Senki sem tudja, mi lenne, ha Orbán házánál tüntetne valaki

A Magyar Hajnal Mozgalom Párt tehát a testület szerint tüntethetett volna a Vérmezőn 2014-ben, bár felvetődhetett, az esetleg elhangzó fasiszta jelszavak mások emberi méltóságát sérthetik. A Cinege utcába bejelentett demonstrációval kapcsolatban viszont az AB azt állította, hogy „a magánélet sérelmének közvetlen veszélye, a szabad helyváltoztatás jogának érvényesülése és a védett személyek biztonságának garantálása együttesen indokolja azt, hogy a gyülekezéshez való jog hátrébb szoruljon más konkuráló alapjogokkal szemben".

A helyzettel azért sem lehet mit kezdeni – vélte Hegyi Szabolcs –, mert összekeveredtek az előzetes til­tásra, illetve az utólagos oszlatásra vonatkozó szabályok. Az alkotmánybírák a szélsőjobbosok esetében a törvényt szerinte helyesen értelmezték, kimondva, hogy a mások jogainak sérelmére vonatkozó távoli, hipotetikus hivatkozások nem adhatnak alapot előzetes tiltásra. Ám a devizahitelesek kapcsán sokkal megengedőbbek volt, hiszen elfogadták például azt, hogy az ő tüntetésük alkalmas lehet a „mindennapok nyugalmának megzavarására".

A bírák mindkét ügyben alkotmányos mulasztást állapítottak meg, mert a jogalkotó nem szabályozta, miként kell megítélni, ha a gyülekezési jog gyakorlása mások jogait sértheti. A helyzet orvoslására az év végéig adtak határidőt, de előfordulhat, hogy valaki Orbán házánál már az új gyülekezési törvény megalkotása előtt tiltakozna. A helyzetről sokat elárul, hogy még hétfő délelőtt megkerestük az ORFK-t azzal: miként döntenének, ha valaki egy rövid, kis létszámú, hangosítás nélküli demonstrációt jelentene be a kormányfő háza elé? Cikkünk megjelenéséig sem tudtak választ adni.