Egyre többször hallani, hogy London „a második legnagyobb magyar város”, ám az Angliában dolgozó legalább kétszázezer honfi társunk közül mindössze 5373-an akarnak a külképviseleten voksolni, ami három százaléknál alacsonyabb részvételi arány. Négy esztendeje 2600-an kerültek be a külképviseleti névjegyzékbe, és csaknem 2100-an éltek ténylegesen a választójogukkal.
Németországban is százezernél többen dolgoznak vagy tanulnak, és ott Münchenben 3104-en, Berlinben 1347-en, vagyis összesen mintegy négy és fél ezren voksolnának. Ők tehát valamelyest aktívabbak, hiszen csaknem öt százalékuk jelentkezett. Négy esztendeje ezen a két külképviseleten még hétszázan sem voksoltak. A magyarok harmadik legkedveltebb célországa Ausztria, ahol ötvenezren dolgoznak, ám közülük csak 1146-an szerepelnek a bécsi külképviseleti névjegyzékben. Igaz, ők könnyebben utazhatnak haza, ha szavazni akarnak.
Ezeken kívül még négy külképviselet van, ahol meghaladhatja az ezret a szavazók száma. Brüsszelből 1838-an regisztráltak, aminek valószínűleg az a magyarázata, hogy az uniós intézmények magyar alkalmazottai az átlagosnál fontosabbnak tartják a választáson való részvételt. A sorban Bern következik 1373 fővel, ott az ottani statisztikai adatok szerint legfeljebb 12-13 ezren dolgozhatnak, így arányaiban viszonylag sokan akarnak szavazni. A hágai külképviseleti névjegyzékben 1108-an, a csíkszeredaiban pedig 1001-en szerepelnek. Ez utóbbi magyarázata az lehet, hogy az Erdélyben élő kettős állampolgárok egy része rendelkezhet magyarországi lakóhellyel is.
A világon még egy ország van, ahol ezernél több magyar voksolna: az Egyesült Államokban a három külképviseleten – Washingtonban, Los Angelesben és New Yorkban – összességében mintegy 1400 szavazót várnak április 5-én, mert ott az időeltolódás miatt egy nappal korábban nyitnak ki a szavazókörök. A választani kívánók száma Párizsban is megközelíti az ezret, Dublinban a kilencszázat, de a legtöbb helyen csak egy-kétszázan lesznek, míg például Nigéria fővárosában, Abujában mindössze ketten voksolhatnak. Érdekesség, hogy a külföldön szavazni kívánók közül hatezren a főváros II., V., VII., XI., XII. és XIII. kerületében laknak.
A számok persze félrevezetők lehetnek, mert a külképviseleti névjegyzékbe csak azokat vehették fel, akik úgy hagyták el az országot, hogy magyarországi lakóhelyüket nem adták fel. Ellenkező esetben – a határon túliakhoz hasonlóan – levélben voksolhatnának, de akkor csak az országos pártlistákra. Aki viszont megőrizte a lakcímét, saját körzete egyéni képviselőjelöltére is szavazhat. Technikai akadálya nyilván nem lett volna annak sem, hogy az ideiglenesen külföldön tartózkodó magyaroknak ugyancsak lehetővé tegyék a postai úton történő voksolást, de a jelenlegi kormánnyal valószínűleg kevésbé elégedett polgárok e körét a Fidesz tudatosan távol akarta tartani a választástól.
A kettős állampolgárok ellenben sokkal aktívabbnak bizonyultak: a szintén végleges adatok szerint 234 ezren regisztráltak. A kedvezményes honosítási eljárás keretében 2011 óta több mint félmilliónyian szereztek magyar állampolgárságot, és valószínű, hogy a legtöbben közülük kívánnak részt venni a választáson. Ezt támasztja alá, hogy Romániából százezren, Szerbiából harmincezren akarnak voksolni. Egyébként a választás eredményét érdemben aligha befolyásolhatják, mert ha mindegyikük a Fideszt támogatná, akkor is legfeljebb egy országos listás mandátum sorsát döntenék el.
Levélvoksok
Hétfőn megkezdte a beérkezett levélszavazatok leadóinak azonosítását a Nemzeti Választási Iroda (NVI). Eddig csaknem 30 ezer levélszavazatot adtak le: 18 ezret külképviseleteken és mintegy 12 ezret levélben juttattak vissza az NVI-hez. A beérkezett, illetve a külképviseletekről beszállított levélszavazatok feldolgozása során felbontják a külső, szállító borítékot, és az azonosító nyilatkozat tartalmát a levélben szavazók névjegyzéke alapján ellenőrzik. Ha az azonosító nyilatkozaton feltüntetett adatok a levélben szavazók névjegyzékében, illetve nyilvántartásokban szereplő adatokkal megegyeznek, a szavazatot tartalmazó borítékot – felbontás nélkül – félreteszik. Azt ugyanis csak a szavazás lezárulta után lehet felnyitni. A szavazás napján este hét órakor bontják fel a szavazatokat tartalmazó borítékokat, ezt a munkát a tervek szerint 80 munkatárs végzi majd három-négy tagú csoportokban. Valószínűleg sok lesz az érvénytelen levélszavazat – jelentette be Pálffy Ilona –, az NVI-hez eddig érkezett visszajelzések szerint a választók nem elég gondosan töltik ki azonosító nyilatkozatukat, és nem ügyelnek arra, hogy a szavazatot tartalmazó borítékba ne tegyék bele az azonosító nyilatkozatukat. A már visszaérkezett és ellenőrzött levélszavazatoknak általában tíz százaléka hibás, de van olyan munkaasztal, ahol harminc százalékuknál volt valamilyen érvénytelenséget okozó probléma. (MTI)
