Az ELTE, amelynek álláspontja eddig nem került nyilvánosságra, szintén lesújtó véleménnyel van a Schmidt-féle koncepcióról. Az ELTE szakmai véleményét rektori felkérésre György Péter esztéta, egyetemi tanár készítette. A Gyermekek a holokausztban című fejezettel kapcsolatban például problémaként említette, hogy mind a történettudomány, mind a társadalomtörténeti összefüggésrendszer szempontjából értelmezhetetlen a gyermekekkel történtek kimetszése az európai zsidóság egésze tragédiájának történetéből.
Ennek vélhetően egyetlen célja van: heves érzelmi reakció kiváltása. A gond csak az, hogy az önmagában véve kétes értékű traumatikus múzeumpedagógia ráadásul megvalósíthatatlannak is tűnik. Hacsak nem az egészen brutális horror képeinek felidézésével kívánják megvalósítani, ami morális problémákat vet fel, és nyilvánvalóan kontraproduktív. Más országokban a végső megsemmisítés borzalmas képeit olyan tárlókban helyezik el, amelyek csak egy bizonyos testmagasság fölött válnak láthatóvá, azaz egy bizonyos életkor alatti nemzedékek számára okkal nem javasoltak – emlékeztetett György Péter.
Lehet, hogy évek múlva sem lesz Sorsok Háza
Akár évekig is eltarthat, amíg konszenzus születik a hamarosan elkészülő Sorsok Háza koncepciójáról – derült ki a Zsidó Közösségi Kerekasztal ülésén, amelyen Lázár János ismertette az eddig elkészült tervekről alkotott lesújtó szakértői véleményeket. Tovább a teljes cikkre: >>>
A Sorsok Háza elnevezést is kritizálta. Ennek a kiállításnak láthatóan nem áll szándékában felvetni a felelősség, a bűnösség, a hosszú traumatikus évtizedek problémáját, az államszocializmusban elfojtott szembenézést, megértést – állapította meg. A Sorsok Háza máskülönben 6,6 milliárd forintba kerül, ha ehhez hozzávesszük azt a Salgótarján úti részt is, amellyel időközben bővült a terület, akkor majdnem 7,3 milliárdnál járunk. Egyelőre nem tudni, hogy mikor – és kinek a vezetésével – nyílhat meg az intézmény.
Lázár János nemrégiben, a Zsidó Közösségi Kerekasztal legutóbbi ülése alkalmával megismételte, hogy a kormány mindenképpen konszenzust akar. Még akkor is, ha ennek kialakítása évekbe telik. Schmidt Mária erre stratégiát váltott. Eddig tiltakozott az ellen, hogy a zsidó szervezetek „vétójogot” kapjanak, de a kerekasztal ülése után már arról beszélt az állami tévében: nem elég a magyar zsidóság képviselőivel tárgyalni. Ha Lázár konszenzust szeretne, akkor megállapodásra kell jutni a többi egyházzal, a romák vagy például a melegek szervezeteivel, a pedagógusok és a diákok érdekképviseletével is.
Schmidt Mária azt is világossá tette, hogy a konszenzust nem neki, hanem Lázár Jánosnak kell kialakítania. Latorcai Csaba helyettes államtitkár kérdésünkre közölte: a Miniszterelnökség „eddig sem futamodott el a feladat elől, továbbra is a konszenzusban vagyunk érdekeltek”. Egyebekben nem kívánta kommentálni Schmidt Mária okfejtését.
