek gyűjtöttek neki, de az aláírásokat ő hamisította meg – ez tárgyi beismerő vallomásnak számított. A további bizonyítási eljárástól eltekintettek.
A perbeszédekben az ügyész és a védő egymásra licitált az enyhítő körülmények sorolásában. A 3 év szabadságvesztéssel fenyegetett vádban végül kiszabott 3 év próbára bocsátást minden fél elfogadta, így az ott helyben jogerőre emelkedett.
Hárommilliárd nyomában
Az áprilisi parlamenti választások után csaknem negyven ügyben tettek feljelentést választási csalás gyanújával. Jelenleg nincs összesített adat arra, hogy ezekből hány nyomozás zárult le eredményesen. Emlékezetes, a kitöltött ajánlóíveket egyes pártok egymás között adták-vették, amit egyébként éppen a többes ajánlás bevezetése tett lehetővé.
Szervezetek sora a választási eljárási törvény más szabályait is semmibe vette, így nem számoltak el az átvett ajánlóívekkel, s az emiatt kiszabott csaknem kétmilliárdos bírság behajtására esély sincs. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal novemberi adatai szerint eddig 1,2 millió forintot tudtak behajtani. Ugyanez a helyzet az egyéni jelölteknek adott egymilliós kampánytámogatással is: a kincstár több mint hétszázmilliót követel vissza, de az összeg nagyobbik része valószínűleg soha nem folyik be.
