Nagyon kell még börtön Magyarországnak
Félmilliárd forintból közel 700 férőhellyel bővítették a szombathelyi börtönt, ám a hazai fegyintézetekben jelenleg tapasztalható zsúfoltság megszüntetéséhez országos szinten még további több ezer férőhely kialakítására lenne szükség.
Csaknem hétszáz férőhellyel bővítették a Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet befogadóképességét. Az új körleteket Pintér Sándor belügyminiszter, Csóti András, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka és Hende Csaba honvédelmi miniszter, a térség fideszes országgyűlési képviselője adta át hétfőn. A létesítmény eddig használaton kívüli, korábban honvédségi laktanyaként szolgáló épületében alakítottak ki új zárkákat, amelyekben 396 elítélt elhelyezésére nyílik lehetőség, a meglévő, korábban PPP-beruházás keretében létrehozott épületekben pedig 280-nal bővítették a befogadóképességet.
Ez utóbbit információnk szerint az tette lehetővé, hogy a férőhely-kihasználás messze nem volt akkora, hogy az egyes rabok rendelkezésére álló, a nemzetközi normák alapján minimálisan elvárható négy négyzetméternyi terület alá menjenek.
Így csak az üzemeltetővel kötött szerződés módosítására volt szükség ahhoz, hogy az egyébként már korábban kialakított, tehát rendelkezésre álló helyeken a korábbinál több fogva tartottat tartsanak.
Az új egységet egy viszonylag jó állapotú, egykor laktanyaként szolgáló épületben hozták létre, amelynek átalakítása során a felújításra, a működéshez szükséges eszközök beszerzésére, illetve a biztonságtechnikai beruházásokra alig több mint ötszázmilliót költöttek. Ez a majdnem négyszáz elítéltre számítva egyébként igen olcsó, amelynek magyarázata, hogy itt már meglevő létesítmény átalakításáról volt szó, és a terület megvásárlásának, illetve a közművesítésének a költségeivel sem kellett számolni.
|
Körlet a szegedi Csillagban. Még sokezernyi férőhely kell
Kocsis Zoltán / Népszabadság/archív |
Az idén egyébként a fegyintézetekben a férőhelyek számát már többször bővítették. A Budapesti Fegyház és Börtönben – a Kozma utcai létesítményben – negyven fővel többet tudnak befogadni, és a fejlesztés alapvetően a tényleges életfogytiglanra ítéltek elhelyezését szolgálja. Martonvásáron viszont 127 alacsony biztonsági fokozatba tartozó rab befogadására hoztak létre új férőhelyeket. Solton szintén volt egy 130 fős kapacitásbővítés, így összességében mintegy ezerrel nőtt a büntetés-végrehajtási intézetek befogadóképessége.
Ebben az évben talán megindulhat a 2010-es kormányváltás utáni első zöldmezős beruházás is. Szirmabesenyőn ötszáz rabot fogadhatnak majd, és a kivitelezési költségek 4,4 milliárd forintot tehetnek ki. Sokszorosába kerülhet tehát, ha a semmiből kell börtönt építeni, hiszen Szombathelyen ötszázmillióból alakítottak ki csaknem ugyanennyi férőhelyet. A tervek szerint idén kezdődhet meg a debreceni fegyintézet felújítása is.
Ahhoz azonban, hogy a hazai börtönökben a túlzsúfoltságot az Európa Tanács kínzás és embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzéséről szóló egyezményében foglaltak szerinti mérték alá csökkentsük, még sokezernyi börtönférőhelyet kell létesíteni. Ez következik az emberi jogi bíróság néhány döntéséből is, amely testület előtt ezres nagyságrendben vannak elbírálatlan hazai panaszok.
Magyarország elkerülheti azonban a további elmarasztaló ítéleteket, mert a jelenlegi tervek szerint 2019-ig egy nagy és nyolc kisebb fegyintézet épülne nagyjából 55 milliárd forintból, ezáltal hétezer új férőhely létesülne.
Ha ez megvalósulna, a mostani szombathelyi és más intézetekben már végrehajtott vagy tervezett bővítésekkel, illetve új beruházásokkal együtt a fegyintézetek befogadóképessége megközelítené a húszezer főt. Vagyis: a most valamivel több, mint 18 ezres börtönnépességhez képest a fogvatartottak száma akár még nőhet is. Ezzel kapcsolatban végleges kormánydöntésről viszont nem tudunk.
