A teszt elméletileg abban segít, hogy ki-ki kiválassza a hozzá legközelebb álló vélemények alapján a szimpatikus pártot, ám a gyakorlati haszna sokkal inkább az, hogy összefoglalja a fontosabb témakörökben a pártok – amúgy nagyítóval is alig megtalálható – nőkkel kapcsolatos elképzeléseit. A válaszokból kiderül többek között: melyik párt mit gondol a gyed extráról és milyen sorsot szán neki, az egyes pártok milyen női arányt tartanak kívánatosnak a parlamentben, hogyan kívánják védeni a családon belüli erőszak áldozatait, vagy hogyan gondolkodnak a gyermekkori prostitúcióról, illetve az abortuszról.
Szükség van-e női kvótára?
Ami a következő ciklus parlamenti arányait illeti: a kérdés már eldőlt, hiszen – mint arra az LMP is rámutatott – a jelöltek már megvannak, és minden mandátumbecslés szerint az arány 10 százalék körül lesz, egyes kutatások szerint még alacsonyabb. Az LMP szerint ugyanakkor az 50-50 százalék elérése a cél, ez csak több ciklus alatt lehetséges.
„Első lépésként pártunk a magára nézve is kötelezően vállalt 33 százalékos, váltakozó nemű listás kvótát tartaná szükségesnek, ahogy azt a választójogi törvényhez beadott módosítónkban is javasoltuk. Ez azt írja elő, hogy két azonos nemű jelölt után egy ellenkező neműnek kell következnie a listán. Így nem fordulhat elő, hogy álkvótát alkalmaznak a pártok, vagyis az arányt a lista aljára tett nőkkel, csak papíron teljesítik. Ez a kvóta a jelenlegi arányt rögtön az első lépésben megduplázná." – közölték. Jelezték azt is: a kvóta csak eszköz, nem cél. Ezért a pártok kapacitásépítő erőfeszítései, a belső esélyegyenlőség növelése mellett fontos cél még a parlament családbaráttá tétele, gender-érzékenyítése.
Az Együtt-PM szintén úgy látja: az érdemi változás elindításához elkerülhetetlen a női kvóta bevezetése. A párt ezért be fog nyújtani egy olyan törvényjavaslatot, amely minimum 30 százalékos női jelölt arányt ír elő a 2018-as választásoktól kezdődően, mind a listákra, mind az egyéni körzetekre vonatkozólag. A DK szintén indokoltnak tartja 2018-tól az országgyűlési és az önkormányzati választáson a listán kötelező, arányosan eloszló 30 százalékos női kvótát.
Az MSZP azt írta: „a párt képzési rendszerének fejlesztése révén helyzetbe hozzuk az országos politikai pálya iránt elkötelezett nőket" és jelezték: csak náluk alapszabályi kötelezettség a vezető testületekben a 20 százalékos női kvóta.
A Liberálisok viszont – bár szerintük szükséges, hogy a pártok minél több női jelöltet állítsanak – nem tartják jó megoldásnak a női kvótát. „Biztosak vagyunk abban, hogy a nők többsége sem a neme alapján, hanem sokkal inkább tehetsége és rátermettsége révén szeretne előre jutni az életben. Azért, hogy a tehetség érvényesülését ne korlátozza a nemi és családi szerep, úgy véljük, a gyereknevelési és családtámogatási rendszerek dotálása a célravezető" – fogalmaztak.
A Fidesz szerint pedig – bár elismerik, valóban nem magas a női politikusok aránya a parlamentben – egyenesen „hiba lenne, ha csupán ebből a számból általánosítanánk, vagy vonnánk le következtetést, mert a női politikusok száma a települések nagyságával fordított arányban nő."
Mi lesz a gyed extra sorsa?
A gyed extra sorsát firtató kérdés kapcsán az derült ki, hogy a pártok többsége jó iránynak, de önmagában még kevésnek tartja az intézkedést. A Fidesz emlékeztetett: „a gyed extra bevezetése minden korábbi tilalmat feloldott a kisgyermekes anyák munkavállalásával kapcsolatban, sőt biztosítja a dolgozni kívánó anyáknak, hogy a gyermekeik egyéves kora után a fizetés mellett a gyed is járjon nekik. A diplomás gyed lehetőséget teremt, hogy a felsőoktatásban tanulók és a friss diplomások is igénybe vehessék az állami támogatásokat." Ezeket az intézkedéseket mindenképpen meg kell tartani, sőt tovább kell fejleszteni a 2014–18 közötti időszakban is – szögezte le a Fidesz.
 |
| Bölcsődei helyek nélkül üres ígéret a gyed extra. Móricz Simon / Népszabadság |
Az Együtt-PM viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy az előző kormányzati ciklusban, így a Bajnai-kormány idején is rugalmas volt a gyes melletti munkavállalás, ezt azonban a Fidesz kormány megszigorította, és „lehetővé tette a várandósok és a gyesen lévők kirúgását is". Rámutattak: jelenleg a gyeden vagy gyesen lévő nők több mint felének nincs olyan munkahelye, ahova vissza tudna térni, a legfeljebb nyolc általánost végzettek körében tízből egynek van hova visszamennie.
Az Együtt-PM szerint a gyed és a gyes rugalmasabbá tétele önmagában nem elegendő, hiszen a munkába való visszatérést továbbra is akadályozza a bölcsődei és óvodai férőhelyek hiánya. Az Együtt-PM ezért a jelentős férőhelybővítés és a területi lefedettség javítása mellett be szeretne vezetni egy új támogatási formát, az úgynevezett bölcsődeutalványt. A munkába visszatérő szülő, ha ezt választja, akkor a gyes összegével megegyező összegű támogatást kapna a kisgyermek nappali elhelyezéséhez, amelyet magánbölcsiben, családi napköziben, alapítványi vagy egyházi intézményben is fel lehetne használni. Emellett a gyes felét is megkapná a szülő készpénzben.
Az LMP úgy véli: a gyed extra megfelelő számú és megfizethető bölcsődei és családi napközis férőhely nélkül csak egy üres ígéret. A valódi megoldás a rugalmas gyes és gyed lenne, amely alapján rövidebb idő alatt fel lehet venni ugyanazt a támogatást. Ez felgyorsítaná a szülők munkába állását anyagi veszteség nélkül, ily módon valóban megadva a választás szabadságát.
Az LMP emellett szükségesnek látja a családi napközik számának azonnali és radikális növelését a normatíva emelésével. Közölték azt is: a rugalmas gyes és gyed megoldásokhoz rugalmas munkavégzési formákat kell illeszteni. Ennek kapcsán felhívták a figyelmet arra, hogy a részmunkaidő térségünkben kifejezetten csapda, amely az alacsony fizetések miatt sem a további gyerekszülést, sem a női szegénység csökkenését nem segíti – sőt, a női szegénységet prolongálja, ezért helyette a teljes fizetéssel járó munka rugalmasítása a cél. Kombinálni kell ezért a távmunka, a sűrített munkahét, és az egyéb rugalmas megoldásokat, hogy ne a munkavégzés helye, hanem a feladat elvégzése legyen a döntő.
Az MSZP szerint csak akkor fogunk kilábalni a demográfiai válságból, és csak akkor fog több gyermek születni, ha érezhetően emelkedik a nők stabil foglalkoztatása. „Ezt pedig akkor fogjuk elérni, ha van elegendő számú és minőségű bölcsőde, ha az anyák minél rövidebb időre esnek ki a munkaerőpiacról, ha a kisgyerekes szülőket nem éri hátrány a munkaerőpiacon, és ha az apák minél aktívabb szerepet vállalnak a gyereknevelésben" – fogalmaztak. Az MSZP leszögezte: a gyed extra jó irány, de mivel nem elégséges, ezért annak megtartása mellett helyreállítják az anyák munkahelyi védelmét, eltörölik a bölcsődei gondozási díjat, növelik a bölcsődei férőhelyek számát, rendezik a bölcsődei gondozók bérét, és ösztönözik az apák részvételét a gyermekgondozásban.
A Liberálisok szerint a gyed extra „annak beismerése a kormány részéről, hogy nincs más út, csak a nők döntési szabadságának és önrendelkezésének biztosítása és támogatása". Úgy fogalmaztak: legfőbb erénye, hogy segíti a nők visszatérését a munkahelyre, és nem bünteti azokat, akik a gyermek mellett dolgozni akarnak, ezért a gyed extra fenntartását tartják okos döntésnek.
A DK meglehetősen szűkszavúan válaszolt a kérdésre: szerintük a családi pótlékot kell emelni, mert az jelenti az egyenlő esélyt minden gyereknek.
Ki maradjon otthon a gyerekkel?
Hasonlóan rövid választ adott a DK arra a kérdésre is: milyen eszközökkel segítenék elő a férfiak aktívabb szerepét a háztartásban és a gyermekgondozásban? Azt írták: ismert férfiakkal indítanának kampányt arról, hogy az „igazi férfi besegít a háztartási munkába és a gyermekgondozásba".
A pártok többsége ugyanakkor azt is ösztönözné, hogy a férfiak is menjenek gyermekgondozási szabadságra. A Liberálisok ezt a nyugati államok mintájára jogszabályi változtatásokkal és pénzügyi ösztönzőkkel érnék el, az LMP pedig újra beterjesztené azt a javaslatát, miszerint a szülői szabadság egy részét kötelezően a másik szülőnek kell átadni. Az MSZP rugalmasabbá tenné a fizetett szülői szabadság igénybevételét, és olyan ösztönzőket vezetne be, amely elősegíti a szülői szabadság megosztását, a férfiak aktív bekapcsolódását a gyermeknevelésbe.
Az Együtt-PM szerint a nők munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésének alapvető feltétele a családon belüli szereposztás kiegyensúlyozottabbá tétele. „Ezt célozza az a javaslatunk, amely szerint a családtámogatási rendszeren keresztül ösztönözni szeretnénk, hogy az apák is legalább 3 hónapot vállaljanak a kisgyermek gondozásából a gyermek életének első három évében." Ennek bevezetését azonban széles körű szakértői és társadalmi vitának kell megelőznie – jegyezték meg –, hiszen a változásnak alapvetően a fejekben kell elkezdődnie, az apaszerep ilyen mértékű változását nem lehet a társadalom akaratával szemben kikényszeríteni.
