Az ellentmondás feloldására az Európai Tanács szövegéhez folyamodunk: „Valamennyi tavaly decemberben elfogadott intézkedést a lehető leggyorsabban végre kell hajtani, a migránsok unión belüli áthelyezésére vonatkozó határozatokat, valamint a visszaküldést és a visszafogadást biztosító intézkedéseket is beleértve" – szögezi le a zárónyilatkozat.
 |
Orbán csak márciusban akarja lezárni a menekültdossziékat
Stephanie Lecocq / MTI/EPA |
2015. december 16–17-én tartott ülésükön úgy döntöttek: mihamarabb orvosolni kell az uniós tranzitzónák, a migránsok EU-n belüli áthelyezése, illetve a visszaküldésük körüli hiányosságokat. Az elfogadott betelepítési program végrehajtását folytatni kell. Erre utalt vissza most az Európai Tanács nyilatkozata. A márciusi uniós csúcson további iránymutatásokat kell meghatározniuk és el kell dönteniük, hogyan tovább – mondta lapunknak Nagy Boldizsár nemzetközi jogász.
Ahhoz, hogy egy ilyen dokumentum megszülessék, az Európai Unióról szóló szerződések értelmében konszenzusos döntésre volt szükség, ami a magyar miniszterelnök igen szavazatát is feltételezi.
E szerint Magyarországnak végre kell hajtania a szeptember 15-i és 22-i áthelyezési határozatokat is,
amelyek 120 000 embert érintenek.
Van még azonban bizonytalansági faktor. A szeptemberi határozatokat megerősítő rendeletet a tavaszi uniós csúcson meg kell szavazni. Ha a tagországok 55 százalékával (legalább 330 millió uniós lakost képviselve) elfogadják, Magyarországnak is végre kell hajtania. A döntés megakadályozásához minimum 11 szavazat kellene (vagy ennél kevesebb, ha a szavazó államok lakosságszáma eléri a 175 milliót).
– Nem tényszerű Orbán Viktornak a brüsszeli csúcsról szóló beszámolója
– állítja Kovács László volt külügyminiszter és uniós főbiztos. A szocialista politikus szerint a találkozó zárónyilatkozata a tagállamok kormányfőinek közös döntéseit tartalmazza, így a menekültügy kezelésére vonatkozó tételt is. A nyilatkozatot az általános gyakorlatot követve a kormányfők nem írták alá. A nyilatkozat kimondja: a tagállamoknak végre kell hajtaniuk az EU területén tartózkodó menekültekre vonatkozó két korábbi döntést. Az egyik alapján Olasz-, illetve Görögországból 40 ezer menekültet kell befogadni önkéntes vállalások szerint (Magyarország ilyet nem tett). A másik, a belügyminiszterek tanácsában elfogadott döntés 160 ezer menekült kötelező kvóták szerinti elosztásáról szól, Magyarországot 1294 menekült befogadására kötelezi.
A kötelező kvóta ellen korábban Magyarország és Szlovákia az Európai Bírósághoz fordult. Meglehet, tesszük hozzá, hogy Orbán éppen a Magyarország számára kedvező bírósági ítéletben bízva nem szegült szembe a mostani uniós döntéssel.
