Hogy mi a kormány célja a jogszabály megváltoztatásával, azt Bányai Gábor fideszes képviselő mondta el tegnap este egy kiskunhalasi lakossági fórumon. A fórumot a Konok Kunok Egyesület (a Jobbikhoz közel álló szervezet) és az önkormányzat hívta össze, hogy tiltakozzanak a városban megnyílt 200 férőhelyes nyitott menekülttábor ellen. Ide részben olyan családos menekültek kerülnek, akik menedékjogot kértek, és ügyük elbírálása folyamatban van. Részben pedig olyanok, akiket korábban őrzött szálláson tartottak, de olyan sokáig nem született döntés az ügyükben, hogy a nemzetközi jog szerint nem lehet tovább őrizetben tartani őket.
A halasi tábort a BÁH nyitotta, mint Bányai hangsúlyozta, kormánydöntés nélkül. A helybeliek meg is kérdezték: dönthet-e egy állami hivatal a kormány akarata ellenére? A képviselő azzal vigasztalta a halasiakat, hogy egy-egy tranzitzónában naponta csak 15 menedékkérőnek a kérelmét tudják befogadni. Így a jelenleginél sokkal kevesebb menedékkérő léphet be az országba. Emiatt hosszabb távon mind az őrzött idegenrendészeti szállásokon, mind a nyitott táborban egyre kevesebb lesz a menekült. Bányai azt mondta, a halasi taxisok már nem az állomás előtt várakoznak, mióta megérkezett az első 40 menekült a táborba, hanem ott várakoznak fuvarra.
Mindenki értette: a nyitott táborba kerülők az első adandó alkalommal elszöknek Ausztriába.
A migránsok belépésének további korlátozásával függhet össze, hogy a jogszabályváltozással egy időben csaknem a határzár tavaly szeptember 15-i beüzemelésének szintjére emelték a katonai és a rendőri védelmet a határ mentén. Kamerákat és nagy teljesítményű lámpákat szereltek fel a kerítés közvetlen közelében. Ötven méter széles sávban kiirtották a bokrokat, a fákat. Az előkészületekből
reális lehetőségnek látszik egy a szeptember 16-i hasonló ostrom – most nem az erős kapukkal védett határállomásokon, hanem valahol, ahol összegyűlik az elkeseredett tömeg, és nekimegy a drótkerítésnek.
Kedden arról érkeztek hírek, hogy Belgrádban ötszáz migráns gyűlt össze, akik még az éjszaka folyamán Szabadka körzetébe érkezhetnek.
Most ugyanis jelentősen különbözik a helyzet a szeptemberitől.
Akkor volt lehetőség a kerülőútra Horvátországon át – most azonban arra sem könnyebb a Nyugat felé tartók útja.
A migránsok egy része tehát addig marad a kerítés előtt, ameddig el nem dől, hogy be tud-e jönni az országba. Békésen a napi tizenöt fős korlátozás miatt nagyon kevesen tudnak.
Kérdés, hogy hosszú távon hogyan reagálnak a szerb hatóságok a magyar határ előtt feltorlódó tömegre, illetve arra, hogy a forma szerint magyar területre, gyakorlatilag mégis Szerbiába toloncolják vissza a kerítésen már átjutott migránsokat.
 |
Járőröző katona Ásotthalomnál. Nagy a szigor
Kelemen Zoltán Gergely / MTI |
A kiskunhalasi fórum a kérdés belpolitikai dimenzióit is jelezte. Farkas Gergely jobbikos képviselő a szemére vetette Fülöp Róbert fideszes polgármesternek és Bányainak, hogy miért nem akadályozták meg a tábor létesítését. Bányai azt felelte: csak itt voltak megfelelő állami ingatlanok. A halasi fideszeseket az interneten tehetetlenséggel vádolják: bezzeg Kósa Lajos elintézte, hogy bezárják a debreceni tábort, Lázár János az algyői választói kedvéért lakatot rakatott a nagyfai táborra, Halason viszont újabb gyanús építkezések kezdődnek, amelyekből sokan egy konténerváros létrehozására gyanakszanak. Miért nem viszik őket Szegedre? – kérdezték a halasi fórum résztvevői, hiszen a felmérések szerint Botka László és a városa szereti a menekülteket.
A résztvevők versenyt óvták egymást, hogy pártpolitikai kérdést csináljanak az ügyből. Jekő Krisztián MSZP-s önkormányzati képviselő például hangsúlyozottan magánemberként javasolta: „tegyünk közösen a táborok ellen", mutassa meg a város, hogy van egy olyan ügy, „amiért össze tudunk fogni valamennyien".
