A III. kerületi Királyok útja Vörös Hadsereg lett, akárcsak több száz vidéki település közterülete. Gombamód szaporodtak az Engels, Vorosilov, Marx, Élmunkás, Úttörő utcák. 1951-ben lett Moszkva tér a Széll Kálmánból. Az új átnevezési hullámot a rendszerváltozás keltette. Budapest 8200 közterületéből a közelmúltig csaknem 1300-at kereszteltek át. Többségükét az 1945-ben használatos névre – pl. Vámház körút – cserélték, de akadtak olyanok is – pl. Nyugati tér –, amelyek teljesen új nevet kaptak.
A kilencvenes évek első átkeresztelési rohamát javarészt a közvélemény is támogatta, de a második Orbán-kormány hatalomra kerülése után induló újabb attakot már a Fidesz legitimációs törekvéseként fogta fel. Különösen nagy vihart kavart a főpolgármesteri székben Demszky Gábort váltó Tarlós István 2010-es hivatalba lépése utáni átnevezési akciója, amellyel a névadást önkormányzati hatáskörbe utaló új önkormányzati törvényt is megelőzte. Első nekifutásra 26 nevet töröltek el. Ekkor lett II. János Pál pápa tér a Köztársaság térből és Széll Kálmán újra a Moszkva térből.
Számos közterületet színészekről, sportolókról neveztek el. A Lágymányosi híd nevét Rákóczi hídra módosíttatták és Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér lett Ferihegyből. Az átnevezés több tízmilliós költséget jelentett a fővárosi és a kerületi önkormányzatoknak, illetve cégeiknek. A lakcímkártyákat ingyen javították, de a többi iratváltozás a magánszemélyeknek is pénzbe kerül. Márpedig a járművek forgalmi engedélye mellett pl. a cégek iratait is módosíttatni kell.
György István akkori főpolgármester-helyettes azzal érvelt, hogy a közterületeket történelmi időszakokban átkeresztelik, márpedig a rendszerváltást éppen a Fidesz hatalomra kerülésével gondolták befejezni. Civil és vallási szervezetek, illetve az ellenzéki pártok több változtatás ellen is tiltakoztak. A Budapesti Zsidó Hitközség és a Mazsihisz például a vitatott életművel bíró Wass Albert miatt. A Lehet Más a Politika (LMP) úgy vélte: az a város, amelynek 20-30 évente átnevezik a köztereit, elveszíti identitását.
A szocialisták szerint az átnevezések pótcselekvések, amelyek az érdemi munka hiányát hivatottak elfedni. Budapest népe szimbolikus tettként értékelte az új városvezetés utcanévháborúját. A Nevezzük át Tarlós Istvánt! Facebook-oldalnak rövid idő alatt 20 ezer követője akadt, tábora azóta is nő. Nem sokkal később terjedt el a Ne turkálj a kukában, mert átnevezlek! internetes mém, amely a főpolgármester két legelhíresültebb cselekedetére utal: a hajléktalanok kiűzetésére az aluljárókból és a közterekről, illetve a sorozatos átnevezésekre.
A Policy Solutions akkori közvélemény-kutatása szerint a budapestiek többsége valamennyi átnevezést elutasította.
Még a Fidesz és a témával kampányoló Jobbik hívei körében is ez volt a legnépszerűtlenebb intézkedés.
A Moszkva tér visszakeresztelését pedig különösen rossz ötletnek tartották. Moszkva is meglehetős „értetlenséggel” fogadta a hírt. Tarlós Istvánt azonban ez sem tántorította el a szándékától, de ígéretet tett arra, hogy egy éven belül lesz újra Moszkva tér Budapesten. Nem lett.
Az átnevezések füstjét néhány hónap alatt elfújták más botrányok. De a tűz nem hunyt ki. A településeknek 2013. január elsejétől a törvényhozás is szabad kezet adott a közterületi névadásban. A Fővárosi Közgyűlés rendeletet alkotott. (Ezt az idén már módosították is: már 15 éven belül felülírható az utcanév, ha Budapest díszpolgáráról van szó, és a névadó halálától korábban előírt 25 évet se kell kivárni az átkeresztelőig.) Tarlós István viszont két éve új vihart kavart.
Levélben kezdeményezte, hogy a II. kerületben utcát nevezzenek el az antiszemita nézeteket valló Tormay Cécile írónőről. (Később kiderült, hogy az ötlet Kerényi Imre rendezőtől származott.) Hiába támadt nagy hangzavar, a Fővárosi Közgyűlésben a tucatnyi módosítás közt Tormay Cécilé is átment. Tarlós néhány nap múlva mégis visszakozott, és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalását meg sem várva visszavonta az elnevezést.
Az MTA 2013. áprilisban tette közzé nyilatkozatát, amelyben 107, önkényuralmi rendszerekhez köthető és ezért tiltott közterület-elnevezést jelölt meg. A listán nem szereplő elnevezésekről az önkormányzatok külön állásfoglalást kérhettek. Akadt olyan település, amely erős aggodalmában még a Bakonyra is írásbeli engedélyt kért. Másokat viszont az hökkentett meg, hogy a listára többek között Gorkij és Károlyi Mihály neve is felkerült. A „kelleténél élesebbé vált közterület-elnevezési vitákra” hivatkozva a főpolgármester ezt követően nem tűzte napirendre a Frankel Leó munkásmozgalmi vezető utcanévtörlésére, illetve Horn Gyula egykori miniszterelnökről való elnevezésre vonatkozó előterjesztést.
Az egyre abszurdabb névháború nem csak Budapesten tombolt.
Győrben külön névváltoztató bizottságot állítottak fel. De akadtak ellenállók is. A répcelaki Úttörő utca törlése ellen például az utca összes lakója tiltakozott. „Ahány kormány, annyi névváltoztatás” – kiabálták a közmeghallgatáson. A XVII. kerületiek is nehezen cserélték le az Úttörő nevet Enzsöl Ellákra, még akkor is, ha előbbi „az iskolás gyermekek kommunista ideológiai nevelésére” utal, utóbbi pedig egy nagy tiszteletben álló katolikus plébános neve.
Egyik helyen sem jártak sikerrel, mivel az úttörő szó szerepel az MTA feketelistáján. A Tolna megyei 350 lakosú Csibrákon egészen 2015-ig rejtegették a Vöröshadsereg utcát, ahol a falu lakóinak csaknem kétharmada él, és szinte minden vállalkozás, óvoda, sőt maga az önkormányzat itt található, mígnem egy szemfüles kormányhivatalnok észrevette, és eljárást indított ellenük. Piliscsabán is csak központi nyomásra váltak meg a Károlyi Mihály utca nevétől.
A névváltás „tisztító” misztériuma elől a közintézmények sem menekülhettek. Csupán néhány példa a széles repertoárból. A csepeli Rideg Sándor Művelődési Ház még egészen jól megúszta a semleges Királyerdei szóval. Tapolca vezetése viszont 2006-ban úgy döntött, hogy Batsányi János szülővárosában Wass Albertre kereszteli át a város legfontosabb kulturális intézményét, amely éppen a Batsányi téren áll. Ám ezen legfeljebb néhány értelmiségi borongott.
A Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumának idei névcseréje viszont sokakban vert visszhangot. Az iskola átnevezésére már a rendszerváltás idején voltak tétova kísérletek, de a valódi támadást Szávay István (az ELTE hallgatólistázási botrányáról elhíresült) jobbikos parlamenti képviselő indította, aki egyenesen felszólította erre Rétvári Bence oktatási államtitkárt. Az MTA állásfoglalása azonban nem volt egyértelmű, a felsőoktatási törvényből pedig nem derült ki, hogy ki jogosult ezt kezdeményezni.
A város aláírásgyűjtéssel, fáklyás felvonulással, beadványokkal fejezte ki elkötelezettségét a név mellett. A jogilag autonóm egyetem vezetése végül mégis meghajlott a megtorlásként esetleg forrásmegvonással, szakbezárással, netán klikkesítéssel fenyítő minisztérium kérése előtt, és „tudomásul vette” az intézmény nevének megváltoztatását SZTE Gyakorló Iskolájára. A diákok pedig örök leckét kaptak demokráciából, érdekérvényesítésből.
Megúszta viszont a miskolci Földes Ferenc Gimnázium, amelynek nevét már kétszer is átírták volna. A nagyarányú tiltakozás azonban 1998-ban és 2006-ban is meghátrálásra késztette a városvezetést. Így az átnevezést szorgalmazó Széchenyi István Gimnázium Emlékbizottságnak be kellett érnie azzal, hogy évente megkoszorúzzák az 1956-os (néhány hónapig tartó) névváltoztatást hirdető táblát. A bizonytalanságot azonban jól jelzi, hogy idén ismét felröppentek hírek ilyen szándékokról, de ezt mindenki rögtön tagadta.
A kőbányai Óhegy park átkeresztelési szándéka viszont korántsem bizonyult álhírnek. Sőt, az erre vonatkozó főpolgármesteri javaslatot futárposta vitte lélekszakadva a X. kerületi polgármesteri hivatalba, hogy a testület még azelőtt támogatásáról biztosíthassa Budapest vezetését, hogy Vlagyimir Putyin elnök megérkezik.
Mit szólna Tarlós, ha teljesen váratlanul Sarlósra keresztelnék át?
– kérdeztek vissza a javarészt kormánypárti képviselők. A rendszerváltozás előtt Magyar–szovjet barátság parkként jelölt közterület a barátság lazulásakor kapta új, a helyére utaló nevét, amelyet most újra lecseréltek volna az újjáéledő barátság szellemében. A kőbányai testület azonban ritka egyetértésben utasította vissza a megtisztelő ajánlatot. S hogy félreértés ne essék: „tiltakozunkra” cserélte le a „nem értünk egyet” fordulatot. Külön hangsúlyozták, hogy nem a világvárossal van a gond, hanem az eljárással.
Azzal, hogy a helyi közösség megkérdezése nélkül, a politikai szélkakas forgását követve felülről adjanak valamit utasításba. Így Putyin anélkül érkezett és távozott, hogy újra lenne Moszkva tér Budapesten. Tarlós ekkor az orosz főváros főpolgármesterének budapesti vizitjéig halasztotta el az átnevezést. Moszkva ura azonban egyelőre várat magára. A vihar bizonytalan időre el van napolva.
