galéria megtekintése

Pénzesős őszt ígérnek

1 komment


Boda András

Második kompjárat, új hajók, elektromos buszok, körvasút, tükörsima kerékpárutak – várhatóan erre is telik majd abból a 314 milliárd forintból, amelyet a várakozások szerint fejlesztésre lehet költeni 2020-ig a Balatonnál. Ez azt jelenti, hogy ­50-60 milliárd forinttal juthat több a régiónak, mint az előző fejlesz­tési ciklusban.


„Történelmi jelentőségű pillanat." Ezzel a fordulattal élt az MTI szerint Bóka István, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) elnöke, Balatonfüred fideszes polgármestere azon a csütörtöki konferencián, amelyen a kormány döntése nyomán bejelentették: a 2014–2020-as uniós fejlesztési ciklusban több mint 300 milliárd forint jut a balatoni térség fejlesztésére. Bóka István lapunknak tegnap azt mondta, hogy a program mindenekelőtt azért óriási jelentőségű, mert most először készült olyan fejlesztési stratégia, amely a Balatont egy régióként, komplexen kezeli. Mindezen felül – tette hozzá – jó hír, hogy több pénz áll rendelkezésre, mint eddig bármikor: míg az előző fejlesztési ciklusban 250-260 milliárd forint jutott a térségnek, addig 2014 és 2020 között 314 milliárdra számíthatnak.

Fotó: H. Szabó Sándor

Ebből az összegből a kormány által elfogadott tervek szerint kialakítanák a balatoni körvasutat, megújulhatnak a balatoni bicikliút mára lepusztult szakaszai, korszerűsíthetik a tó vízszintszabályozása ­miatt létfontosságú Sió-zsilipet, Sió-csatornát. A tervek szerint jutna a hosszú évek óta tervezett új kompjárat beindítására Fonyód és Badacsony között, megújulhat a balatonfenyvesi kisvasút, várhatóan lesz pénz a kereki vár teljes rekonstrukciójára.

 

Megjelenhetnek az elektromos buszok Siófokon, Balatonfüreden és Keszthelyen, a balatoni hajózási társaság pedig kétmilliárd forintot költhet hajóflottája megújítására és ugyanennyit kikötőkre.

Összessé­gében turisztikai fejlesztésekre 26,7 milliárdot fordítanának. A legtöbbet közlekedésre költenék, az erre a célra elkülönített százmilliárdból vasútipálya-szakaszokat újítanak fel, és megépítenék a leendő M8-as autópálya részeként a Balatonkenese és az M7-es sztráda között még hiányzó mintegy három kilométeres szakaszt. Jelentős összeget, majd hatvanmilliárdot költenének a vízminőség javítására, a biztonság növelésére is.

Balassa Balázs, a tóparti településeket tömörítő Balatoni Szövetség elnöke, Szigliget független polgármestere – Bóka Istvánhoz hasonlóan – azt tartja a program legnagyobb jelentőségének, hogy abban egy régiót alkot a Balaton. Mint mondta, eddig három régióhoz tartozott a tó, ami számos problémát vetett fel, sok esetben összehangolatlanná tette a fejlesztéseket. Balassa Balázs azt említette példaként: volt, hogy az egyik régióban a strandfejlesztésre lehetett pályázni, miközben a szomszédos térségben épp a kerékpárút építésére fókuszáltak.

A szövetség elnöke kiemelte: a Balaton esetében természetes, hogy a turisztikai fejlesztésekre került a hangsúly, de örvendetes módon ezúttal a térség állandó lakóinak problémái is előtérbe kerültek: lesznek foglalkoztatási programok, a helyi vállalkozókat segítő pályázatok. Mindezek miatt Balassa Balázs úgy vont mérleget: óriási lehetőség előtt áll a térség, ilyen komplex, ekkora volumenű fejlesztési program még nem készült.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.