galéria megtekintése

Nem hatották meg a kormányt a brüsszeli kifogások

4 komment


Lencsés Károly

Válaszolt a kormány a hazai menedékjogi szabályozás miatt indított kötelezettségszegési eljárásban feltett brüsszeli kérdésekre. Az igazságügyi tárca szerint védhetőek a kifogásolt rendelkezések, de a jogvédő szerint a helyzet védhetetlen.

Völner Pál igazságügy-minisztériumi parlamenti államtitkár azt közölte keddi sajtótájékoztatóján, hogy a kormány a múlt pénteken válaszolt az Európai Bizottság kérdéseire a menekültügyi szabályozás miatt indult kötelezettségszegési eljárásban. Így a kabinet határidőre eleget tett a kötelezettségeinek, de Völner szerint a bevándorlási politikáján a brüsszeli kifogások dacára sem változtatnak. Hangsúlyozta: a hazai szabályok maradéktalanul megfelelnek a nemzetközi és uniós rendelkezéseknek, az alkotmányos és emberi jogi követelményeknek.

Nem így látja Brüsszel. Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke emlékeztetett rá, hogy a bizottság már tavaly október elején – tehát az új jogszabályok szeptember 15-i hatályba lépését követően igen gyorsan – adminisztratív levelet intézett a magyar kormányhoz, amelyben kifogásait fogalmazta meg. A dokumentumot annak idején Jávor Benedek, az Együtt EP-képviselője hozta nyilvánosságra.

Az Európai Bizottság többek között aggályosnak tartotta, hogy a magyar–szerb határon benyújtott menedékkérelmeket szinte automatikusan elutasítják, s a határon lefolytatott menedékjogi eljárások esetében hiányoznak a garanciális elemek, beleértve a hatékony jogorvoslat lehetőségét. De észrevételezték azt is, hogy a határ tiltott átlépése miatt büntetőjogi szankciókat is kilátásba helyeztek.

 
A menekülteknek egy kijelölt befogadóállomáson kell jelentkezniük
Reviczky Zsolt / Népszabadság

A múlt év decemberében Magyarország ellen hivatalosan is kötelezettségszegési eljárás indult. A bizottság aggodalmának adott hangot arra vonatkozóan, hogy a hazai szabályozás szerint a menedékkérelem elutasításáról szóló döntés elleni fellebbezés esetén nem lehet újabb tényekre és jogi szempontokra hivatkozni. Ráadásul a jogorvoslati kérelem benyújtása nem halasztó hatályú az ügyben hozott határozatok végrehajtására, tehát a kérelmezőt a fellebbezés elbírálása előtt az ország területének elhagyására kényszerítik.

Brüsszel álláspontja szerint aggályos az is, hogy a menedékjog iránti kérelmeket elutasító határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó magyar törvény értelmében nem kötelező a kérelmezők meghallgatása. Ugyancsak kifogásolják, hogy az illegális határátlépés miatt indított gyorsított büntetőeljárásokra vonatkozó jogszabály nem tartja tiszteletben a fordításhoz és tolmácsoláshoz való jogról szóló irányelv rendelkezéseit. Így még az ítéletet sem kötelező az érintett anyanyelvén írásba foglalva átadni.

Ezekből a jogszabályokból Völner szerint azért nem engedhetnek, mert „alapvető szerepük van abban, hogy meg tudtuk védeni” az országot az illegális migránsoktól. A feltett kérdésekre mindazonáltal részletesen válaszoltak, és jogilag védhetőnek tartják a kormány álláspontját – közölte a politikus. A kötelezettségszegési eljárást egyébként – párttársaihoz hasonlóan – egyfajta bosszúnak minősítette, mert Magyarország megtámadta a kötelező kvótáról szóló jogszabályt az Európai Bíróság előtt. Ez azonban nem befolyásolja a kormányt – hangsúlyozta.

Arról viszont keveset árult el, hogy miként látja védhetőnek a kifogásolt magyar szabályozást. Amely Pardavi Márta szerint védhetetlen, és aki mást állít, szerinte egyszerűen nem vesz tudomást a valóságról. Így az Európai Bizottság, valamint az ENSZ Menekültügy Főbiztossága kifogásairól, meg arról, hogy egyre több uniós tagállam bírósága tiltja meg menekültek Magyarországra történő visszaküldését, mert itt nem számíthatnak ügyük tisztességes elbírálására – magyarázta.

Egy kötelezettségszegési eljárásban kizárólag konkrét szakmai érvekkel lehet előállni, mert politikai nyilatkozatokkal sem az Európai Bizottságot, sem ez Európai Unió Bíróságát nem lehet befolyásolni – állítja a jogvédő. Ebben az esetben ugyanis szerinte ténykérdés, hogy a hazai menekültügyi szabályok tételesen szembemennek a közösségi joggal, és csaknem kizárják, hogy Magyarországon bárki nemzetközi védelemben részesüljön.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető