„Nem vagyok csalódott, nekünk nem kell magyarázkodni” – mondta Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke urnazárás után a Népszabadságnak adott villáminterjúban.
– Mitől elsöprő győzelem egy érvénytelen népszavazás?
– Ha az a kérdés, hogy jobban örültem volna, ha érvényes lesz, akkor természetesen jobban örültem volna.
– Csalódott?
– Nem, egyáltalán nem vagyok csalódott.
– Miért nem?
– Azért nem, mert úgy gondolom, hogy ez egy egészen rendkívüli politikai siker, hogy amögött az álláspont mögött, amelyet a kormány támogatott, több mint 3,2 millió ember felsorakozott. Ez több mint amennyien az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat támogatták, ami szintén egy bölcs és helyes döntés volt a választópolgároktól.
– Akkor, 2003-ban 45,62 százalékos volt a részvétel 3,6 millióan mentek el. És igennel szavaztak 3 milliónyian.
– Még egyszer mondom, az a szám, amennyien most a kormányzati álláspontot támogatták, az magasabb, mint amennyien annak idején az Európai Unióhoz történő csatlakozást támogatták. Magyarul: többen támogatták ma a kötelező kvóták elutasítását. Akkor is jó döntést hoztak a választópolgárok és most is jó döntést hoztak a választópolgárok, és még azt is hozzátehetjük: ez a várhatóan több mint 3,2 millió ember, ez jóval több, mint háromszorosa bármely ellenzéki párt ma felmért legkedvezőbb mérés szerinti szavazótáborának.
– És hányszorosa a Fidesz plusz a Jobbik szavazótáborának? Ha 2010-es vagy '14-es parlamenti választásokat nézzük, ez a szám nem több a jobboldali pártok táboránál.
– Hát meglátjuk a végét. Ahhoz közel lesz. Lehet, hogy valamivel több, de nagyságrendileg ennyi lesz.
– Ez azt jelenti, hogy csak a Fidesz-KDNP-Jobbik tábort tudták megszólítani, a nemzet egészét nem, holott a miniszterelnök ezt akarta.
– Nem ezt jelenti.
– De. Orbán Viktor is azt mondta előtte, nem minden hogy erős, azaz érvényes lesz, vagy „satnya”, azaz érvénytelen.
– Miután a részvétel lényegesen alacsonyabb volt, mint az országgyűlési választásokon - akkor 67 százalékos volt -, azt tudjuk mondani, és ezt a közvélemény-kutatások is jelezték, hogy mind a szocialista párt táborában, mind a baloldali szavazók táborában is az 50 százalékhoz közeli azoknak az aránya, aki a mi álláspontunkat ebben a kérdésben támogatják. Vélhetően minden párt szavazói közül kaptunk szavazatokat. Nyilván azt nem vitatom, hogy a fideszesek és a jobbikosok aktívabbak voltak.
– De azt honnan tudjuk, hogy baloldaliak is nemmel szavaztak ? A Fidesz–Jobbik tábor nem tesz ki 3,2 milliót ?
– Meg kell várni a hivatalos eredményt, és meg kell nézni, hogy mennyien szavaztak legutóbb. Nagyjából közel lesz a szám, de miután lényegesen alacsonyabb volt a részvétel, és minden közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy mindenki nem ment el a Fidesz táborából, mindenki nem ment el a Jobbik táborából, de összességében tízezrek elmentek a baloldal táborából. Így indokolt köszönetet mondani azoknak a baloldali választópolgároknak is, akik véletlenül soha nem fognak ugyan ránk szavazni, de ebben a kérdésben támogatták azt, hogy a kormány kapjon egy erős felhatalmazást ahhoz, hogy meg tudja akadályozni a kötelező kényszerbetelepítést.
– Mit rontottak el július óta? Hiszen akkor a közvélemény-kutatók, a kormányközeli Századvég és a Nézőpont Intézet is érvényes voksolást prognosztizált.
– A közvélemény-kutatások mindig magasabb részvételt mutatnak, mint amennyi aztán a valóságban lesz.
– Túlhiszterizálták az országot? Kontraproduktív lett?
– Ahány felmérés, annyiféle eredmény. Én úgy gondolom, hogy azután, hogy a kormány álláspontját annyian támogatták, mint vagy semmilyen álláspontot a rendszerváltás óta, vagy csak nagyon kevés álláspont ért el ehhez hasonló támogatást, nekünk nem kell magyarázkodni.
 |
| Gulyás Gergely és Semjén Zssolt miniszterelnök-helyettes az urnazárás utáni sajtótájékoztatón Máthé Zoltán / MTI |
– Brüsszelben szabad szemmel látható egy érvénytelen magyar népszavazás?
– Mi abban bízunk, hogy Európa demokráciákból áll. És ha Európa demokráciákból áll, akkor egy ilyen méretű támogatottsága egy álláspontnak, ami körülbelül a teljes társadalomnak a 40 százalékához közelít - tehát a nem szavazatok aránya - az nem hagyható figyelmen kívül. Mi hiszünk a demokráciában.
– Konkrétan mi következik ebből?
– Konkrétan az, hogy az Európai Bizottság eláll attól a borzalmas javaslatától, amely felső korlát nélkülivé tenné a betelepítési kvótát. És az egészet szerintem innen érdemes szemlélni.
– Miért állna el?
– Azért, mert Magyarországon 3,2 millióan erre szavaztak.
– Nem ez volt a kérdés, hogy szeretnénk-e „nyitott kvótát", ez nem volt a szavazólapon.
– A kérdés kezdettől fogva az volt, hogy milyen politikai felhatalmazást tud kapni kormány, hogy ebben a kérdésben szembeforduljon vagy megakadályozza az előterjesztett brüsszeli döntést.
– Nem erröl szólt a kérdés.
– A kérdés arról szólt, hogy meghatározhatjuk-e mi magunk, hogy kikkel akarunk egyetérteni és kivel nem, és a magyar Országgyűlés hozzájárulása nélkül erről az Európai Unió ne dönthessen. Ez a gyakorlatban a józan ész szabályai szerint azt jelenti, hogy a magyar Országgyűlés hozzájárulása nélkül azt akartuk elérni, senkit ne telepíthessenek be. Abban a pillanatban, hogy ezt az Európai Bizottság elfogadja, úgy a mi álláspontunk érvényesül.
– Holnap kezdeményez alkotmánymódosítást Orbán Viktor ?
– Fogunk jogalkotásra javaslatot tenni.
– A kérdést iktatják az Alkotmányba, állító jelleggel?
– A szövegszerű változatot és a pontos időpontját a benyújtásnak nem tudom megmondani.
– Az uniós alapszerződést módosítását kezdeményezik?
– Egyelőre én nem látok okot az uniós alapszerződés módosítására. A mi álláspontunk szerint az uniós alapszerződés megszegi és megsérti az a javaslat, amit a bizottság tett a felső határ nélküli kvóták ügyében és a 160 ezer ember elosztására.
– De arra nem vonatkozik a népszavazás. Nincs visszamenőleges hatálya.
–Majd meglátjuk, hogy azután, ha az Országgyűlés a jogalkotási lehetőségével él, milyen hatása lesz az eddigi kvótadöntésekre
