Nem érdekli a kormányt, hogy az új földbirtokosok földjeit fölveri a parlagfű
– Elfogadhatatlan, hogy miközben szakmai becslések hét-nyolcszázezer hektárra teszik a parlagfüves, főleg mezőgazdasági területek nagyságát, addig a hatóságok a legutóbbi időkig mindössze néhány ezer hektárnyit (tavaly nem egészen 3500 hektárt) voltak képesek ezekből azonosítani – közölte Szabó Marcel, a jövő nemzedékek biztoshelyettese.
Szerinte helytelen az a gyakorlat is, hogy miközben a kiskertek tulajdonosait megbünteti az önkormányzat a kaszálás hiányáért, az uniós földtámogatások zömét zsebre vágó nagybirtokosokat alig ellenőrzik, „akár több ezer hektáros tarlók vagy napraforgótáblák tulajdonosai is a hanyagságukkal büntetlenül betegíthetik meg polgárok millióit". Szabó úgy véli: a kialakult helyzet az egészséges környezethez való alkotmányos alapjog érvényesülését gátolja: a légúti allergia mára népbetegséggé vált, kétmillió embert (minden ötödik magyar állampolgárt) érint.
|
A parlagfű lekaszálását törvény írja elő, az ezt elmulasztók lényegében büntetlenül betegíthetik meg polgárok millióit
Mediaworks |
A biztoshelyettes szerint a gazdálkodóknak meg kell érteniük, hogy az allergén gyomok elleni védekezés elhanyagolása a hatásait tekintve ugyanolyan súlyos környezetszennyezés, mint ha egy gyár füstöt és mérgeket ereget a levegőbe. Szabó Marcel hangsúlyozza: az uniós területalapú támogatások folyósításának elengedhetetlen feltétele a mezőgazdasági területek gyommentesen, megfelelő kultúrállapotban való tartása. A biztoshelyettes felszólítja a mezőgazdasági szakhatóságokat, hogy ezt az alapkövetelményt - tekintettel az allergén gyom által évről évre okozott egészségügyi vészhelyzetre - a parlagfűvel fertőzött területek esetében az eddiginél jóval határozottabban juttassák érvényre.
 |
Szabó Marcel szerint az uniós támogatásokat zsebre vágó nagybirtokosokat alig ellenőrzik
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A probléma valós, és egyre komolyabb: a közelmúltban Nékám Kristóf allergológus a közmédiának nyilatkozva megerősítette, hogy az utóbbi években nagyjából 50 százalékkal, vagyis jelentősen megnőtt a levegő parlagfűpollen-koncentrációja, ami így már a kevésbé érzékenyekből is tüneteket válthat ki, súlyosabb esetekben pedig könnyen asztmába torkollhat. A tünetek kezelésére immár évi 120 milliárd forintot költenek a betegek és az egészségügyi szervek (40 milliárdot az allergiagyógyszerekre, 80 milliárdot pedig a kezelésekre), és ebben még nincsenek benne a kiesett munkaórák miatti költségek. A jelzett összeg töredékéből már nagyon hatékony megelőző rendszert lehetne működtetni, ha az államot valóban érdekelné a lakosság ötödét sújtó gond.
A Párbeszéd Magyarországért már a földprogram kezdetén felhívta rá a figyelmet, hogy a nyilvánvalóan spekulációs célból megszerzett állami földeken burjánzik a parlagfű, külön is megemlítették az elgyomosodott Mészáros- és Tiborcz-birtokokat. Azt pedig a VS.hu mutatta be, hogy a kishantosiaktól elvett földeken is leginkább parlagfű terem. Szabó Rebeka, a párt szakpolitikusa és zuglói alpolgármestere lapunk kérdésére úgy fogalmazott: az agrárterületeken folytatott védekezés elmulasztása régi hiányosság, mostanra inkább csak a szereplők változtak. A jelenség elsősorban a szántóterületeket érinti, az pedig nyilvánvaló, hogy a jó politikai kapcsolatokkal rendelkező új földtulajdonosokat nem vonják kérdőre a hatóságok a parlagfű miatt. A politikus úgy véli, a jelen helyzetben magát a tájhasználatot is újra kell gondolni, mivel a természetes növénytakaró véd meg a legjobban a parlagfűtől. Szabó Rebeka felhívta a figyelmet a településeken belüli védekezés fontosságára is: a zuglói önkormányzat például a saját területeit kaszálja, a magánterületek tulajdonosait pedig kéri, hogy ők is vágják le a füvet – ellenkező esetben az önkormányzat bírságol.
