galéria megtekintése

Ő Orbán parlamenti verőlegénye, aki bármire kapható

Bánki Erik a parlamenti futballválogatott kapusa. Most mégis egy beadása miatt került az érdeklődés középpontjába: ő terjesztette elő azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné, hogy a jegybank alapítványai­nak költései titokban maradjanak. Portré a fideszes politikusról, akire bármit rá lehet bízni.

Orbán Viktor meghosszabbított karja Baranyában, ősfideszes katona, parlamenti verőlegény,

akinek a neve alatt a kormány bármilyen törvényjavaslatot be tud adni

– mondták Bánki Erikről az általunk megkérdezett fideszes politikusok.

 

A parlament gazdasági bizottságának elnöke – aki Rogán Antalt váltotta a poszton – a napokban azért került fókuszba, mert ő terjesztette az Országgyűlés elé a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítását, amely lehetővé tette volna, hogy a jegybank 260 milliárd forint közpénzzel kistafírozott alapítványainak gazdálkodása tíz évig titkolható legyen. A labda most az Alkotmánybíróságnál pattog.

Nincs casting és apelláta

A 46 esztendős Bánki Mohácson nevelkedett. Apja általános iskolai ének–testnevelő tanár, anyja adminisztrátorként és laboránsként dolgozott. Az apa hittant is tanított, cserébe be kellett lépnie az MSZMP-be. A család nagyobb felét sváb származása miatt 1947-ben kitelepítették a Ruhr-vidékre. Ez a trauma és a tapasztalat, hogy az NSZK-ban jobb az élet, mint Magyarországon, nem tette a szovjet rendszer hívévé a famíliát. Bánki 1989-ben belépett a Fideszbe, s egyik alapítója lett a párt mohácsi csoportjának, előbb a helyi, majd a megyei közgyűlés tagja volt, 1998-ban bejutott a parlamentbe.

Bánki hárít. Kellett egy samesz
Bánki hárít. Kellett egy samesz
Földi Imre / MTI

Az évtized első felében a Fidesz baranyai szervezetét a párt pécsi elitje irányította. A vidéki csoportok 1995-ben összefogtak, és átvették a vezetést. Az összefogásban meghatározó szerepe volt annak a Bánkinak, akit 1999-ben megyei elnökké választottak. A pécsi fideszesek 2001-ben pár nap alatt létrehoztak 17 új alapszervezetet, s

megbuktatták volna Bánkit, ám a pártvezetés leállította őket. Akkor úgy tűnt, hogy azért, mert a gyanús tagbeszervezés visszhangjától tartottak, utóbb viszont az látszik, hogy Orbánnak egy könnyen kezelhető, bármire kapható samesz kellett,

nem a Bánkinál műveltebb pécsiek, akik időnként erkölcsi alapon politizáltak.

Bánki az ezredforduló óta kikezdhetetlen tekintély pártjában a Dél-Dunántúlon. Bár rendszeresen támadások érték – még belülről is – amiatt, hogy az a gazdasági érdekkör, amely vele tart kapcsolatot, kiváltságos helyzetben van a közpénzek odaítélésekor, neki sosem lett bántódása. Sokan úgy vélik, Orbán azért ragaszkodik hozzá, mert a yuppie kinézetű politikus gazdasági háttere miatt bármikor megzsarolható.

Az előbbiek miatt a politikával foglalkozó baranyaiak körében senkit sem lepett meg, hogy Bánki volt az MNB-alapítványok „elsötétítési" törvényjavaslatának beterjesztője. A kiválasztás vélhető módszeréről több, a közéletben jártas baranyait is kérdeztünk. Mindenki csak név nélkül válaszolt, Bánki egyik ismerőse így:

– Kellett gyorsan egy előterjesztő, és Orbán kiadta Kósának a feladatot, ő meg rábökött Erikre, mert vannak vállalkozásai, és elmenne egy amatőr filmben tőzsdegurunak. A Fideszben nincs casting és apelláta. Minden gyors és gépies.

Bánki egyébként 2005 óta a Fidesz regionális politikai igazgatója, ami azt jelenti, hogy a megyei ügyekről, a személyzeti döntésekről rendszeresen egyeztet Orbánnal.

Több poszton bevethető

De van más közös témájuk is, mégpedig a futball. Bánki a parlamenti labdarúgó-válogatott kapusa, az 1980-as évek végétől öt évig igazolt játékosként szerepelt, bár sokra nem vitte, a harmadosztályú sombereki futballcsapat kapuját védte. A sportpolitikában annál sikeresebb volt: 2010 és 2014 között az Országgyűlés sport és turizmus bizottságának elnöke, jelenleg a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökségi tagja. Ez utóbbi posztja miatt szoros a kapcsolata a miniszterelnökkel.
Egyik közeli fideszes ismerőse úgy fogalmazott,

Bánki parlamenti tisztségeivel és sportpolitikai posztjaival a csúcsra jutott, innen nincs felfelé út, miniszter és államtitkár nem lehet belőle, mert nincs diplomája.

A parlamenti önéletrajza szerint felsőfokú áruforgalmi szakképesítést szerzett a Külkereskedelmi Oktatási Továbbképző Központban, majd közgazdász képesítést az Econovum Akadémián. 2012-ben botrány is volt abból, hogy önéletrajzában közgazdászdiplomát tüntetett fel, miközben az Econovumnál szerzett képesítés egy OKJ-s tanfolyamnak felel meg. Bánki azzal védekezett, hogy egy kollégája rosszul egészítette ki a nacionáléját, s amikor ezt észrevették, azonnal javították a hibát.
Ezzel a lazasággal kezeli vagyon­nyilatkozatát is – szúrta ki a napokban a 444.hu, Bánki ugyanis nem tüntette fel abban a reklámügynökségi tevékenységgel foglalkozó Pannon PR 2020 Kft. nevű vállalkozását, amelynek tulajdonosa, ügyvezetője és egyetlen alkalmazottja is. Két inaktívnak látszó betéti társaságból viszont 27, illetve 28 millió forintot vett fel az elmúlt két évben.

Amikor Orbán 2012-ben hazahívta Brüsszelből Áder Jánost köztársasági elnöknek, helyére a Fidesz Bánkit küldte az Európai Parlamentbe.

– Sok hasznát nem vettük

– idézte fel lapunknak egy fideszes EP-képviselő, mert angolul csak társalgási szinten beszél, igaz, németül képes tárgyalni is. (Parlamenti életrajza ellentmondásos, egyik változata némettudását is csak társalgási szintűnek írja le.)

Költői eszköz

Bánkit több fideszes képviselő L. Simon László államtitkárral emlegeti együtt.

Róluk közismert a frakcióban, hogy az általuk jegyzett törvényjavaslatok a legtöbbször nem a saját fejükből pattannak ki.

A szikrát a kormány adja. Bánki a szerencsejáték-törvény több módosításával hozzájárult ahhoz, hogy Andy Vajna film­ügyi kormánybiztos több mil­liárd forintot kaszálhasson a kaszinóival.

Mintha azért neveznének ki valakit a BBC élére, mert néz tévét
Mintha azért neveznének ki valakit a BBC élére, mert néz tévét
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Egyike volt annak az öt fideszes képviselőnek is, akinek a javaslatára az Országgyűlés 2011 júniusában véglegesítette: társaságiadó-kedvezményt (tao) kapnak azok a vállalkozások, amelyek az öt látványsport valamelyikét támogatják. Lapunk januári számításai szerint még idén átlépi a 300 milliárd forintot a taóval a látványsportokba öntött közvetett állami támogatás összege.

Bánki az MNB-alapítványok költéseit titkosító javaslatával pedig újfent bizonyította, bármikor hajlandó százmilliárdok sorsáról döntő javaslatokat a nevére venni.

– Eriknek talán van érzéke a vállalkozásokhoz – mondta a pécsi egyetem közgazdaságtanban jártas, konzervatív gondolkodású tanára –, ám hogy emiatt ő lett a Fidesz MNB-szakértője, az olyan, mintha egy azért neveznének ki a BBC élére, mert nézi a tévét, és a műsorokról vitatkozik a hatelemis szomszédaival. Eriknek fogalma sincs a nemzeti bankról. Ha ezer évig élne, akkor se jutna magától eszébe, hogy megváltoztassa az MNB-ről szóló törvényt. Ezret mondtam? Butaság: ha örökké élne, akkor se.

Húsvét után dönt az Alkotmánybíróság

Húsvét után születik meg az Alkotmánybíróság (AB) döntése Áder János indítványairól, amelyekben a köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért a Magyar Nemzeti Bankról, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvény módosításáról – közölte Bitskey Botond, az AB főtitkára. Az államfő a közérdekű információk eltitkolását lehetővé tevő rendelkezéseket, illetve a változtatások visszamenőleges hatályát kifogásolta. Az MNB-törvény kivételes eljárásban elfogadott módosítása akár tíz évig korlátozná a nemzeti bank tulajdonában álló gazdasági társaságok és alapítványok adatainak megismerhetőségét.

Ha az AB alkotmányellenességet állapít meg, a jogszabályt újra kell tárgyalnia a parlamentnek, míg ha elutasítja az indítványt, akkor a törvényt az államfőnek haladéktalanul alá kell írnia. Fontos kérdés, hogy az AB vizsgálhatja-e a két törvénymódosítás államfői indítványban konkrétan meg nem jelölt részeit is. Erre a főtitkár azt mondta: az AB előzetes normakontrollja kizárólag a megjelölt alkotmányossági kérelemre korlátozódik. Ám a testület az indítványban megjelölt rendelkezésekkel szoros összefüggésben álló más passzusokat is vizsgálhatja és megsemmisítheti, ha ennek elmaradása a jogbiztonságot sértené. Az Alkotmánybíróságnak harminc napon belül kell döntést hoznia, ez a határidő április 8-án jár le. Húsvét után, határidőn belül meg fog születni a döntés – mondta Bitskey Botond a távirati irodának.

A 15 tagú testületnek jelenleg egyébként 13 tagja van. Tavaly februárban Paczolay Péter elnök, múlt csütörtökön pedig Kiss László mandátuma járt le, és a helyükre a parlament még nem választott új tagot. Április második felében lejár Lenkovics Barnabás és Lévay Miklós mandátuma is. A 2012 májusa óta hivatalban lévő Áder eddig kétszer kért előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól. A testület ennek nyomán megsemmisítette a választási részvétel regisztrációhoz kötését, illetve a védett természeti területek átadását a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek. (Hírösszefoglalónk)

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető