Legfeljebb 2019 végére épülhet fel a Művészetek Palotája melletti 1,1 hektáros területen az új konferenciaközpont is, amelyben a 4100 fős nagyterem mellett három kisebb előadó és egy 16 ezer négyzetméteres kiállítótér is lesz. Korábban 20-25 milliárd forintra becsülték az építési költséget.
A 200 milliárdot felemésztő Liget projekt létesítményei közül a 8000 négyzetméteres Magyar Zene Háza készülhet el a következő választásig. A kibővített Közlekedési Múzeum, az Új Nemzeti Galéria, illetve a Néprajzi Múzeum avatására legkorábban 2019-ben keríthetnek sort. A park megújítása is akkorra fejeződhet be. A fővárosi állatkert által bekebelezett egykori vidámparki területen épülő Pannon Parkot várhatóan két lépcsőben nyitják meg 2018–2019-ben. Erős hajrával átadható lesz a választásokra Baán László fellegvára, a felújított Szépművészeti Múzeum, illetve a Szabolcs utcai volt kórház területén épülő 37 ezer négyzetméteres Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ. Bizonytalanabb a Fővárosi Nagycirkusz költöztetése, mivel az államnak egyelőre a helyszínként kiszemelt Dürer-kertet sem sikerült megszereznie.
Az Új Nemzeti Múzeum kialakításáról nemrég döntött a kormány. A budai Várban maradó Országos Széchényi Könyvtár helyett a múzeum kapja meg a Magyar Rádió három épületét. A hasznosítási koncepciót szeptember végéig készítik el, így legfeljebb a kertet avathatják fel a választások előtt. Szeptemberre születhet meg a Ludovica campus hadtudományi és honvédtisztképző központtal való bővítésének terve, így átadása aligha lehet a kampányprogram része. Kormánydöntésre vár a Rubik Múzeum is. A nemzetközi meghívásos építésztendert csak a helyszín kiválasztása, illetve a szakmai koncepció véglegesítése után írhatják ki. Az átadó legkorábban 2019-re várható. Mint lapunk megírta, a szakértők az V. kerületi Városháza parkot tartják megfelelő helyszínnek.
Az olimpiai készülődés ihlette Galvani híd átadása még távolabbi cél, hiszen a tervdokumentációt csak 2018 szeptemberére kérte a kormány. Nem várható előbb a kelenföldi Etele térre szánt szuperkórház elkészülte sem.
A következő négy évben 200 milliárd forintot költenének – részben uniós forrásból – fővárosi fejlesztésekre. Ám a Déli pályaudvar – részleges – bezárásáról, illetve a Nyugati pályaudvar mögötti függőkert kialakításáról még kormánydöntés sincs.
Mi készülhet el?
A Dagály úszóaréna minden bizonnyal határidőre elkészül, 2017-ben ugyanis ott rendezik a vizes világbajnokságot. A kampány része lehet a budai Vár rekonstrukciójának részeként visszaépülő lovarda, a főőrség, a Stöckl lépcső, illetve a Szent István-terem avatása. A karmelita kolostorban 20 milliárd forintért kialakított új miniszterelnökségi épületet szintén elfoglalná Orbán Viktor stábja még a 2018-as választás előtt. Bizonyosan előkelő helyet kap a kampánynaptárban az operaház újranyitása is. A 25 milliárd forint értékű felújítást a 2017–18-as színházi évadra időzítik.
Nem állnak jól a fővárosi önkormányzat projektjei sem. A 3-as metró felújításának 2019-es határidejét hivatalosan ugyan nem módosították, de az uniós támogatási szerződés bizonytalansága, a kivitelezői pályázat kiírásának késlekedése, illetve a metrópótló buszok körüli bonyodalmak miatt ez aligha tartható. Mostanra biztossá vált, hogy az idén nem kezdődik meg a vonal rekonstrukciója, és a pesszimisták a 2021-es befejezést sem tartják kizártnak. Az újpalotai villamos beruházásáról már korábban lemondtak, a pesti Duna-part megújításához ugyan lebonyolítottak egy tervezői pályázatot, ám arról egyelőre sejtés sincs, hogy miből fedeznék a megvalósítást.
Bizonytalan a gödöllői HÉV és az M2-es metró összekötésének pénzügyi háttere is, bár augusztusi határidővel pályázatot hirdettek az ötmilliárdos projekt előkészítésére. Így az egyetlen avatható létesítmény belátható messzeségben a nem túl népszerű római-parti mobil gát lehet. A műszaki átadást 2019 januárra tették, így ez legfeljebb az önkormányzati választás kampányeseménye lehet.
