„A Mazsihisz korábban minden év március 19-én gyászlobogót helyezett el a Síp utcai székházunkon, most először tartunk rendezvényt” – hívta fel a figyelmet Heisler András.
Feltételezésünket, hogy mindennek köze van a Szabadság téri szobor körüli konfliktushoz, alaptalannak nevezte. Elmondása szerint a kerek évforduló miatt döntöttek úgy, hogy megemlékezést is rendeznek. „Hazánk náci megszállása tragikus, borzalmas következményekkel járó esemény volt, ebben egyetértünk a kormánnyal” – állapította meg Heisler.
A Mazsihisz protokollmentes eseményre készül. A kormányfő mellett közjogi és egyházi méltóságokat, pártelnököket is meghívtak. A közélet más szereplői is kaptak meghívót, így például Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, a Sorsok Háza vezetője. „Nem kértünk visszajelzést. Sok szeretettel várjuk valamennyi együttérző honfitársunkat” – jelezte a Mazsihisz elnöke. A program szerint a megemlékezésen Heisler András mellett Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója és Kardos Péter főrabbi (mindketten holokauszttúlélők), valamint Karsai László történész mond beszédet.
Közben Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos is megerősítette a Népszava kérdésére, hogy az eredetileg tervezett időpontban – április 16-án, a magyarországi holokauszt emléknapján, a holokauszt-emlékév kezdetén – nem adják át a Józsefvárosi pályaudvar helyén létesülő új emlékközpontot, a Sorsok Házát. Az előzmények alapján a bejelentése a legkevésbé sem nevezhető meglepőnek.
A nap huszonnégy órájában, megfeszített munkával kell dolgozni azért, hogy jövő év április közepéig elkészüljön a Sorsok Háza – nyilatkozta lapunknak tavaly novemberben Schmidt Mária. Elismerte, hogy nem lesz könnyű tartani a határidőt, de szerinte nem is lehetetlen: „Ez a feladat, meg kell csinálni, és kész”. Idén januárban viszont – ahogyan arra az alternativa. kinja.com blog felhívta a figyelmet – Schmidt már arról beszélt egy amerikai zsidó magazinnak, hogy a megjelölt határidőre nem lehetséges befejezni a projektet.
|
A józsefvárosi projekt helyett a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógába megálmodott Együttélés Háza megvalósítását támogatnák
Kurucz Árpád |
Néhány héttel később Gerő András és Karsai László történész részvételével vitafórumot tartottak a Bálint Házban. Gerő, aki nem csupán támogatója az új emlékközpontnak, hanem szakértőként a létrehozásában is közreműködik,megállapította: a kormány idióta határidőt szabott, fizikailag és intellektuálisan is lehetetlen, hogy április közepéig elkészüljön a kiállítás a Sorsok Házában. Nincs ezzel komolyabb gond – jegyezte meg Gerő –, az emberek már hozzászoktak ahhoz, hogy Magyarországon semmi nem készül el időre.
Végül Orbán Viktor miniszterelnök a Mazsihisz vezetőinek írt levelében a kampányra hivatkozva közölte, hogy a vitatott kérdésekről, így a Sorsok Házáról is a „mindannyiunk számára megújulást hozó húsvéti ünnepek” (és a választás) után folytatódnak az egyeztetések. Tekintettel arra, hogy húsvéthétfő április 21-ére esik, egyértelművé vált: az emlékév kezdetekor nem lesz megnyitó a Józsefvárosban. Sőt: az sem vehető teljesen biztosra, hogy egyáltalán megvalósul a józsefvárosi Sorsok Háza. A Mazsihisz azt javasolta, hogy más helyszínen – a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában – legyen inkább Együttélés Háza.
