galéria megtekintése

Orbán ugyanazt mondja a menekülthisztiben, amit a kommunista rendőrállam mondott

10 komment

NOL

A Helsinki Bizottság nyomán összeállíytottunk egy fogalomtárat arról, hogy valójában ki kicsoda és mi micsoda a menekültválságban.

Menekült: Az 1951-es genfi egyezmény értelmében olyan, a származási országán kívül tartózkodó személy, aki megalapozottan fél attól, hogy származási országában üldözés érné faja, vallása, nemzetisége, politikai véleménye vagy egy meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása ­miatt, és saját állama védelmét nem tudja igénybe venni, vagy az üldözéstől való félelmében nem veheti igénybe.

Oltalmazott: Az, akit nem „személyes" ok (vallás, politikai vélemény) miatt fenyeget üldözés a hazájában, hanem az általánossá vált magas fokú – például háborús, polgárháborús – erőszak elől kellett menekülnie.

A menekültek és oltalmazottak védelemre jogosultak.

 

Illegális migráns: A magyar jog nem ismeri ezt a fogalmat. Hétköznapi szóhasználatban általában Magyarországon jogszerűtlenül, megfelelő papírok nélkül tartózkodó külföldit értünk alatta. Az illegális szó használata a menekült vagy a bevándorló jelzőjeként helytelen és kerülendő, hiszen ők jogosultak a magyarországi tartózkodásra. A nemzetközi szóhasználatban egyre gyakoribb az illegális helyett az irreguláris jelző használata. Ez arra utal, hogy a migráció nem feltétlenül „jogellenes” (például sok engedély nélkül érkező migráns később legalizálja tartózkodását vagy menedéket kér), de mindenképpen szabálytalan keretek között történik. Az irreguláris jelző előnyben részesítése ugyanakkor segít csökkenteni az érintett migránsok stigmatizálódását.

Orbán Viktor tudomása szerint „az illegális határátlépés bűncselekmény, ami ellen fel kell lépni". Ez azonban csak 1949 és 1989 között, a kommunista rendőrállamban volt így. 1990 óta a tiltott határátlépés csak akkor bűncselekmény, ha fegyveresen követik el, egyébként csupán szabálysértés, de a védelemre jogosultak esetében az sem.

Mindenkit megillet a jog, hogy menedékkérelmet nyújtson be akkor is, ha papírok nélkül vagy/és a zöldhatáron át érkezett. A menedékkérő mindaddig nem tekinthető szabálysértőnek, amíg véglegesen el nem dől, hogy nem jogosult védelemre. Az EU-ban soha nem volt szó arról, hogy bármely országnak kötelessége lenne védelemre nem jogosult személyeket, tehát illegális bevándorlókat letelepíteni.

Fotó: Krizsán Csaba / MTI

Menedékkérelem: A Magyarországon elbírált menedékkérelmek 9 százalékában született 2015-ben pozitív döntés. Az EU-s átlag 45 százalék. A menedékkérőnek Magyarországon kívül tehát ötször akkora esélye van rá, hogy védelemre jogosultnak ítéljék, mint Magyarországon, noha a kérelmek többségét az EU-ban sem fogadják el. Korlátlan és ellenőrizetlen befogadásról tehát az EU-ban szó sincs.

Menekültügyi őrizet: Bűncselekményekkel senki által nem vádolt menedékkérők (köztük gyerekek) fogva tartása, gyakran börtönkörülmények között, mintha bűnözők lennének. Ennek a magyarországi gyakorlatnak a jogellenességét a strasbourgi bíróság minden esetben megállapította, amikor ezzel kapcsolatos beadvány érkezett hozzá.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.