Élet a BKK után: harc az örökségért
Vitézy Dávidot, a Budapesti Közlekedési Központ menesztett vezetőjét még az átadás-átvétel foglalja le, de a cég „örökségéért” már megindult a harc: a fővárosi kezdeményezésre induló közlekedési fejlesztésekre szánt kormányzati pénzeket és uniós forrásokat máris odaígérték másra.
Egyetlen fővárosi kezdeményezésre induló közlekedési fejlesztésre sem szán uniós, illetve hazai forrást a kormány. A vonatkozó kormányhatározatban több budapesti fejlesztés is szerepel, ám ezek közül egy sem köthető a fővárosi önkormányzathoz.
|
A vonat nem vár: megújulhat a Keleti pályaudvar
Szabó Bernadett |
A repülőtéri kötött pályás kapcsolat kialakítása, valamint a Keleti és a Nyugati pályaudvar felújítása például a MÁV beruházása. Az elővárosi HÉV-vonalak fejlesztése, illetve a Hungária körút korszerűsítése a Nemzeti Infrastruktúra Zrt. projektje. Holott a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) két évvel Vitézy menesztése előtt többmilliárdos állami támogatásból előkészítette az M2 metró és a gödöllői HÉV összekötését, illetve a csepeli és ráckevei HÉV-vonalak belvárosi meghosszabbítását célzó terveit. Ezek most nem kaptak zöld utat.
Ráadásul az M3-as metróvonal felújításának egyetlen eleme sem került fel a beruházáslistára. Holott Budapest vezetése korábban határozottan állította, hogy a járműpark és az infrastruktúra teljes megújítása, egyúttal a vonal meghosszabbítása csak európai uniós források bevonásával valósulhat meg. Ám a kormány már a választási kampányban egyértelművé tette, hogy járművekre nem kaphat uniós pénzt Budapest. A fővárosi önkormányzat ehhez szükséges hitelfelvételéhez hozzájárult a kabinet, de az állami garancia biztosításáról csak novemberben döntött.
Ennek birtokában akadhat ugyan hitelező bank, de a kölcsön is csupán a kocsifelújítás problémáját oldja meg. A 17 kilométeres pálya korszerűsítéséhez további legkevesebb százmilliárd forintra lesz szükség. Erről az összegről csupán becsléseket ismerünk, mert a főváros sokat emlegetett ezeroldalas jelentése nem részletes műszaki állapotfelmérésen alapult. (Állítólag ennek hiánya miatt nem támogatta a beruházást a kancellária.) A pontos állapotfelmérést a nyáron szerződött Főmterv készíti el várhatóan a jövő hétre.
A BKK korábban azt állította, hogy az infrastruktúra felújítására különösebb trükközés nélkül is jelentős összegű uniós támogatást nyerhetett volna az önkormányzat. Az állam azonban nem támogatta ezt az elképzelést. Lázár János kancelláriaminiszter már júniusban jelezte: nem fővárosi beruházásokra kívánják költeni az uniós forrásokat. A kormányhatározat most megerősítette korábbi szavait.
Tarlós István mindezek ellenére bejelentette: az év elején megkezdődik a metrófelújítás. Ennek némiképp ellentmond, hogy a saját projektmenedzsmentje legkorábban jövő tavaszra várja a kocsitender eredményét. Ezt követően indulhat be az engedélyezési gépezet. A pályafelújításról viszont még szót sem ejtett. Holott az új kocsik csak a pálya-korszerűsítéssel együtt hozhatnák meg a várt minőségjavulást a vonalon. A pályafelújítás viszont állami szerepvállalás nélkül kivitelezhetetlen.
