A választás első számú tanulsága, hogy Orbán Viktor – tíz év óta először – nem érte el azt a politikai célt, amit kitűzött – állítja Lakner Zoltán politológus.
Mint kiemelte, a népszavazás „nem nemzeti konzultáció", itt a sikerességnek nagyon világos, objektív kritériumrendszere van, és – bár a kormány a kampány során sorra szegte meg a választással kapcsolatos alkotmányos előírásokat – az érvényességi küszöböt nem sikerült elérni. – Nem okolhatnak senki mást miatta, mindenki látta, mi zajlik tájékoztatási kampány címén, innen nézve tehát egyértelmű a vereség: az érvénytelen népszavazás nem adhat olyan felhatalmazást, amilyenre a kormányfő vágyott. A hárommillió szavazat persze nagyon sok, egy országgyűlési választáson a Fidesz nyilvánvalóan nem kapna ennyit, de a deklarált cél nem a sok voks, hanem az érvényes és eredményes szavazás volt: egy olyan szavazótábor egybeterelése, mint a vizitdíjas népszavazás idején, ez pedig nem valósult meg – hangsúlyozta Lakner.
Szerinte az a tény, hogy most értelmezési verseny indul, az előzményeket tekintve az ellenzék sikere. – Hogy mekkora gondban van a Fidesz, azt talán épen Gulyás Gergely szavai jelzik, aki megteremtette a politikai érvényesség kategóriáját: egy jogásztól, a törvényalkotási bizottság elnökétől különösen kínosan hat, hogy egy nem létező fogalommal próbál érvelni – szögezte le a politológus. Lakner Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt két-három hét kormányoldali kampánya láthatóan kontraproduktív volt, csökkentette a szavazási kedvet.
Hogy a politikai racionalitás szintjén mi következik az eredményből, azt Lakner szerint három tömb esetében külön-külön érdemes vizsgálni.