Kiss Árpád és testvére, István az ítélet indoklása alatt felháborodottan kivonult a tárgyalóteremből, miután a Kúria harmadfokú eljárás keretében helybenhagyta a 2008-2009-ben romák sérelmére elkövetett gyilkosságokért és más bűncselekményekért rájuk kiszabott életfogytig tartó fegyházbüntetést.
hirdetés
A Kúria keddi döntése után a vádlottak és védőik elvileg kérhetik még az ügy felülvizsgálatát, az azonban szinte kizárt, hogy a Kúria felülvizsgálati eljárás keretében a mostanitól eltérő döntést hozna. Így legfeljebb még Strasbourgban próbálkozhatnak, de az ügyben nem érintett jogászok nem sok reményt fűznek ahhoz, hogy ott bármit is megítéljenek számukra.
Fotó: Koncz György / Népszabadság
Még annak ellenére sem, hogy a Kúria lényegében nem vitatta Kiss Árpád védőjének, Bárdi Zsoltnak az indítványát, miszerint történtek olyan eljárási hibák az első fokú tárgyalás alatt, amelyekre tekintettel Bérdi szerint elölről kellene kezdeni az egész pert. Azonban a Kúria szerint azok egyike sem volt olyan súlyos, hogy befolyásolta volna az ítéletet.
– Miután megkaptuk a Kúria írásba foglalt döntését, haladéktalanul beadjuk a keresetet ügyünkben érintett a vádlottak ellen – mondta Helmeczy László ügyvéd, aki a Tiszalökön 2009 április 22-én meggyilkolt Kóka Jenő özvegyének képviseletében vett részt a perben. – Elég hosszú ideig fognak ülni, a rabkeresményükből az évek alatt csak sikerül levonni, amit majd a bíróság megítél, vagy legalább annak egy részét.
Kóka Jenőnek Helmeczy szerint azért kellett meghalnia, mert ő nem volt uzsorás, nem volt valami kigyúrt verekedős fickó. Évtizedek óta egyazon munkahelyen dolgozott. Sokáig az Olaszliszkán halálra vert Szöghy Lajos volt a főnöke. Anno még Szöghy kérte meg Helmeczyt, hogy ügyvédként segítse az özvegyét.
– Szándékom szerint nemcsak Kóka Jenő gyilkosait perelem be, perbe hívom az államot is – a mondta Helmeczy, s hogy miért, arra válaszként Ficsor Ádám volt titokminiszter szavait idézte, aki még 2009-ben elismerte: bár a titkosszolgálatok segítették a nyomozást, követtek el olyan hibákat, amelyek nélkül hamarabb felderíthetők lettek volna a tettesek.
hirdetés
Kóka Jenő gyilkosai – megint csak Helmeczy értelmezése szerint – azt remélték, az ő halála nagyobb felháborodást vált ki, mint a korábbi gyilkosságok, és akkor majd egymásnak feszülnek magyarok és cigányok. Ha valóban ez volt a terv és a cél, nem jött be. És nemcsak azért, mert Kóka Jenő halála sem növelte tettlegességig a magyar-cigány konfliktust sehol.
Kissék és Csontos István, a katonai elhárítás egykori ügynöke a tiszalöki gyilkosság után követték el azokat a hibákat, amelyeknek köszönhetően a rendőrség a nyomukra akadt. Útban vissza Debrecenbe, ahol a törzshelyük volt és ahol éltek, egy földúton elakadt az Opeljük. Az egyik munkatelefonról kértek segítséget egyik ismerősüktől, amellyel korábban csak egymás munkatelefonját hívták.
A rendőrség addig csak annyit látott a mobiltelefonok forgalmi adataiból, hogy „szinte minden tetthelyen feltűntek olyan feltöltőkártyás telefonok, amelyekről azonban soha sem hívtak olyan telefonszámot, amelyet konkrét személyhez köthettek volna”. Kivéve Tiszalököt. Akkor a debreceni Perényi-1 nevű szórakozóhely üzletvezetőjét hívták a gyanús telefonról.
Négy hónappal a tiszalöki gyilkosság után csapott le a rendőrség a Perényi-1-ben az addig arc nélküli cigányvadászokra.
A Kúria döntése után immár jogerős az ítélet: Kiss Árpád, Kiss István, Pető Zsolt és Csontos István (aki két gyilkosságban vett részt sofőrként, az érte kapott 13 év fegyháza már korábban jogerőre emelkedett) voltak a romagyilkosok. Egy besenyszögi vadásztól elrabolt fegyverekkel 2008-2009-ben hat romát, köztük egy ötéves kisfiút öltek meg, többeket megsebesítettek, lőfegyverekkel és Molotov-koktélokkal számos épületet megrongáltak, volt, amelyik porig égett a támadásuk következtében.
