Nem hatották meg a kormányt a brüsszeli kifogások

A menekülteknek egy kijelölt befogadóállomáson kell jelentkezniük Reviczky Zsolt / Népszabadság

A múlt év decemberében Magyarország ellen hivatalosan is kötelezettségszegési eljárás indult. A bizottság aggodalmának adott hangot arra vonatkozóan, hogy a hazai szabályozás szerint a menedékkérelem elutasításáról szóló döntés elleni fellebbezés esetén nem lehet újabb tényekre és jogi szempontokra hivatkozni. Ráadásul a jogorvoslati kérelem benyújtása nem halasztó hatályú az ügyben hozott határozatok végrehajtására, tehát a kérelmezőt a fellebbezés elbírálása előtt az ország területének elhagyására kényszerítik.

Brüsszel álláspontja szerint aggályos az is, hogy a menedékjog iránti kérelmeket elutasító határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó magyar törvény értelmében nem kötelező a kérelmezők meghallgatása. Ugyancsak kifogásolják, hogy az illegális határátlépés miatt indított gyorsított büntetőeljárásokra vonatkozó jogszabály nem tartja tiszteletben a fordításhoz és tolmácsoláshoz való jogról szóló irányelv rendelkezéseit. Így még az ítéletet sem kötelező az érintett anyanyelvén írásba foglalva átadni.

Ezekből a jogszabályokból Völner szerint azért nem engedhetnek, mert „alapvető szerepük van abban, hogy meg tudtuk védeni” az országot az illegális migránsoktól. A feltett kérdésekre mindazonáltal részletesen válaszoltak, és jogilag védhetőnek tartják a kormány álláspontját – közölte a politikus. A kötelezettségszegési eljárást egyébként – párttársaihoz hasonlóan – egyfajta bosszúnak minősítette, mert Magyarország megtámadta a kötelező kvótáról szóló jogszabályt az Európai Bíróság előtt. Ez azonban nem befolyásolja a kormányt – hangsúlyozta.

Arról viszont keveset árult el, hogy miként látja védhetőnek a kifogásolt magyar szabályozást. Amely Pardavi Márta szerint védhetetlen, és aki mást állít, szerinte egyszerűen nem vesz tudomást a valóságról. Így az Európai Bizottság, valamint az ENSZ Menekültügy Főbiztossága kifogásairól, meg arról, hogy egyre több uniós tagállam bírósága tiltja meg menekültek Magyarországra történő visszaküldését, mert itt nem számíthatnak ügyük tisztességes elbírálására – magyarázta.

Egy kötelezettségszegési eljárásban kizárólag konkrét szakmai érvekkel lehet előállni, mert politikai nyilatkozatokkal sem az Európai Bizottságot, sem ez Európai Unió Bíróságát nem lehet befolyásolni – állítja a jogvédő. Ebben az esetben ugyanis szerinte ténykérdés, hogy a hazai menekültügyi szabályok tételesen szembemennek a közösségi joggal, és csaknem kizárják, hogy Magyarországon bárki nemzetközi védelemben részesüljön.