galéria megtekintése

A magyar szélsőjobb az orosz háborús propaganda szócsöve

Az írás a Népszabadság
2015. 02. 27. számában
jelent meg.


Czene Gábor
Népszabadság

Rákapcsolt a magyar szélsőjobboldal: egyre aktívabbak az orosz háborús propagandát terjesztő portálok és közösségi oldalak. A Krím megszállása és a kelet-ukrajnai konfliktus kirobbanása óta Oroszország különösen sok energiát fektet abba, hogy akár titkosszolgálati módszerekkel is igyekezzen gyengíteni az Európai Uniót – állapítja meg Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője.

Az oroszok mindenkit támogatnak, akitől az unió destabilizálását remélhetik. Kézenfekvő szövetségesnek látszanak a globalizációt és az EU-t eleve ellenző vagy ahhoz szkeptikusan viszonyuló mozgalmak, pártok. Teljesen mindegy, hogy ezek a politikai paletta melyik szélén helyezkednek el.

Keleti nyitás

Magyarországon csak szórványosan léteznek jelentéktelen szélsőbaloldali csoportok. Marad tehát a szélsőjobboldal, amely viszont jelentős hatást képes gyakorolni a közvéleményre – mondja Juhász, aki szerint az orosz érdekek legfőbb politikai képviselője továbbra is a Jobbik.

 

A „keleti nyitással”, amelynek a Jobbik az ötletgazdája, a szélsőjobboldali párt Orbán Viktort és a Fideszt is folyamatosan nyomás alatt tartja. Vona Gábor pártja taktikát váltott, és az Oroszország melletti nyílt elkötelezettség helyett semlegességét próbálja hangoztatni.

A szakadár köztársaság katonái a donyecki repülőtéren
A szakadár köztársaság katonái a donyecki repülőtéren
Baz Ratner / Reuters

Csakhogy a semlegesség nem valamiféle önkényesen elfoglalható pozíció, hanem államközi szerződések által elismert állapot. Magyarország ellenben – hangsúlyozza az elemző – deklaráltan a nyugati politikai, gazdasági és katonai szövetségi rendszerhez tartozik, az EU és a NATO része. Az ukrajnai konfliktus ügyében hirdetett semlegesség tehát új köntösben megjelenő oroszpártiság.

Taktikai csere

A taktikai váltásban szerepet játszott, hogy felmérések szerint még a Jobbik szavazói körében is többségben vannak azok, akik inkább a nyugati orientációt preferálják. A párt ezért is fogta vissza az EU radikális bírálatát: a semlegesség könnyebben eladható. Annyi biztos – jegyzi meg Juhász Attila –, hogy az Oroszország iránti jobbikos vonzalmakat nem lehet belpolitikai okokkal magyarázni. Semmi jele annak, hogy a Jobbik „alulról jövő igényt” próbálna kielégíteni az oroszbarátsággal, vagy ettől remélhetné népszerűségének növekedését.

A politikai-ideológiai párhuzamok viszont egyértelműek. A Jobbik világképéhez közel áll az a tekintélyelvű, jogfosztó és ultranacionalista berendezkedés, amit Putyin valósított meg Oroszországban. További kapcsolódási pont, hogy Moszkva –amely a destabilizáció jegyében mindenfajta szeparatista törekvést erősít – a kárpátaljai magyarság védelmezőjének szerepében tetszeleg.

Putyinért rajongani

Ugyanakkor Juhász szerint nincs bizonyíték arra, hogy az oroszok anyagilag is támogatnák a Jobbikot. Csak feltevések és gyanús jelek vannak. Talán többet megtudunk majd, ha kivizsgálják az oroszoknak való kémkedéssel vádolt Kovács Béla jobbikos EP-képviselő ügyét.

Különösen a 2010 előtt időszak érdekes. Máig tisztázatlan, hogy azokban az években honnan volt pénze a Jobbiknak. A Political Capital elemzője állítja: tartalomelemzéssel egyértelműen kimutatható, hogy a párt holdudvarához sorolható Kuruc.info, a legnagyobb olvasottságú szélsőjobboldali netes oldal éppen 2007–2008 tájékán hajtott végre éles fordulatot, és lett a putyini Oroszország elkötelezett híve.

Orosz álláspont a Kuruc.infón
Orosz álláspont a Kuruc.infón

Más portálok és közösségi oldalak is egyre intenzívebben kampányolnak Moszkva mellett. Híreikben vagy magyar felirattal ellátott orosz háborús videotudósításokban teljesen egyoldalú propagandát folytatnak. Feltűnnek közöttük kifejezetten hungarista, neonáci portálok is, amelyeket az sem zavar, hogy Moszkva éppen a náci bélyeget igyekszik rásütni a „kijevi elnyomó rezsimre”, és ezzel lejáratni a világ előtt.

Az oldalak egy része régebben jött létre, és időközben váltott profilt, de vannak új jelentkezők is: az egyik történetesen az orosz szakadárok „donyecki köztársaságának” zászlaját választotta jelképéül. A propaganda viszonylag széles körhöz eljut. A videomegosztó portálokon nemritkán előfordulnak olyan anyagok, amelyeket tízezrek, sőt százezernél is többen láttak. Juhász Attila szerint az embernek óhatatlanul is olyan érzése támad, mintha a különféle csoportok összehangolt módon, az orosz titkosszolgálat vezérletével működnének.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.