galéria megtekintése

Orbán zavart akar Európában, de ezt a trükköt nem fogja megúszni

Szerdán kiderült, ha az üzletek vasárnapi zárva tartásáról nem is, a menekültkvótáról szavazhat a magyar nép. Orbán Viktor bejelentette ugyanis, hogy a következő kérdést bocsátanák referendumra: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”. A Nemzeti Választási Irodához ezt már be is nyújtották – személyesen Rogán Antal kézbesítette a beadványt –, és a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) kell majd az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát hitelesítenie.

Rendkívüli sajtótájékoztatót jelentett be szerdán Orbán Viktor. Mivel az előző nap kopasz, kigyúrt férfiak akadályozták meg az MSZP ­politikusát, hogy a vasárnapi boltzárral kapcsolatos kérdését leadja a Nemzeti Választási Irodánál, továbbá már két esztendeje nem ­tartott rendkívüli tájékoztatót a miniszterelnök, feszültségteljes várakozás előzte meg az eseményt, amellyel bár a népszavazásnál maradt, mégis témát váltott.

Közölte, hogy a kormány népszavazást kezdeményez az európai betelepítési kvóta ellen.

A bejelentés után több ismert nemzetközi jogász is jelezte, a népszavazásra bocsátandó kérdésről nem lehet érvényes referendumot tartani, hiszen az nemzetközi szerződésből adódó kötelezettségeket érintene, tehát ütközik az alaptörvénnyel. Ráadásul nehezen értelmezhető, hiszen nem tudni, hogy az Ország­gyűlést vagy netán az európai intézményeket mire kötelezné.

 

Igaz, az alaptörvény megváltoztatásához ez ügyben a Jobbik nyilván partner lenne, mint ahogy kedden már egy a kormány tervei számára kedvező alkotmánymódosítást be is nyújtott. Elemzők szerint az elmúlt hat évben kormánypártivá tett, függetlenségüket vesztett közintézmények is zöld utat adnak majd a kezdeményezésnek. Nemzetközileg azonban ettől még nem lesz releváns a referendum.

A Fidesz ezzel a kérdéssel nem csak a szimpatizánsait szólítaná meg. Tavalyi felmérések szerint nemhogy a Jobbik, de a baloldali pártok szavazóinak jó része is Orbánnal ért egyet a menekültkérdésben. Tehát e kérdés napirenden tartásával a Fidesz elterelheti a figyelmet a sűrűsödő tiltakozó mozgalmakról, botrá­nyokról, és bizonyíthatná, hogy továbbra is jelentős tömegek állnak mögötte.

Akkor is győz, ha veszít

„Elterelés”, „blöff”, „jogi nonszensz” – így vélekednek a lapunk által megkeresett elemzők a kormány népszavazási beadványáról. Ennek ellenére ügyes politikai húzásnak tartják, amelyet Orbán Viktor nem veszíthet el.

Lakner Zoltán az „Orbán Viktor emeli a tétet” fordulattal értékelte a népszavazásról szóló szerdai bejelentést. A politológus szerint nem meglepő, hogy a miniszterelnök-pártelnök tovább viszi, magasabb szintre emeli a menekülttémát, hiszen tavaly igencsak bejött a Fidesznek, visszahozta a kormánypártot a 2014-2015-ös népszerűségi mélypontról. Hasonlóan vélekedik a helyzetről a Népszabadság által megkeresett másik két elemző is.

Fotó: Veres Viktor / Népszabadság

Most, hogy a Fidesz ismét defenzívába került, egyszerű és hatékony megoldásnak tűnik az uniós kvótáról való népszavazás, hiszen a „betelepítésre” a nemzeti konzultáció keretében kétmillió ember nemet mondott – mondta a Népszabadságnak Reiner Roland, a Republikon Intézet elemzője.

Juhász Attila szerint az egész akció előre kiterveltnek tűnik, hiszen az Nemzeti Választási Iroda (NVI) már tavaly novemberben jelentős összeget különített el népszavazásokra. Holott a Political Capital nemzetközi migrációval is foglalkozó kutatója szerint az utóbbi években kiderült, hogy a legtöbb hazai intézmény – többek között az NVI, a Nemzeti Választási Bizottság vagy az Alkotmánybíróság – már nem tekinthető független szervnek, tehát kizárt, hogy az ellenzéki beadványoknak készültek zöld utat adni.

Pedig már a bejelentés után kiderült, hogy a kormányzati népszavazási kezdeményezés alaptörvény-ellenes lehet, hiszen nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettséget érint. Másrészt

nem elég egyértelmű a kérdés, hiszen nem derül ki belőle, hogy mire is kötelezi az Országgyűlést.

Ezért Juhász Attila „jogi nonszensznek” nevezte a beadványt, hiszen a kormány eddig is ellenezte a kvótát, a parlamentnek nem sok beleszólása van formailag az ügybe, az Európai Tanácsot pedig nem kötelezheti semmire egy magyar referendum.

Ennek ellenére Lakner is arra számít, hogy a kérdés átengedése „meg van már szervezve”. Ezt a teóriát erősíti, hogy egy magánszemély február 17-én már beadott egy kérdést a kvótára vonatkozóan, hogy „lefoglalja” a témát, ám Rogán Antal kérésének engedve visszavonta, így ez már biztosan nem blokkolja a kabinet beadványát.

Ennek ellenére a Fidesznek nem lesz könnyű dolga – mondta a Népszabadságnak Reiner. A Republikon Intézet elemzője szerint ha mégsem járnak sikerrel a jogi teszten, még mindig módosíthatják az alkotmányt. Erre már rendelkezésükre is áll a Jobbik módosító indítványa, melyet az ellenzéki párt kedden nyújtott be. Ám innentől kezdve a két pártnak számos politikai kérdést kell megválaszolnia. Reiner szerint a Jobbik nem teheti meg, hogy szembefordul az ügyben a Fidesszel, hiszen már nagyon rég szorgalmazza maga is a kvótás népszavazást. Ugyanakkor a Jobbik tisztában van azzal is, hogy a kormánypárt ezzel kifogja a szelet a vitorlájából, ahogy tavaly is ez történt.

Ha nem csak elterelni akarja a figyelmet a botrányokról a Fidesz, és győzelmet akar a referendumon, akkor el kell érnie, hogy eredményes legyen a népszavazás. A párt által kidolgozott új törvény ugyanis a választásra jogosultak felében határozta meg a küszöböt, ami közel 4 millió polgár. Megteheti – mondja Reiner –, hogy a Jobbikkal közösen megváltoztatják a kétharmados törvényt, és lejjebb viszik a küszöböt, de ez már politikailag kínos lenne, és nem biztos, hogy ebbe belemenne az ellenzéki párt.

A Republikon elemzője azt mondta, inkább elterelő akciónak tűnik Orbán szerdai bejelentése az NVI-nél kedden történt botrány után. Juhász szerint még ennél is többről van szó,

az európai színtéren akar ismét zavart kelteni a miniszterelnök,

vélhetően ezzel is növelni akarja azt a befolyását, melyre részben visegrádi szövetségesei segítségével szert tett az utóbbi időben. Lakner úgy véli, Orbán már akkor is komoly sikert érne el, ha nem lesz meg a 4 milliós részvétel, igaz, ez a 2008-as referendumon már összejött egyszer, mintegy előrevetítve a Fidesz 2010-es kétharmados győzelmét. „Már arra is büszke lenne, ha 3-3,5 millióan elmennek voksolni, mert bizonyítaná, hogy hatévnyi kormányzás után még mindig jelentős a tömegbázisa” – mondta a politológus.

Lakner szerint az ellenzéknek három választási lehetősége van. Ráhagyják a dolgot Orbánra, kivárják a népszavazási kampány végét, és ott folytatják a tiltakozó politikájukat, ahol abbamaradt. Esetleg megpróbálják bizonyítani, hogy Orbán blöfföl a referendummal, majd érvelnek a Fidesz kérdései ellen, beleállnak a kampányba. Lakner úgy véli, a harmadik lehetőség a bojkott, de a politológus szerint nagy valószínűséggel ezzel nem érnék el Orbán vereségét, legfeljebb egy érvénytelen népszavazással kisebb győzelmet söpörhetne be.

Egy népszavazás a magyar parlamentre kötelezettségeket róhat, de milyen hatása lehet az uniós döntéshozatali mechanizmusra? – vetődik fel a következő kérdés. Nemzetközi jogászok szerint semmilyen; a közösségi jogot valamennyi tagállamnak be kell tartania, így állítják, nem sokat jelent, ha a kvótarendszert referendum utasítaná el.

Nincs menekvés a jog elől

A kormány sincs ugyanis kivételes helyzetben, ha népszavazást akar, mert a választási bizottságot nem kerülheti meg. Vagyis nem úszhatják meg az alkotmányos kontrollt. Ami ebben az esetben azért érdekes, mert a testületnek mindenképpen vizsgálnia kell azt is, hogy a referendum tárgya nem érinti-e az ország nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségeit, mert ez az alaptörvény szerint tiltott tárgynak minősül.

Amennyiben a bizottság a kérdést átengedi, ezzel még nincs vége a dolognak.

A határozatot ugyanis szinte bárki megtámadhatja – az Új Magyar Köztársaság Egyesület ügyvivője, Vajda Zoltán máris jelezte, hogy ezt fogják tenni –, és ebben az esetben a Kúrián a sor.

A legfőbb bírói fórum a határozatot helybenhagyhatja, illetve megsemmisítheti, és fellebbezésre egyik esetben sincs lehetőség. Ha tehát esetleg úgy látnák, hogy a kérdés nem bocsátható referendumra, akkor sincs jogorvoslat.

A választási bizottságnak különben harminc napja van a hitelesítésre, majd további tizenöt nap áll rendelkezésre ahhoz, hogy fellebbezést nyújtsanak be. Amennyiben ez megtörténik, a legfőbb bírói fórumnak kilencven napon belül kell döntenie arról. Az eddigi gyakorlat szerint ezeket a határidőket ki is szokták használni. Tehát általában az NVB és a Kúria sem sieti el a dolgot. Érdekes lesz, hogy a kormány beadványa kapcsán fürgébbnek bizonyulnak-e.

Nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről nem lehet népszavazást tartani

– jelentette ki kérdésünkre Valki László nemzetközi jogász. Ez szerinte akkor is igaz, ha e kötelezettség nem közvetlenül valamilyen szerződésből, hanem az annak alapján működő intézményrendszer egyik szervének döntéséből következik. Az EU Tanácsának tavaly szeptemberi határozatait tehát Magyarországnak végre kell hajtania, és ezután is ezt kell tennie minden esetben.

Ezen az sem változtat – hangsúlyozza Valki –, hogy a határozatot a magyar kormány az Európai Unió Bíróságánál megtámadta, mert a beadvány nem halasztó hatályú. Brüsszelből nézve amúgy a népszavazási kezdeményezés teljesen irreleváns – tette hozzá –, mert bármi is legyen az eredménye, az nem írhat felül közösségi normákat. Akkor tehát, ha a kabinet egy esetleges eredményes referendumra hivatkozva nem fogad be meghatározott számú menekültet, Valki szerint kötelezettségszegési eljárást kockáztat, amelyben

megint csak az Európai Bíróság mondhatja ki a végső szót, és akár pénzbüntetést is kiszabhat.

Lattmann Tamás nemzetközi jogász újabb szempontot hozott fel: a tavaly szeptemberi határozatokat egy népszavazás visszamenőlegesen biztosan nem érintheti, így az azokban foglaltakat – feltéve, hogy a luxemburgi bíróság a szlovák és a magyar beadványok alapján nem semmisíti meg a döntéseket – végre kell hajtani. A referendum így szerinte legfeljebb a jövőbeni hasonló tárgyú döntéseket érintheti, és például arra vonatkozhat, hogy a kormány szavazzon nemmel, ha az unió a kötelező kvótákról újabb döntést hozna.

Csakhogy szerinte ezzel is baj van. A civilek ugyanis népszavazást kezdeményeztek volna arról, hogy a parlament határozatban kötelezze a kormány arra: amennyiben napirendre kerül az Európai Ügyészség felállítása, azt a kabinet Brüsszelben támogassa. A Kúria viszont kimondta, hogy egy referendum csak az Országgyűlést köti, amely nem felettese a kormánynak. Az unió döntéshozó testületeiben viszont – a közvetlenül választott EP-képviselők kivételével – kizárólag a kabinet tagjai ülnek.

Tehát Lattmann szerint – legalábbis ha a Kúria vitatható indokok alapján meghozott döntéséből indul ki –

a mostani népszavazási kezdeményezést is el kell utasítani.

Amennyiben ugyanis a parlament nem felettese a kormánynak, bárhogyan is döntsön a nép, a Ház nem adhat utasítást a miniszterelnöknek vagy minisztereinek, akik Brüsszelben továbbra is úgy szavazhatnak, ahogyan csak akarnak.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető