Az akkor még kevéssé ismert Farkas is bekerült a Roma Parlament ötfős ügyvivői testületébe, de nem sokkal később a Lungo Drommal együtt elhagyta a szövetséget. Antall József kormánya nem nézte jó szemmel a radikálisnak és nehezen kezelhetőnek tartott cigány értelmiségi vezetők térnyerését. A Roma Parlamentet a hatalomnak sikerült szétforgácsolnia, s a kellően simulékony Lungo Dromot felemelni.
Az Állami Számvevőszék megállapítása szerint a cigány szervezetek közül 1993-ban már a Lungo Drom kapta a legtöbb állami támogatást
Az ÁSZ számos hiányosságot és szabálytalanságot tárt fel náluk. Sok egyéb mellett jogsértő kifizetésekre, ellenőrizhetetlen felhasználású benzinszámlákra bukkantak. A kormány bizalma azonban akkor is töretlen maradt Farkas Flórián iránt, amikor 1994-ben az MDF-es koalíciót az SZDSZ-szel kiegészült MSZP váltotta fel. Horn Gyula kormányának támogatása nem pusztán anyagiakban nyilvánult meg.
Az első ízben megtartott országos cigány önkormányzati választást például pont a Lungo Drom székhelyén, Szolnokon rendezték, azzal az indokkal, hogy Budapesten a tavaszi fesztivál miatt nem lehet megfelelő helyszínt találni. Pedig a két esemény nem is esett egybe. A kétes tisztaságú és elhibázott szabályok szerint lebonyolított választásokon a Lungo Drom hatalmi hátszéllel elsöprő győzelmet aratott, Farkas az országos önkormányzat elnöke lett.
A Horn-kormány idején Farkas Flórián bűnügyekbe keveredett: hol áldozatként, hol elkövetőként. A távirati iroda 1995 szeptemberében számolt be arról, hogy fegyveres zsarolók Szolnokon csapdába csalták a roma politikust. A hír szerint két férfi találkozót kért tőle, azzal az ürüggyel, hogy nagy összegű adománnyal kívánják támogatni a Lungo Dromot. A rendőrként bemutatkozó ismeretlenek „közvetítőnek” adták ki magukat. Álnéven jelentkeztek be egy szolnoki hotelbe. A találkozóra érkező Farkas Flóriánt a szállodai szobában „símaszkot viselő személyek” azonnal megbilincselték, és a fejéhez pisztolyt szegezve többször lefényképezték.
Elvették a nála lévő 35 ezer forintot, és négymilliót követeltek tőle. Életveszélyesen megfenyegették, hogy ne merjen szólni a rendőrségnek. Farkas Flórián kérte a magyarországi cigányokat, hogy őrizzék meg a nyugalmukat: biztonságban van.
Érdemben sosem nyilatkozott az esetről.
A „nagy erőkkel indult” nyomozás az első napokban nem látott okot arra, hogy politikai szándékot feltételezzen. Ennél több részlet később sem került nyilvánosságra. Hajmeresztő híresztelésekkel találkoztunk, de hiteles, megírható információkkal nem.
Hidvégi-B. Attila újságíró az évtizedek során többször próbálta felgöngyölíteni az ügyet. Rendőri kapcsolatait is felhasználva igyekezett minden követ megmozgatni, de még azt sem tudhatta meg, milyen eredménnyel zárult a nyomozás. Akkor hagyott fel a kutakodással, amikor állítása szerint felkereste a titkos szolgálat két munkatársa, és nyomatékosan felszólították, hogy szálljon le az ügyről. Farkas Flórián 1998-banmár gyanúsítottként szerepelt a bűnügyi hírekben. A Lungo Drom által létrehozott alapítványok gazdálkodásában elkövetett jogsértések miatt folyt ellene eljárás. A roma elnök érthetetlennek és komolytalannak minősítette a vádakat, ám nem kívánt élni a lehetőséggel, hogy a bíróság előtt bizonyítsa ártatlanságát.
Eljárási kegyelmet kért és kapott Göncz Árpád államfőtől. Ezzel mentesült a bírósági eljárás alól. Ezt 1998 márciusában hivatalosan is megerősítették. A Magyar Narancs akkor azt írta, hogy az iratokat harminc évre titkosították. A lap szerint Farkasnak nem mindig volt ilyen szerencséje: 1975 és 1982 között háromszor ítélték el, felfüggesztett és letöltendő szabadságvesztésre egyaránt. A cikk nem tért ki rá, hogy milyen ügyekről van szó – ezekről sem tudunk semmit.
Nyílt titoknak számított, hogy az államfő a szocialisták közbenjárására kegyelmezett meg Farkasnak.
Nem sokkal az eljárási kegyelem megadása előtt Horn Gyula Szolnokon, a Lungo Drom kongresszusán járt. Ott szólította fel a cigányságot: határolódjon el a „bűnöző életmódtól és a bűnelkövetőktől”. A kormányfő szavai hatalmas vihart kavartak, így kevesebb figyelem jutott arra, hogy a kongresszus döntése értelmében a szervezet nevébe bekerült a „polgári” jelző. A „polgári” kifejezés akkor már a Fidesz politikai védjegye volt. Utólag elmondhatjuk, azt is érdemes lett volna komolyabban venni, hogy Farkas Flórián egyik korábbi nyilatkozatában Orbán Viktort jelölte meg példaképének.
Sokáig lebegtette, hogy önálló cigány pártot alapít, de ez nem volt több politikai húzásnál. A parlamenti választásnak a szocialisták abban a hiszemben vágtak neki, hogy Farkas Flórián és a Lungo Drom – bár az együttműködés nem öltött intézményes formát – az MSZP mögött áll. Erre volt is alapjuk. Farkas Flórián alelnöke, Pálfi Miklós 1998 tavaszán egyenesen ki is jelentette, hogy a cigányság érdeke az MSZP győzelme. 1998-ban a Fidesz került kormányra. Az MSZP berkeiben pár év múlva sűrűn káromkodtak: a Fidesz és a Lungo Drom 2001 végén váratlanul választási megállapodást kötött egymással. Farkas Flórián
szereti történelmi jelentőségűnek minősíteni a részvételével zajló eseményeket. Ezt a megállapodást viszont nem túlzás ilyennek nevezni.
Elemzések szóltak arról, hogy a cigányság szavazási hajlandóságát és pártszimpátiát tekintve sem monolitikus egység. A nagypolitikában mégis az a hiedelem tartotta magát, hogy ha a jobboldal a feje tetejére áll, a romák akkor is a szocikra fognak szavazni. A Fidesz unortodox lépése tehát épp oly meglepő volt, mint az, hogy a mindenkori kormányhoz dörgölőző Farkas elkötelezte magát az egyik tábor mellett. A jobboldal 2002-es veresége a legkevésbé sem varrható a Lungo Drom nyakába, de a roma közéletben kárörvendve élcelődtek: jaj annak a pártnak, amelyik Farkas Flórián támogatását élvezi.
A vártnál gyengébb fideszes szereplés is elegendő volt azért ahhoz, hogy három roma jelölt – közöttük Farkas Flórián – parlamenti mandátumhoz jusson. A politikai széljárás változásával a Lungo Drom alulmaradt a kaotikus jelenetekkel tarkított országos roma önkormányzati választáson. Farkas életében két ellenzéki ciklus következett. 2004 áprilisában az ÁSZ pénzügyi szabálytalanságok sorát tárta fel az országos önkormányzat működésében – jórészt Farkas Flórián elnöksége éveiből. A pályázati támogatások jogtalan igénybevétele és a számviteli fegyelem megsértése miatt az ÁSZ ismeretlen tettes ellen feljelentést tett: eredmény nélkül.
Még a Fidesz kormányzása idején Farkas Flórián beiratkozott az ELTE jogi karának politológia szakára, ahol 2005-ben politológus képzettséget szerzett – tanúsítja az Országgyűlés honlapjára feltett életrajza, amely egyetlen szóval sem tesz említést arról, hogy egyetemi tanulmányait megelőzően milyen iskolákat végzett. Roma civilek tüntetést is szerveztek, követelve, hogy Farkas Flórián mutassa be érettségi bizonyítványát, ám ez nem történt meg. A Fidesz 2010-es kétharmados győzelme után Farkas Flórián – parlamenti képviselősége mellett – egy ideig „roma támogatásokat felügyelő” miniszteri biztosként is ténykedett.
Arról, hogyan képzeli a pénzek felhasználását, egy titokban készített (és nyilvánosságra hozott) hangfelvétel szolgált adalékokkal. Farkas egy rendezvényen közölte, hogy
elzárta a forrásokat, de az új fővárosi és országos cigány önkormányzat megalakulása után „azonnal rak” oda pénzt. Ennek csupán az a feltétele, hogy a testületeket olyanok vezessék, akikben megbízik: „Még egyszer mondom, amit nem mi vezetünk, abban nem bízom meg”.
Vége a gagyipolitizálásnak és a megélhetési politizálásnak – üzente 2011 januárjában, amikor újra az országos önkormányzat élére került. Már az alakuló ülésen látszott, hogy az elnöknek nem kell számottevő ellenállásra felkészülnie.
|
„Még egyszer mondom”
Sopronyi Gyula / Népszabadság/archív |
Egészen meghökkentő, de az ellenzéki szervezetek képviselői is megszavazták, hogy ő legyen az elnök. Az ülésről csak a korábbi vezető, Kolompár Orbán hiányzott, akinek épp bírósági tárgyalása volt. Őt később gazdasági visszaélések miatt börtönbüntetésre ítélték. A mostani Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) ellenzéke jóval keményebben lép fel. Alternatív vizsgálóbizottság alakult, amely – párhuzamosan az LMP-vel – futószalagon szállítja az ügyeket a tíz- és százmilliós gyanús elszámolásokról, korrupciógyanús pénzmozgásokról.
Már nem Farkas az ORÖ elnöke. Az új összeférhetetlenségi szabályok döntés elé állították, és ő inkább a parlamenti mandátumát tartotta meg. A súlyos visszaélések gyanúja azonban azokhoz az évekhez kötődik, amikor ő vezette az önkormányzatot. Az adóhatóság nyomoz, Hegedüs István, az új elnök nem vállal felelősséget az előző időszak gazdálkodásáért. Jó tanítvány módjára Farkas mindent elkövetett, hogy méltó legyen példaképéhez, Orbán Viktorhoz.Miközben „törvényességet, erkölcsösséget, szakmaiságot” hirdetett, az eszközökben nem válogatva próbálta a saját kezében összpontosítani a hatalmat.
Amikor tavaly ősszel a kormányfő bejelentette, hogy a roma közösség „istápolására” kinevezi miniszterelnöki biztossá, meghatottan vállalta a megbízást: már nagyon régóta szeretett volna Orbán mellett dolgozni. Ám a botrányözön miatt a kormányfő és a Fidesz számára kezd egyre kényelmetlenebbé válni. Az LMP-s Ikotity István a minap azt kérdezte az Országgyűlésben, „mikor engedik már végre el Farkas Flórián miniszterelnöki biztos kezét”. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter erre közölte, hogy ha nem tudja tisztázni magát, a kormányfő megvonja tőle a bizalmát. Talán az se véletlen, hogy a Fidesz honlapján a Lungo Drom nem szerepel a párt szövetségeseinek felsorolásában.
