A számok azonban önmagukban keveset jelentenek – figyelmeztet az elnök. A választási iroda adatai szerint 2002 és 2006 között a száz népszavazási kezdeményezés közül tíznek adtak zöld utat, és abban az időszakban ténylegesen mindössze két referendumot tartottak. Az uniós csatlakozásról – a kormány kezdeményezésére – 2003 áprilisában lehetett szavazni, míg 2004 decemberében a kórházak állami tulajdonban maradásáról, illetve a határon túli magyarok kedvezményes honosításáról voksolhattunk. Ez utóbbi két kérdésben azonban nem volt eredményes a referendum, mert az akkori kedvezőbb feltételeket sem sikerült teljesíteni, vagyis: a kérdésekre a szavazásra jogosultak kevesebb mint negyede válaszolt azonosan.
A 2006-tól 2010-ig terjedő időben ezer körüli referendummal próbálkoztak, s bár ezek közül ötvenet biztosan meghaladó számban lehetett volna a jogerős döntés alapján népszavazás, ténylegesen csak három kérdésben írtak ki – emlékeztetett Pálffy Ilona. A kórházi napidíjról, a vizitdíjról és a tandíjról 2008 márciusában voksoltunk, s az a referendum a jelenlegi szabályok szerint is érvényes lett volna, mert a részvételi arány pár tizedszázalékkal meghaladta az ötven százalékot. Azóta viszont hiába ment át egy-egy kezdeményezés az összes szűrőn – 2006 májusától 2013 őszéig több mint nyolcvan hitelesített aláírásgyűjtő ívet adtak ki, tehát ennyi esetben biztosan lehetett volna népszavazást tartani –, pár kivételtől eltekintve nem történt semmi.
Ez az egész jogintézmény komolyságát veszélyeztetheti, és a buta próbálkozások az elnök szerint csak a népszavazás lejáratására alkalmasak. Emlékeztetett rá,
néhányan a 2008 után szinte sportot űztek abból, hogy minél több kérdéssel álljanak elő, miközben igazából eszük ágában sem volt ennél továbblépni.
Az egyetlen kivétel jószerivel Seres Mária, aki 2009-ben a képviselői költségtérítések elszámoltathatósága érdekében csaknem hatszázezer aláírást gyűjtött össze, de a parlament időközben módosította az erre vonatkozó jogszabályt, így a népszavazást nem lehetett megtartani.
Pálffy Ilona hangsúlyozta: ő maga kifejezetten népszavazáspárti, és meggyőződése szerint nem a jogszabályi környezet akadályozza egy esetleges referendum kiírását. Az NVI különben minden segítséget megad azoknak – tette hozzá – akik a közvetlen hatalomgyakorlás e kivételes eszközével kívánnak élni. Az iroda honlapján az aláírásgyűjtő ív benyújtásával kapcsolatos összes információ elérhető, így nem érti, miért érkeznek sorozatosan formai hibás, esetenként nem a jelenleg előírt nyomtatványok felhasználásával készített beadványok, amelyeket elnöki hatáskörében vissza kell utasítania.
Arra a felvetésre, hogy a választási bizottság gyakorlata viszont kétségkívül szigorodni látszik, Pálffy Ilona leszögezte: a testület – a hatályos törvényekre és a korábbi alkotmánybírósági döntésekre figyelemmel – kizárólag jogi megfontolások alapján dönt. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a kezdeményezéseket a korábbinál talán körültekintőbben vizsgálják, és igen nagy figyelmet szentelnek az Alkotmánybíróság által is megkövetelt egyértelműség követelményének. Az elnök szerint sok indítványt azért utasítanak el, mert a kérdésből
nem derül ki, hogy a parlamentnek eredményes referendum esetén pontosan milyen tartalmú törvényt kellene alkotnia.
Az új népszavazási törvény szabályozza az egymással versengő kérdések esetén követendő eljárást, és a próbálkozások egy része azért bukik el, mert valaki ugyanolyan tárgyban szeretne referendumot – mondta Pálffy Ilona, utalva az üzletek vasárnapi zárva tartása kapcsán érkezett beadványok sorára. Kérdésünkre nem vitatta, hogy egyes esetekben a joggal való visszaélés is felvetődhet – például valaki beelőz, és ezzel megakadályozhatja, de legalábbis késleltetheti mások komolyan gondolt, s nagyobb sikerrel kecsegtető kezdeményezését.
Az NVB bizonyos esetekben ugyanakkor megengedőbb
– állítja a választási iroda elnöke. Korábban a bizottság a költségvetést érintő kérdéseket sorozatosan elutasította, most viszont egyértelművé tették: csak a már elfogadott és hatályos büdzsé módosítása érdekében nem lehet referendumot tartani. Ha viszont a kezdeményezés csak a későbbi időszak költségvetését érinti, valószínűleg nincs akadálya a népszavazásnak.
Az NVI-ben gondolkodnak azon, miként lehet a jelenlegi népszavazási törvényt jobbá tenni – közölte Pálffy Ilona. Szerinte esetleg finomítani lehet az egymással versengő kérdésekre vonatkozó szabályozást, bár a joggal való visszaélést nemigen lehet kizárni. Az elnök inkább csak magánvéleményeként fejtette ki, hogy az ötven százaléknál nagyobb részvételhez kötött érvényességi küszöb is gondot jelent, hiszen alig van olyan téma – még az ország uniós vagy NATO-csatlakozása sem volt ilyen –, amellyel négymilliónál több embert mozgósítani lehetne. De szerinte azt is érdemes lehet megfontolni, hogy a választójoggal rendelkező határon túli magyarokkal célszerű-e számolni egy referendum érvényességének megállapításakor.
