Vannak azonban kockázatok a lengyel Elzbieta Bienkowska által felügyelt belső piaci főigazgatóság által indított kötelezettségszegési eljárásban. Eszerint a Paks-2 atomerőmű-projekt levezénylése nem felelt meg az EU-s közbeszerzési szabályoknak. Az Európai Bizottság (EB) szakértői nem láttak olyan sürgető körülményt, amely indokolta volna, hogy pályáztatás nélkül ítéljék oda a projektet az oroszoknak.
A magyar kormányhoz közeli forrásaink azonban éppen azzal érveltek munkatársunknak a paksi lassítás ellen, hogy ha a kormány elveszíti a csatát Bienskowskával szemben (akivel kifejezetten elmérgesedtek a személyes kapcsolatok is),
éppen hogy az lenne az előnyös a magyar fél számára, ha minél előrehaladottabb lenne a paksi projekt megvalósulása,
ez ugyanis megnehezítené, hogy az Európai Bizottság visszaküldje a startvonalra a magyar kormányt, és teljesen új tendert kelljen kiírni Paks 2-re.
|
Putyin és Orbán tavalyelőtt az orosz elnök novo-ogarjevói rezidenciáján
Yuri Kochetkov / Reuters |
A kormánytól független források ennek kapcsán ugyanakkor arra figyelmeztetnek: az oroszok által biztosított első hitel lehívása után a magyar kormány mozgástere minimálisra szűkül, mivel a finanszírozási szerződés konkrét pénzfelhasználási ütemtervet tartalmaz, attól eltérni csak a rendelkezésre állási díj megfizetésével lehet. Vagyis valódi mozgástérbővítést csak a szerződés módosításával lehet elérni.
A Népszabadság által megkérdezett összes hazai forrás arra számít, hogy az újabb Orbán–Putyin-találkozó
a kölcsönös hátlapogatás és a „tovább a brezsnyevi úton” jegyében zajlik majd
(az orosz–magyar nukleáris együttműködési megállapodás, amelynek a meghosszabbításába a paksi bővítést beágyazták, 1966-ban, Brezsnyev SZKP-elsőtitkársága idején született), a háttérben azonban mindkét fél megkísérli a saját aktuális érdekeihez igazítani a 2014 óta megkötött szerződéseket.
Oroszország akut pénzhiánnyal küzd, a magyar kormány viszont egyrészt mielőbb kész helyzetet szeretne teremteni az első hitelrészlet lehívásával, másrészt utána nem sürgetnék az ügyet,
inkább megvárnák, amíg a folyamatban lévő uniós eljárások lezárulnak. Ebben az alkuban a magyar fél pozíciói lényegesen rosszabbak – amit az is jelez, hogy az elmúlt hónapokban sorra tettük a gesztusokat, például a hónapról hónapra dráguló metrófelújítás Oroszországra bízásával, illetve a harcihelikopter-vásárlás meglebegtetésével. Lapunk információi szerint a kormány újabb gáztároló-kapacitások felajánlására is készül, ami szintén nem az erő jele.
A szerdai megbeszélésen az orosz fél várhatóan megfogalmaz valamilyen kérést annak érdekében, hogy magyar tárgyalópartnere vesse fel uniós szinten a Krím félsziget megszállása miatti EU-szankciók enyhítését Moszkvával szemben. Forrásaink ezen a téren nem látnak túl széles magyar mozgásteret. Azt pedig, hogy Magyarország Oroszországtól szerezzen be fegyvereket – a magyar helikopterpark megújítása lehet ilyen –, az Egyesült Államok rosszallaná.
