A 2010-es kampányban megnevezett 13 különösen piszkos ügy egy részében nyomozás sem indult, ha mégis, vádindítvány már nem született. Néhány esetben folyik az eljárás, de lehet, hogy azokban sem olyan ítélet születik majd, mint amilyenre Budai számít.
Csendben elhalt többek között a választási szoftvereket szállító Idom 2000 Zrt. ügye, amelynek egyik alvállalkozója marokkói tulajdonba került. Az ellenzék a 2010-es választás előtt aggódott emiatt – a Jobbik feljelentést is tett –, hiszen ha érzékeny programokat ellenőrizhetetlen külföldi személyek is megismerhetnek, az nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Az Idomot – amely állítólag éveken át jutott belső információkhoz és százmilliós megrendelésekhez – utóbb államosították, és nagyjából ennyi történt.
Véletlenül pattant ki a 2010-es kampány finisében a Daimler-botrány: az USA igazságügyi minisztériuma egy amerikai bíróságon perelte a Mercedeseket is gyártó német Daimler céget, mert a gyanú szerint 22 országban kenőpénzt fizetett, hogy tőle buszokat vegyenek. Állítólag a Volánbusz is érintett volt. A cég hat nap alatt vásárolt hárommillió euróért használt buszokat, de az esetnek nem lett következménye.
Piszkosnak minősíttetett a Budapest Airport eladása, illetve a Malév értékesítése, majd visszavétele is. A repülőteret jó áron vették meg, de a befolyt pénzt nem az államadósság csökkentésére fordították – ami a privatizációs bevételek esetén kötelező –, hanem a 464 milliárd nagyobb részét a költségvetés lyukainak befoltozására. A Malévvel még rosszabbul járt az állam, mert 2007-ben kétszázmillióért adta el oroszoknak, majd 2010-ben egy 25 milliárdos tőkeemeléssel szerezte vissza. A légitársaság végül csődbe ment. Utóbb ez az egész feledésbe merült.
A 2005-ös költségvetés adatainak vélelmezett meghamisítása is a Fidesz által fontosnak tartott ügyek közé került. Emiatt Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt, illetve a pénzügyminiszterét az államadósság-növekedés okait vizsgáló parlamenti albizottság elé citálták, de ők nem jelentek meg az ülésen. Magánszemélyek is bírósághoz fordultak, de a kereseteket elutasították. Ezzel a dolognak vége lett.
Nagyjából ez a helyzet a kormányzati negyed létrehozására vonatkozó, 2007-ben bejelentett elképzelésekkel kapcsolatban is. A tervekre elköltöttek mintegy tízmilliárdot, ám teljesen hiába, mert az amúgy jónak tűnő ötletből nem lett semmi. Az ügyészség nyomozást indított, felelőst nem talált. A Fidesz tiltakozott az állami vezetők offshore cégei miatt is – hírbe hozták az egykori jegybankelnököt, Bajnai Gordon volt miniszterelnököt és pénzügyminiszterét is –, de ez a kezdeményezés is elhalt.
Bíróság elé kerültek viszont a bábolnai földügyletek. Budai 2009 decemberében még a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetségek Szövetségének elnökeként tett feljelentést, mert 2008-ban eladtak két Bábolnához tartozó telket 227 millióért, amit a terület átminősítése után nyolcmilliárdért árultak. Tátrai Miklóst, az MNV Zrt. vezetőjét a bíróság felmentette.
|
Elszámoltatás még ellenzéki eszközökkel: Lázár János 2010 tavaszán faggatja Szekeres Imrét a parlament honvédelmi bizottságának elnökeként
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A Fidesz feljelentésére indult eljárás 2010-ben hűtlen kezelés gyanújával a postaszékház eladása miatt. A tavaly született vádirat szerint a Magyar Posta Zrt. igazgatóságának és felügyelőbizottságának, valamint az ÁPV Zrt. igazgatóságának tagjai azzal, hogy egy új székház bérlése mellett döntöttek, több milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak. A jogerős ítéletre még évekig várhatunk.
Már a bíróság előtt van a sukorói kaszinóberuházás ügye. Az állam 2008-ban egy albertirsai és egy pilisi gyümölcsösért átengedett a Velencei-tó partján egy értékesebb ingatlant külföldi vállalkozóknak, hogy ott kaszinót építsenek. Ezzel a döntéshozók – köztük Gyurcsány Ferenc – állítólag jelentős kárt okoztak. A telekcserét utóbb semmisnek nyilvánították, Tátrai mégis a vádlottak padján ül, de Gyurcsányt végül nem sikerült belerángatni.
A legnagyobb vihart talán a BKV-botrányok kavarták. Előbb a százmilliós végkielégítések váltottak ki felháborodást, majd 2010 márciusában a közlekedési cég volt megbízott vezérigazgatója arról beszélt, hogy több tízmilliós kenőpénzt juttatott el Hagyó Miklós egykori szocialista főpolgármester-helyetteshez. Utóbb az érintettek többsége – arra hivatkozva, hogy ügyészi nyomásra vádoltak másokat bűncselekmény elkövetésével – visszavonta a vallomását. A per jelenleg is folyik.
